Számos magánszemély és több intézmény együttműködésével valósult meg a kiállítás – mondta a házigazda, Miklós Zoltán igazgató. Kifejtette: létrejöttéhez a múzeum és a gimnázium mellett az Állami Levéltár, a Római Katolikus Státus, az udvarhelyi Szent Miklós Plébánia, a Tudományos Könyvtár, a Kováts fényképészet fogott össze.

Egyszerre szellemi hagyaték és múzeumi produktum.

Mérföldkövek

A visszatekintő tárlat több mint négy évszázad iskolatörténete, amely Székelyudvarhely múltjának is szerves részét képezi – összegezte Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere. Egy múltbéli, de a jelenben együtt bejárható közös út, amely ösvény az itthonléthez és a megmaradáshoz.

Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja Magyarország kormánya nevében üdvözölte a nagyszámú résztvevőt. Emlékeztetett:

Bennfoglaltan érzékelhetők a rendkívüli nehézségek, az újrakezdés, a tudásvágy – mindaz, ami tudósokat, művészeket és művelt közembereket adott a magyarságnak. Beszédében kiemelte a történelmi egyházak magas színvonalú oktató-nevelő tevékenységét, amely szellemi, erkölcsi, emberi, nemzeti értékek mentén kapcsolta össze a magyarságot – ezek átörökítése nemzetünk iránti felelősség. A felekezeti, anyanyelvi iskola értékválasztást jelent – a nemzetépítés fókuszpontja és a megmaradás záloga.

Minden korosztálynak maradandó élmény

A kiállítást Szász Hunor történész-muzeológus, a gimnázium volt diákja ismertette.

A kezdetekből kevés tárgy maradt fenn – digitális technikával, színészi alakítással vagy közvetett módon az adott korhoz kötődő tárgyakkal hidalták át. A 17. századtól vannak az iskolához tartozó tárgyak, például a Mária-szobor, amely a város legrégebbi ismert alakos kőszobra. Csodálatos iskolatörténeti dokumentumok is megtekinthetők. Az Album Gymnasii, amely az iskola történetének legfontosabb forrása és legrégebbi tárgyi emléke. A jezsuita könyvtár legértékesebbje pedig a Székelyudvarhelyi Kódexként ismert Nyujtódi-kódex.

Az iskolaalapító Vásárhelyi Gergelyt Dunkler Róbert színész jeleníti meg, a diákot „perzsára hívó direktort” pedig Sinka Ignác. Meghallgatható Sámbár Mátyás hitvitázó könyvének részlete is.

A 19. századi osztálybelsőben néhány jeles diák hangja is meghallgató, köztük a Palló Imréé, a Tamási Ároné illetve a Marţian Negreaé. Döbbenetes élmények az iskola világháborús elesettjeire emlékeztető terem látványa, avagy a Petru Groza-korszak tárgyi- és hangemlékei.

Asztalos László véndiák korabeli egyenruhában emelte a megnyitó színvonalát. Közreműködött az iskola volt diákja, Sándor Klára, a Marosvásárhelyi Filharmónia fuvolaművésze. Geréb Hanna, 12. osztályos diák Farkas Árpád-verset mondott.