E fiatalok nagy része érdektelen a tananyag és a gyakorlati részek iránt, amely egyébként idejétmúlt a valós munkaerőpiaci igényekhez képest, ráadásul sokuk, ahogy végzett tanulmányaival, azonnal külföld fele veszi az irányt. Nagyon kevesen kamatoztatják itthon a tanultakat, így egyre inkább szakemberek nélkül marad az ország.

A megkérdezett tanügyben dolgozók szerint a szakoktatás mélyrepülése már jó ideje elkezdődött, s hosszú út vezet, míg az visszaszerzi tekintélyét. Márpedig arra szükség lesz, hiszen egyre aggasztóbb mértéket ölt a szakemberhiány, egy friss felmérés szerint például a hazai munkaadók óriási hányadának, 81 százalékának okoz nehézséget az általuk meghirdetett állások betöltése.

A szakoktatás aranykora

A szakiskolai képzés jóval a rendszerváltás előtt, még a 70-80-as években „élte” az aranykorát. Egyrészt akkor jelentős ipari tevékenység zajlott az országban, amely nagy létszámú munkaerőt követelt, másrészt abban az időben magas követelményeket támasztottak a szakmát tanulni vágyok felé, úgymond „volt presztízse és volt becsülete a szakoktatásnak”. Egyes tanintézmények tagozataira sokan nem is jutottak be a magas felvételi követelmények miatt – mutatott rá érdeklődésünkre Ambrus Attila nyugdíjas korú oktatómester. Aztán, a forradalmat követően – folytatta – fokozatosan szüntették meg a nagyobb gyárakat, ipari létesítményeket, s

így a szülők döntő része már nem oda szánta gyerekét. Szinte mindenki irodai munkára vágyott. Ez a mentalitás 2000-es évek végén csúcsosodott ki, amikor már a döntéshozók is úgy vélték, nincs szükség a hagyományos szakiskolai képzésekre, így bekövetkezett az addig működő szakiskolai hálózat átalakítása, amely 2012-ig tartott.

Főképp emiatt próbálnak sokan szerencsét külföldön, viszont ott is csak a talpraesetteknek van esélyük megmaradni a tanult szakmájukban, hiszen idegen-nyelvismeret és sok helyen már magas szintű informatikai tudás is szükséges manapság az érvényesüléshez – magyarázta.

Jimon Mircea, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola aligazgatója is a 2000-es évek végén született politikai döntést emelte ki, amely szerinte óriási érvágás, egy övön aluli ütés volt az ágazatnak, és máig viseljük következményeit. Mivel ez idő alatt a jó szakemberek már nyugdíjba vonultak, a rosszul kivitelezett iskolai képzés miatt pedig alig került ki utánpótlás a tanintézményekből, gyakorlatilag szakemberek nélkül maradt az ország. Igaz – folytatta –, időközben a döntéshozók is rájöttek, hogy mennyire fontos a szakmunkásképzés, így próbálták azt feléleszteni poraiból, viszont

Ugyanakkor hangsúlyozta, az egész szakoktatást más – a diákok és szülők számára vonzóbb – megközelítésből kellene bemutatni, hiszen az utóbbi években nagyot változott a munkaerőpiac és annak megítélése. Kiemelte, egy tanult szakma mindig hasznos az ember életében, ráadásul azt követően le lehet érettségizni, és akár egyetemi tanulmányokra is be lehet iratkozni.

– tette fel a kérdést Farkas Zoltán Béla, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium igazgatója, amikor a téma kapcsán érdeklődtünk tőle. Mint mondta, hiába a hangzatos szavak a választott politikusok részéről, hogy mennyire fontos a szakoktatás, meg hogy fel kell azt éleszteni, ha az iskolák többségében sem szakember, sem jó felszereltség nincsen. „A diákok továbbra is egy hatvan éves esztergával reszelnek, s mellette egy hatvan éves mester tanítja őt a szakmára” – hozott fel egy példát. Hangsúlyozta, a döntéshozóknak rá kell ébredniük arra, hogy ez így nem mehet tovább. „Reformálni kell a szakoktatást, ahogy tette azt sok ország. Ha továbbra is egy helyben toporgunk, mint ahogy tesszük harminc éve, pont olyan lesz a szakoktatás, mint a hazai autópálya-hálózat” – zárta az intézményvezető.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője, a képviselőház tanügyi szakbizottságának tagja érdeklődésünkre kifejtette, nyilván az utóbbi időben vesztett presztízséből a szakmunkásképzés, de ez változóban van, s ezt igazolják a beiskolázási számok is.

Meg kell említeni azt is – tette hozzá –, hogy egyre több szülő belátja, fontos ha van a fiatalnak egy szakma is a kezében.