Könyvturkáló Marosvásárhelyen: hagyományt teremtenek a szabad polc népszerűsítéséből

Jókai Mór: Egy magyar nábob, Robert Merle: Állati elmék, Jaroslav Hasek: Svejk, Irwin Shaw: Oroszlánkölykök, Virgina Woolf: Orlando – ezeket rakta be táskájába az egyik édesanya, majd azt is megmutatta, hogy mit talált a gyerekének: Benedek Elek-meséskönyveket, Nagyapó mesefáját, Óz, a csodák csodáját.

A többszáz kötet, amelyek közül szabadon válogathattunk, zömében szépirodalom volt, világ-, illetve magyar irodalom, ami a rendszerváltás előtt még a '70-es, '80-as években jelent meg és akkoriban szinte minden olvasáskedvelő családnak ott volt a polcán.  

Az nem igaz, hogy a fiatalok nem olvasnak, legalábbis ennek a sokszor hangoztatott megállapításnak ellentmondott az, hogy rengeteg fiatal tért be és nézegette a könyvcímeket, szakértelemmel forgatta a köteteket, örömmel fedezett fel régi olvasmányt, olyat, amit már elolvasott elektronikus formában, vagy olyat, amit kölcsönkapott, de szeretné, ha otthon is meglenne a saját polcán.

– mutatta érdeklődésünkre egy másik olvasó anyuka, hozzátéve, hogy szabadidejében sokat olvas, szereti a jó könyveket, akár elektronikusan, akár nyomtatott formában és erre neveli gyermekeit is. 

Lázok Klárától, a Teleki Téka osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy

a kezdeményezés nem újkeletű, hiszen már öt éve létezik az úgynevezett szabadpolc a könyvtár bejáratánál, ahová bárki beteheti megunt könyveit, és választhat az ott kihelyezettek közül.

„Tavasszal szerveztük meg a könyturkálót itt az udvaron, a másodéves impresszárió-szakos hallgatókkal. Annyira jól sikerült, hogy most megszerveztük az őszit is, és azt tervezzük, hogy hagyományt teremtünk ebből” – mondta a könyvtár vezetője. Chiricuța Péterfi Adrien egyetemi hallgató arról beszélt, hogy

az olvasás népszerűsítése volt a céljuk az esemény megszervezésével, illetve a könyvek féltése, hogy „nehogy megegyék a molyok”.

A Téka udvarában a sok olvasnivaló mellett tea és kávé, illetve aprósütemény is várta az érdeklődőket, a szervezők mindenkit kínáltak és arra biztatták, hogy érezze jól magát. Ez úgy tűnt, sikerült is, hiszen,

aki bejött a kapun, nem távozott üres kézzel, illetve még el is beszélgetett egy-egy könyv témájáról.

Nagy táska könyv érkezett éppen ottlétünk ideje alatt. „Két-három példány is van ezekből, regény, novelláskötet, versek, amiket a szüleimtől örököltem, a nagybátyámtól, nagynénémtől, gondoltam behozom ide, hiszen aki ide betér, az mind könyvszerető, tudja értékelni a jó olvasmányt” – magyarázta a könyvtulajdonos, aki miután lerakta hozományát, maga is szétnézett az asztalokon, illetve a kőpárkányon felsorakoztatott könyvek között, hátha talál olyasmit, ami nincs meg otthon. 

– mutatta egy másik könyvbarát az értékes „kincset”, amit talált. 

A csütörtöki könyvturkálóba aki nem jutott el, az minden hétköznap benézhet a könyvtár bejáratánál álló szabadpolcra, beviheti a saját, kiolvasott, megunt, vagy fölöslegessé vált könyveit, illetve szemelgethet az ott található kötetek között és ha bármelyik megtetszik neki, el is viheti.