Hirdetés
Hirdetés

Már így is gond a szakemberhiány, s még lehet rosszabb a helyzet

Ha nem lesznek hatékony reformok, olyan lesz a szakoktatás, mint a hazai autópálya-hálózat. Archív •  Fotó: Kristó Róbert

Ha nem lesznek hatékony reformok, olyan lesz a szakoktatás, mint a hazai autópálya-hálózat. Archív

Fotó: Kristó Róbert

Napjainkban a tanulási nehézségekkel küzdő, sok esetben hátrányos helyzetű, rossz tanulmányi eredményt elért diákok gyűjtőhelye lett a szakiskola, amely amellett, hogy nem ad piacképes tudást a diákok kezébe, leginkább külföldre termeli a munkásokat. Hatékony reformokra lenne szükség. Szakembereket kérdeztünk arról, hogy mi vezetett idáig.

Molnár Rajmond

2018. november 26., 09:242018. november 26., 09:24

Noha néhány évtizede még magas presztízsű szakképzés folyt Romániában,

manapság inkább a tanulási nehézségekkel küzdő, sok esetben hátrányos helyzetű, rossz tanulmányi eredményt elért diákok gyűjtőhelye lett a szakiskola.

E fiatalok nagy része érdektelen a tananyag és a gyakorlati részek iránt, amely egyébként idejétmúlt a valós munkaerőpiaci igényekhez képest, ráadásul sokuk, ahogy végzett tanulmányaival, azonnal külföld fele veszi az irányt. Nagyon kevesen kamatoztatják itthon a tanultakat, így egyre inkább szakemberek nélkül marad az ország.

A megkérdezett tanügyben dolgozók szerint a szakoktatás mélyrepülése már jó ideje elkezdődött, s hosszú út vezet, míg az visszaszerzi tekintélyét. Márpedig arra szükség lesz, hiszen egyre aggasztóbb mértéket ölt a szakemberhiány, egy friss felmérés szerint például a hazai munkaadók óriási hányadának, 81 százalékának okoz nehézséget az általuk meghirdetett állások betöltése.

A szakképzett dolgozói állásokat a legnehezebb betölteni, villanyszerelőkből, hegesztőkből és egyéb szerelőkből van a legnagyobb a hiány.

A szakoktatás aranykora

A szakiskolai képzés jóval a rendszerváltás előtt, még a 70-80-as években „élte” az aranykorát. Egyrészt akkor jelentős ipari tevékenység zajlott az országban, amely nagy létszámú munkaerőt követelt, másrészt abban az időben magas követelményeket támasztottak a szakmát tanulni vágyok felé, úgymond „volt presztízse és volt becsülete a szakoktatásnak”. Egyes tanintézmények tagozataira sokan nem is jutottak be a magas felvételi követelmények miatt – mutatott rá érdeklődésünkre Ambrus Attila nyugdíjas korú oktatómester. Aztán, a forradalmat követően – folytatta – fokozatosan szüntették meg a nagyobb gyárakat, ipari létesítményeket, s

egyre inkább begyűrűződött a köztudatba az a gondolkodásmód, miszerint a szakiskolával nem lehet érvényesülni,

így a szülők döntő része már nem oda szánta gyerekét. Szinte mindenki irodai munkára vágyott. Ez a mentalitás 2000-es évek végén csúcsosodott ki, amikor már a döntéshozók is úgy vélték, nincs szükség a hagyományos szakiskolai képzésekre, így bekövetkezett az addig működő szakiskolai hálózat átalakítása, amely 2012-ig tartott.

Kevés humán erőforrás, rossz felszereltség. Változásra van szükség a szakmunkásképzésben. Archív •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Kevés humán erőforrás, rossz felszereltség. Változásra van szükség a szakmunkásképzésben. Archív

Fotó: Veres Nándor

Noha azokban az években is szerveztek az általános iskolai tanulmányokat követő szakoktatást, a minisztérium 2009-2012 között nem hagyta jóvá a beiskolázási számokat a szakmunkásképzésre. Mondhatni, a diákokat elméleti osztályokba kényszerítették. Ambrus Attila szerint, bár 2012-ben újraindult a hagyományos értelemben vett szakoktatás Romániában, máig óriási gondok jellemezik az iskolahálózat e részét. Megemlítette, a társadalom részéről továbbra sem változott meg az a hit, miszerint a tanult szakmának értéke van, így sok jó képességű diákot „elszívnak” az elméleti tanintézmények, emellett

a szakiskolák humán erőforrás terén nagyon rosszul állnak, és a cégek nem tudnak piacképes fizetést biztosítani a frissen végzetteknek.

Főképp emiatt próbálnak sokan szerencsét külföldön, viszont ott is csak a talpraesetteknek van esélyük megmaradni a tanult szakmájukban, hiszen idegen-nyelvismeret és sok helyen már magas szintű informatikai tudás is szükséges manapság az érvényesüléshez – magyarázta.

Hirdetés

Jimon Mircea, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola aligazgatója is a 2000-es évek végén született politikai döntést emelte ki, amely szerinte óriási érvágás, egy övön aluli ütés volt az ágazatnak, és máig viseljük következményeit. Mivel ez idő alatt a jó szakemberek már nyugdíjba vonultak, a rosszul kivitelezett iskolai képzés miatt pedig alig került ki utánpótlás a tanintézményekből, gyakorlatilag szakemberek nélkül maradt az ország. Igaz – folytatta –, időközben a döntéshozók is rájöttek, hogy mennyire fontos a szakmunkásképzés, így próbálták azt feléleszteni poraiból, viszont

továbbra sincs részükről egy előremutató, egységes koncepció, amely révén az ágazat „visszaszerezhetné a becsületét”.

