Kifakadt Farkaslaka polgármestere a Nyikóban történt halpusztulási ügy kapcsán

„Valamikor sokat kínlódtunk, hogy legyen saját szolgáltatónk, hogy az emberek a felét fizessék annak, amit Udvarhelyszék többi településein fizetnek. Erre fel mindenki reánk van támadva, hogy lehessen bezárni. Tehát itt a háttérben egyéb is van” – fogalmazott indulatosan lapunknak Kovács Lehel, Farkaslaka község vezetője, akit a Fehér-Nyikóban múlt héten történt halpusztulás ügyében kerestünk meg, ugyanis a község önkormányzata működteti azt a derítőállomást, amelyből nem megfelelően megtisztított szennyvíz folyt a patakba.

A halak a szennyvíztől, a szennyvíztisztító az adósságtól fuldoklik

A nyikómalomfalvi szennyvíztisztító telepről kifolyó víz okozhatta a halpusztulást a Fehér-Nyikóban múlt héten, ezért a vízügyi igazgatóság a farkaslaki önkormányzat által működtetett szennyvízkezelést végző cég megbírságolásáról döntött.

A polgármester igazságtalannak tartja, hogy ellenük tesznek lakossági feljelentéseket az illetékes hatóságoknál, azoktól pedig büntetéseket kapnak, pedig a Nyikó mentén egyedül Farkaslaka községnek van szennyvíztisztító telepe.

Máshol egyenesen a patakba engedik a szennyvizet a háztartásokból, de az nem zavar senkit, eközben a farkalaki településvezetés csak azért 18 ezer lejt fizet havonta a vízügynek, hogy a megtisztított szennyvizet kiengedik és ivóvízzel táplálják a településen kiépített ivóvízhálózatot – méltatlankodott a településvezető. Azt viszont elismerte, hogy múlt héten nem megfelelően megtisztított víz folyt a patakba a derítőállomásról.

Szennyezés miatt történt tömeges halpusztulás a Nyikó patakban?

Halpusztulás ügyében folytat kivizsgálást a Fehér-Nyikó több kilométeres szakasza mentén a Hargita Megyei Környezetőrség, valamint a Maros Vízügyi Igazgatóság. A területen illetékes horgászegyesület halőre szerint fokozottan védett fajokat is érintett az egyelőre tisztázatlan okból történt halpusztulás.

– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy arról viszont nem tehetnek, hogy nagyon alacsony a patak hozama és ami víz van benne, az is túlmelegedett, ami szintén hozzájárult az oxigénhiányos állapot kialakulásához. Három éve, nyáron megtörtént az, ami korábban még soha, hogy a Nyikónak Malomfalván megszakadt a folyása, annyira elapadt a vize – mesélte a polgármester.

– mondta a globális szintű probléma következményeiről Kovács Lehel; a derítőállomáson tapasztalható gondokra visszatérve megjegyezve azt is, hogy

rossz minőségű az áramellátás Malomfalván, rendszeresek az áramszünetek, és ezt a problémát még generátorokkal sem tudják megfelelően áthidalni.

A területi vízügyi igazgatóság megállapítása szerint a szennyvíztisztítót túlterhelték azzal, hogy a telep átvette a székelyszentléleki tejgyár szennyvizének tisztítását is.

– tette fel erre reagálva a kérdést az elöljáró, aki szerint mérlegelniük kellett az esetleges következményeket.

Elmondta, a gyárban előderítést végeznek, de még így is nagy mennyiségű, tisztítószereket tartalmazó szennyvízzel kell megbirkóznia a nyikómalomfalvi szennyvízkezelőnek, és ennek érdekében tettek is lépéseket, például megduplázták a szennyvízhez adott baktériumok mennyiségét.

A végleges és tartós megoldáshoz beruházásokra van szükség, a fejlesztés érdekében pályázott az önkormányzat és a gyár is, ám a munkálatokat mindeddig nem tudták elkezdeni, mert a közbeszerzési eljárásokra nem jelentkeznek potenciális kivitelezők

– panaszolta el a polgármester. A malomfalvi szennyvízkezelő telep jelentős bővítése érdekében 300 ezer eurós európai uniós finanszírozásra pályáztak sikeresen, a munkálatok elvégzésére azonban másfél éve nem találnak kivitelezőt, már a negyedik közbeszerzési eljárás zajlik, de úgy tűnik, ezúttal sikeres lesz és szeptemberben nekifoghatnak a munkálatoknak.

A tejgyár egymillió eurós pályázati finanszírozásból építene saját derítőállomást, ehhez már minden szükséges berendezést megvásároltak,

de kivitelezőt ők sem találtak, most viszont úgy tűnik, esetükben is elhárul ez az akadály és ősszel ott is nekifoghatnak az építkezéseknek – tájékoztatott a polgármester.

Időközben elkészültek a múlt heti halpusztulás után a patakból vett vízminták laboreredményei a Maros Vízügyi Igazgatóságnál. Az intézmény szóvivője, Călin Fokt arról tájékoztatott, hogy munkatársai négy helyszínen vettek mintát a patakból: a derítőállomás fölött, a telepen, attól 15 méterrel lejjebb, valamint 4,5 kilométerrel lejjebbről is.

A telepen vett vízmintákban a lebegő anyagok, szerves anyagok és ammónia esetében mutattak ki a megengedett határértéknél magasabb koncentrációt, a derítőállomástól lejjebb található patakszakaszokon vett minták esetében pedig az oldott oxigén, szerves anyagok, valamint az ammónia és nitritek esetében mértek határérték-túllépéseket.

Ugyanakkor azt is feljegyezték, hogy a patak vízhozama nagyon alacsony volt – tudtuk meg a szóvivőtől.

Megállapították, hogy nem megfelelően működött a szennyvízkezelő telep, és a túllépések miatt romlott a patak vizének minősége a derítőállomás alatt, ugyanakkor a lebegő anyagok miatt zavarossá vált a víz, ami rossz hatással volt az öntisztulási folyamatokra is. A vízügyi igazgatóság írásban felszólította a szennyvíztisztító vezetőségét, hogy

állítsák vissza a megfelelő működést, továbbá probléma esetén azonnal tájékoztassák írásban a vízügyet, ne az állampolgári bejelentések után értesítsék a hatóságot.

Az igazgatóság egyébként még a szennyezés másnapján írásos tájékoztatást kapott a derítőállomásról, amelyben azt közölték, hogy egy érzékelő meghibásodása okozta a problémát, de a gondot megoldották, és már megfelelően működik a derítőállomás – közölte Călin Fokt.

Mint azt a szóvivő korábban már közölte, a vízügyi igazgatóság vezetősége arról döntött, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá került szennyvíztisztító vállalatra – az utolsó figyelmeztetés mellett – csak a kivizsgálás költségeit fedező összegű pénzbüntetést rónak ki, mert egy nagy összegű szabálysértési bírság csődbe sodorhatná a céget, akkor pedig teljesen kontrollvesztetté válna a szennyvízkezelés a községben.