Kiszámolták: több mint két minimálbér kellene a tisztes megélhetéshez

A tanulmány szerzői a „tisztes megélhetés” paramétereit is meghatározták, többek között azok a családok tartoznak ide, akik kiegyensúlyozottan táplálkoznak, rendszeresen frissítik ruházatukat, olyan lakásban laknak, amely egy bizonyos fokú intimitást biztosít a családtagoknak. Továbbá a lakást jó minőségű bútorokkal rendezték be és jó minőségű háztartási gépekkel szerelték fel és ki tudják fizetni a számláikat. Emellett rendszeresen járnak színházba, moziba, évente egyszer együtt nyaralnak, ráadásul félre is tudnak tenni értékes fogyasztási javak beszerzésére vagy nem várt költségekre.

Jelenleg a nettó minimálbér 1162 lej Romániában, ami azt jelenti, hogy 2,2 minimálbért kell keresnie annak, aki ezt a színvonalat akarja fenntartani, igaz, ez még mindig kevesebb, mint az országos nettó átlagbér.

A decens életszínvonalhoz szükséges minimális fogyasztói kosár tartalmát öt nagyobb romániai városban – Brassó, Kolozsvár, Konstanca, Jászvásár és Temesvár – négy-négy csoportos interjú alapján állították össze. A kosárba összesen 226 tétel került be, amelyeket tizenegy kategóriába lehet besorolni:

• élelmiszer;

• ruházati cikk és lábbeli;

• lakás;

• a lakás berendezése;

• a lakásfenntartással járó kiadások;

• háztartási termékek és piperecikkek;

• szolgáltatások;

• oktatás és kultúra;

• egészség;

• szabadság és kikapcsolódás;

• megtakarítások.

A tanulmányról és eredményeiről Szabó Árpád közgazdász érdeklődésünkre elmondta, látszik, hogy az ország öt legfejlettebb városában végezték a kutatást, ugyanis Brassó, Kolozsvár, Konstanca, Jászvásár és Temesvár gazdaságilag jóval fejlettebb, mint az ország nagy része, ami azt jelenti, hogy ezekben a városokban másképp keresnek és másképp is költekeznek az emberek. „Romániában óriási különbségek vannak megyeszékhelyek, városok és falvak közt.

Vagy ott van például az önképzés, én szoktam a tanítványaimnak javasolni, hogy nettó jövedelmük tíz százalékát mindig képzésekre, fejtágítókra költsék, de nem hiszem, hogy a romániai lakosság nagy részének ez megfordulna a fejében.

– hozta fel a példákat a gazdasági szakértő. Arra is rámutatott, hogy a 6800 lejes családi bevétel mást jelent az ország különböző részeiben, valószínűnek tartja, hogy egy kolozsvári informatikus családjában van is ennyi bevétel és el is költik azt, de egy 6800 lejes bevételből vígan félre lehet lenni Marosvásárhelyen vagy Székelyudvarhelyen, míg ha egy falun van ekkora bevétele egy családnak, az nagyon elitnek számít.

Ilyenkor nem átlagot kellene számolni, hanem a mediánt kellene venni, ami azt mutatja meg, hogy miből van a legtöbb, s nálunk azért a medián fizetések jóval alatta vannak az országos átlagfizetéseknek” – mutatott rá. Hozzátette, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ugyanazért a munkáért, amit Marosvásárhelyen elvégez valaki, Bukarestben a dupláját fizetik, de

A tanulmányban szereplő tipikus, „átlagos” család egyik tagja, egy 40 éves marosvásárhelyi édesanya kérdésünkre elmondta, havi jövedelmük 5000 lej körül szokott alakulni, és egyelőre csak remélik, hogy valaha lesz 6762 lejes családi bevételük. „Azt gondolom, hogy ha több pénzünk lenne, többet költenénk, ha kevesebb, akkor kevesebbet.

Lakásra nem kell költenünk szerencsére, csak a számlákra. De sokba kerülnek a gyerekek órákon kívüli tevékenységei vagy a család kirándulásai is. Hosszabb és rövidebb kirándulásokra is elmegyünk évente többször, ami nem kevés költség, de nálunk ez prioritás” – mondta a kétgyermekes édesanya, aki bevallotta, megtakarítani nem igazán tudnak ennyiből.

A legtöbbet ők is élelemre költik, a hétvégi nagyobb és hét közbeni kisebb bevásárlásokkal biztosan elmegy ezer lej erre, időnként több is. Ugyanakkor üzemanyagra, gáz-, villany-, telefon- és internetszámlára is jelentős összeget költenek. „Szerencsére a férjem spórlós, így valamennyit félre is tudunk tenni, hogy legyen, ha nem várt kiadás jön, vagy nagyobb dolgot akarunk venni. Tavaly ilyenkor az elektromos sütőt vettük, azelőtt a mosogatógépet, az azért nagyobb kiadás” – mondja az egyébként minimálbért kereső édesanya.