Krisztus- és Szent László-ábrázolásokat is feltártak az agyagfalvi református templomnál

Agyagfalva 700 lakójából 650-en reformátusok, ők használják a templomot, amelynek felújítása 2019-ben kezdődött el – fejtette ki a pénteki sajtóeseményen Kászoni Szilárd, helyi református lelkész. Visszaemlékezett, hogy tervezéssel és kutatással indult el a projekt, 2020 tavaszától kezdődően pedig már nem is tudtak ott istentiszteleteket tartani a zajló munkálatok miatt.

Újabb anyagi forrás

Kászoni Szilárd rámutatott, hogy a restaurációs folyamat folytatásában Ladányi László Zsolt parlamenti képviselőtől kaptak segítséget, aki jelentősen közbenjárt azért, hogy

Isán István Csongor projektmenedzser kifejtette, hogy konkrétan az országos helyreállítási terv programban (PNRR) lett sikeresen leadva a pályázat a 9,1 millió lej értékű projekt kivitelezéséhez. Kászoni közölte, hogy

Utóbbi a templom építéstörténetét, illetve a település történetét fogja szemléltetni. A tárlat központi része az épület egykori csonttára (itt helyezték el a középkorban a felújítások során előkerült csontokat), illetve későbbi magtára (gabonát tárolt itt az egyházközösség, amelyből bárki kölcsönözhetett is, majd kamattal kellett visszaadni) lesz.

Tavaly kezdődött el a projekt kivitelezése, és

Ezt reméli a kivitelező is.

Az eseményen résztvevő Ladányi László Zsolt képviselő megjegyezte, hogy a felújítás finanszírozása az RMDSZ kormányban kifejtett munkájának is köszönhető. Hozzátette:

„Udvarhelyszék történelmének egy nagyon fontos helyszíne Agyagfalva, így megérdemli a közösség, hogy felújítsák a templomot” – szögezte le a képviselő. Kászoni Szilárd is hasonló véleményen volt, bízik benne, hogy a helyi értékek sok ember érdeklődését felkeltik majd, és kedvet kapnak, hogy ellátogassanak a helyszínre.

Árpád-kori templomra utaló nyomok

A régészeti ásatások eredményeként sikerült megállapítani, hogy

– közölte a Fehér János művészettörténész. A feltárások során felszínre kerültek egy a 14. században már álló templom alapjai is. „Ennek alkotóelemi részletekben bele vannak foglalva a ma álló templom szerkezetébe is. A falkutatások ugyanakkor felszínre hozták azt is, hogy elég sok festett díszítménye volt az épületnek kívül és belül is” – magyarázta a szakember.

A kinti festmények kevésbé jó állapota egyébként az időjárási viszonyokra vezethető vissza.

A templomot vélhetően a tizenötödik században egy új szentéllyel látták el: a most látható csúcsíves ablakok a késői gótika időszakából (15. század vége, 16. század eleje) származnak.

Ekkor alakult ki az épület mai formája.

Fehér János arról is beszélt, hogy régészeti szempontból fontosak a szemöldökgyámos, kőből készült ajtókeretek (déli és nyugati bejárat), amelyek ugyancsak a késő gótika idején voltak elterjedtek. Az agyagfalvi templom esetében már reneszánsz jegyek is megjelennek ezeken. Felfedezhetőek az ugyanebben az időszakban megépített boltozatok is, amelyek téglabordák hálózatából lettek kialakítva.

Ennek korábbi bejáratát befalazták, hiszen 1628-ban épült egy kaputorony. A pontos dátumot egy feliratos kő jelzi. A későbbiekben egyébként kétszer is megnagyobbították a kaputornyot (1756, 1805), amire elnyerte mostani magasságát.

Kálvária jelenetek, Szent László falfestmény

A felújítás alatt álló templomba belépve, először a hajótól egy diadalívvel elválasztott szentély részről beszélt Fehér János. Mint mondta:

A falfestményeken az utolsó vacsorát, Krisztust az olajfák hegyén, valamint Krisztus siratását ábrázolják. Az egyik festmény felett az 1498-as évszám látható.

– jegyezte meg a szakember. A falfestményeknél az egykori boltozatok lenyomatai is kivehetők.

A munka során megtalálták a középkori templomokra vonatkozó „kötelező” elemeket is: ilyen például a szentségtartó fülke, a sekrestyeajtó kőkerete, egy ülőfülke.

A templomhajó a 14., 15. század óta van meg:

Mindemellett mellékoltár fülkékre utaló nyomokat is találtak.

Noha már szinte nem is várták, hogy előkerül, de végül

Ennek elkészítése szintén a 14. századra vezethető vissza.

A mostani faszerkezetű karzat 1895-ben készült, de ezt megelőzően egy kőkarzat is volt ott. Utóbbi kőpillérei jelenleg a bejáratnál láthatók. A templomhajó az 1500-as évek legelején bővítve volt nyugati irányba, gyakorlatilag a hátsó karzatrész épült meg akkor. Azt is megtudtuk, hogy egykoron díszes padok díszítették az egyházi épületet.