
Fotó: Kristó róbert
Műemlék-jelentőségű területen állt, de nem volt műemlék maga az építmény, amelyet a múlt hét folyamán bontottak le a csíksomlyói kegytemplom előtti térről.
2010. augusztus 03., 16:132010. augusztus 03., 16:13
2010. augusztus 03., 18:252010. augusztus 03., 18:25
Fotó: Kristó róbert
\"A somlyói rendezési tervben be vannak jelölve azok az objektumok, amelyeket le kell lebontani – magyarázta P. Péter Arthur OFM csíksomlyói házfőnök. – A vendégház is gyakorlatilag lebontásra van ítélve, csak kellene valamilyen alternatívát találjunk, hogy hol lesz az új vendégház. Az igazság az, gyakran előfordul, hogy a turisták nem találják a hegyet, nem látják, hol van a Somlyó-hegye, mivel a jelenlegi vendégház eltakarja. Az országzászló is lebontódott, de az országzászlónak a szimbóluma: a hármashalom meg a kettős kereszt meg fog jelenni a tervezett, templom melletti parkoló szoborparkjában.\"
A házfőnök hangsúlyozta, a betonépítmény kettőskeresztjét megőrizték, és próbálták úgy eltávolítani a hármashalom-jelképet is, hogy használható legyen, de összetört, ezért majd pótolniuk kell. Az országzászló-talapzat helyét befüvesítették. \"A rendezési terv lényege az, hogy a kegytemplom és a kolostor kellemes zöldövezetben, egy nagy parkban legyen – tette hozzá P. Péter Arthur OFM –, ezért minden késői építmény, a bódékat is beleértve, lebontódik a kegytemplom közeléből.\"
\"Úgy emlékszem, hogy ezt az országzászló-talapzatot 1940 őszén építették – mondta a csíksomlyói Bartalis Imre. - Valamikor nemzeti ünnepeken ott gyülekezett a lakosság, ott tartották a március 15-ei, Ezer székely leány napi ünnepségeket. Csupán rövid ideig volt fontos, utána tilos volt gyülekezni. Most sajnálom, hogy lebontották, mert úgy látszik, hogy a római katolikus egyház nemzeti jellege kezd eltűnni. Az Ezer székely leány napi ünnepi misén nem énekelték például a magyar vagy székely himnuszt, helyette olyan énekeket énekeltek, amiket a hívek nem tudnak\" - nehezményezte Bartalis Imre.
A csíksomlyói házfőnök szerint nincs szó a nemzeti jellegtől való elhatárolódásról, annál is inkább, mivel a tervezett parkolóban jeles ferencesek és magyar szentek szoborparkját alakítják ki, és oda helyezik át a lebontott építmény jelképeit is.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!