Ugyanakkor hangsúlyozta, az egész szakoktatást más – a diákok és szülők számára vonzóbb – megközelítésből kellene bemutatni, hiszen az utóbbi években nagyot változott a munkaerőpiac és annak megítélése. Kiemelte, egy tanult szakma mindig hasznos az ember életében, ráadásul azt követően le lehet érettségizni, és akár egyetemi tanulmányokra is be lehet iratkozni.

Idézet
Most, amikor már odakerültünk, hogy alig van szakmunkás az országban, sírunk, hogy nem jön ide egy befektető sem. Hát ki jöjjön, kivel dolgozzon?

– tette fel a kérdést Farkas Zoltán Béla, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium igazgatója, amikor a téma kapcsán érdeklődtünk tőle. Mint mondta, hiába a hangzatos szavak a választott politikusok részéről, hogy mennyire fontos a szakoktatás, meg hogy fel kell azt éleszteni, ha az iskolák többségében sem szakember, sem jó felszereltség nincsen. „A diákok továbbra is egy hatvan éves esztergával reszelnek, s mellette egy hatvan éves mester tanítja őt a szakmára” – hozott fel egy példát. Hangsúlyozta, a döntéshozóknak rá kell ébredniük arra, hogy ez így nem mehet tovább. „Reformálni kell a szakoktatást, ahogy tette azt sok ország. Ha továbbra is egy helyben toporgunk, mint ahogy tesszük harminc éve, pont olyan lesz a szakoktatás, mint a hazai autópálya-hálózat” – zárta az intézményvezető.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője, a képviselőház tanügyi szakbizottságának tagja érdeklődésünkre kifejtette, nyilván az utóbbi időben vesztett presztízséből a szakmunkásképzés, de ez változóban van, s ezt igazolják a beiskolázási számok is.

Ahogy egyre többen választják ezt az oktatási formát, úgy bővül a szakkínálat is.

Meg kell említeni azt is – tette hozzá –, hogy egyre több szülő belátja, fontos ha van a fiatalnak egy szakma is a kezében. 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 19., csütörtök

Hargita megye felkerült a BBC 2027-es, húsz legjobb úti célt bemutató listájára

Nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a BBC Travel a világ húsz legérdekesebb, 2027-ben felkeresésre érdemes úti célja közé választotta a térséget.

Hargita megye felkerült a BBC 2027-es, húsz legjobb úti célt bemutató listájára
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélvihar miatt

A közelgő szélvihar miatt figyelmezteti a lakosságot a katasztrófavédelem. Ma estétől erős széllökések várhatók, hajnalra pedig több megyében piros riasztás léphet érvénybe. A hatóságok a veszélyek megelőzésére adtak tanácsokat.

Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélvihar miatt
2026. november 19., csütörtök

Nem lenne előnyös újabb adóemelés 2027-ben a pénzügyminiszter szerint

Egy adóemelés 2027-ben nem lenne előnyös Románia számára, figyelembe véve, hogy a cél a gazdasági növekedés – nyilatkozta csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Nem lenne előnyös újabb adóemelés 2027-ben a pénzügyminiszter szerint
2026. november 19., csütörtök

Ennyibe került Wiz Khalifának a romániai fesztiválon elszívott marihuánás cigaretta

Wiz Khalifa amerikai rapper – valódi nevén Cameron Jibril Thomaz – véglegesen megúszta a Romániában kábítószer-fogyasztás miatt kiszabott börtönbüntetést, és helyette pénzbüntetést kell fizetnie a bukaresti ítélőtábla csütörtöki döntése értelmében.

Ennyibe került Wiz Khalifának a romániai fesztiválon elszívott marihuánás cigaretta
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Nicușor Dan szerint egyelőre nem tűnik közelinek az ukrajnai béke

Nicușor Dan államfő csütörtökön megérkezett Berlinbe, hogy részt vegyen a Tettrekészek Koalciójának „Együtt az ukrajnai békéért és az európai biztonságért” mottojú ülésén.

Nicușor Dan szerint egyelőre nem tűnik közelinek az ukrajnai béke
2026. november 19., csütörtök

Viharos szél csap le az országra, Székelyföldet is érinti a figyelmeztetés

Székelyföldet sem kerüli el a közelgő szélvihar: Hargita és Kovászna megyében is erős széllökésekre figyelmeztetnek a meteorológusok. A hegyvidéki területeken akár 120–140 km/órás szél is tombolhat.

Viharos szél csap le az országra, Székelyföldet is érinti a figyelmeztetés
2026. november 19., csütörtök

Meghalt egy 17 éves lány a fővárosban, egy kukásautó gázolhatta el

Eszméletlenül találtak rá egy 17 éves lányra csütörtök reggel Bukarest egyik úttestjén. A fiatalt nem sikerült megmenteni. A gyanú szerint egy kukásautó gázolta el, amelynek sofőrje azt állítja, nem vette észre az ütközést.

Meghalt egy 17 éves lány a fővárosban, egy kukásautó gázolhatta el
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Rendkívüli online ülést tart a Maros Megyei Tanács november 19-én

A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.

Rendkívüli online ülést tart a Maros Megyei Tanács november 19-én
2026. november 19., csütörtök

Megsérült két munkás, miután vezeték szakadt rájuk a hőerőműben

Két dolgozó megsérült egy munkahelyi balesetben csütörtökön az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) rovinari-i hőerőművében.

Megsérült két munkás, miután vezeték szakadt rájuk a hőerőműben
2026. november 19., csütörtök

Árvízvédelmi készültség több megyében, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízvédelmi készültség több megyében, Székelyföld egy része is érintett
Hirdetés