
2021. január 7-én este a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában. Tűzvész után, beköltözés előtt
Fotó: Pinti Attila
Hiába telt el két hónap a csíksomlyói romatelepi tűzvész óta, azóta is homályos, hogy mi lehet a jó megoldás egy ilyen szerencsétlenség minél gyorsabb rendezésére. Mert ami egyeseknek elfogadható, azt mások zsigerből elutasítják.
2021. március 09., 15:282021. március 09., 15:28
A csíkszeredai városvezetésnek gyakran volt oka csuklani az elmúlt két hónapban, hiszen a közbeszédet gyakorlatilag letarolta a január 7-ei tűzvész utáni rendezés mikéntje. Na, de rögtön adódik a kérdés, hogy melyik városvezetésre gondolunk? A jelenlegire, tehát Korodi Attilára és újlendületes csapatára, amelynek púp a hátán ez a probléma, vagy esetleg Ráduly Róbert Kálmán volt polgármesterre és egykori hajrászereda mozgalmára, amely tizenhat év alatt nem nagyon foglalkozott a romakérdés megoldásával? Nyilván mindkettőre! De ne szaladjunk ennyire előre, maradjuk egy kicsit a január 7-ei esténél.
Bombaként robbant a hír január hetedikén este: ég a somlyói romatelep, mindenki menekül, amerre csak lát.

Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.
Nem túlzás azt állítani, akkor óriási szerencse volt, hogy Korodi Attila polgármester és Borboly Csaba megyeitanács-elnök a városban tartózkodott, mert rögtön a helyszínre siettek és azonnali döntéseket kezdtek foganatosítani. Egy dolog azonban már akkor hiányzott: a helyi önkormányzat és a megyei tanács mellett nem tűnt fel sem a prefektus, sem a városban állomásozó hegyivadászok képviselője.
Igen, ez lehetett volna az a bejelentés, amely hallatán mindenki számára világossá válik: ekkora bajban igenis lehet számítani a kormányra és a hadseregre. Ennek hiányában azonban valahogy nagyon egyoldalúra sikeredett az amúgy profi módon megszervezett mentés: a város azonnal megnyitotta az Erőss Zsolt Arénát, a lakosság pedig pillanatok alatt takarókkal és élelemmel halmozta el a több mint kétszázötven érintettet.
Január hetedikén este, az akkor mindössze két hónapja hivatalban lévő polgármester kétséget kizáróan jól vizsgázott, hiszen rendkívül rövid idő alatt megoldást talált a károsultak pillanatnyi elhelyezésére. A hangsúly azonban a pillanatnyi jelzőn van, hiszen azt a polgármesternek is tudnia kellett (volna), hogy hosszabb ideig nem lehet egyetlen közösséget sem összezárni egy sportcsarnok előterébe, az ugyanis teljesen érthető módon feszültségekhez vezethet – mint ahogy többször meg is történt.
Jó, jó, de mit kellett volna tennie? – adódik azonnal a kérdés. Nyilván más helyszínekben is gondolkodni, olyanokban, ahová két nap múlva néhány családot külön-külön könnyedén elszállásolhatnak. Gondolhatunk többek között olyan iskolai bentlakásokra, amelyek a koronavírus-járvány miatt februárig – a második félév kezdetéig – üresen álltak. Magyar és román iskolai kollégiumokra egyaránt, hiszen
Egy ilyen lépéssel Korodi Attila fenntarthatta volna azt a látszatot is, hogy ura a helyzetnek, és képes gyorsan olyan megoldásokat találni, amivel megőrizheti, mi több, erősítheti a csíkszeredaiak bizalmát.
Korodi azonban nem tudott egyről a kettőre lépni, inkább szép lassan kompromisszumot kötött a közhangulattal. Legalábbis ezt érzékeltette az elszállásolással kapcsolatban hozott legtöbb döntésével. Többek között a zsögödfürdőiek által kezdeményezett lakossági fórumon elhangzottakkal (ahol bejelentette: az eredeti tervekkel ellentétben mégsem fogják Zsögödben elszállásolni a roma családokat) és a kormány által felajánlott konténerek leszállításának kérdésében (azt kérték ugyanis a kormánytól, ne szállítsák le mindaddig a lakhatásra alkalmas építményeket, amíg a város területet vásárol erre a célra).

Nagyon gyorsan elillant a január 7-én este tapasztalt közösségi összefogás: a csíksomlyói tűzvész után egy héttel már lakossági fórumon kellett csitítania a kedélyeket Csíkszereda polgármesterének és Hargita Megye Tanácsa elnökének.
Mindeközben fellélegezhetett az egész önkormányzat arra a hírre, hogy a 260 érintett több mint fele úgy döntött, néhány hétnyi összezártság után kiköltözik a sportcsarnokból és a régi nyomortelepen folyatja tovább megszokott életét. Így legalább csak 120 embert kell etetni – szusszanhatott fel a városháza. Hiába reménykedett tehát titokban valami nagyszerű megoldásban a nyomortelep környékén élő csíksomlyói többségi lakosság, gyorsan szembesülniük kellett azzal a makacs ténnyel, hogy mindössze két hetet tartott az a típusú nyugalom, amiben évtizedek óta nem volt részük.
Fotó: Pinti Attila
– nem csak Csíkban, hanem szerte a világon.
Helyzet van, amit rendezni kell. Na, de mi lehetne a jó megoldás? Nos, ez a jövő zenéje, azt azonban tudjuk, hogy mi nem lehet jó. Barakkok kihelyezése semmiképp. Talán még emlékeznek a csíkszeredaiak (a zsögödiek biztosan, ezért is lehettek ennyire elutasítóak a lakókocsis tervvel kapcsolatban) a Nagy Imre utca 27. szám alatti ingatlanban lakó népes családra, amelynek tagjai a kétezres évek elején annyira megkeserítették a szomszédok mindennapjait, hogy az akkori városvezetésnek, a frissen hivatalba lépett Ráduly Róbertnek és csapatának (hoppá, minden polgármester megkap egy-egy ilyen hálátlan feladatot?) sürgősen lépnie kellett.
Az új polgármester nem is habozott, barakkokat vásároltatott, azokat pedig kihelyeztette a Tavasz utca szélére, és oda költöztette az említett népes családot.
Más megoldás? Mindenképp olyan helyszínben kellene gondolkodnia az önkormányzatnak, amellyel valahogy egyetért a többségi lakosság. Ehhez pedig már létező, de kihasználatlanul álló ingatlanokra van szükség – újak építése ugyanis sokak ellenérzését váltaná ki. Továbbá olyanokra, amelyek viszonylag könnyen megközelíthetőek, hogy oda segítő szándékú civilek bármikor eljussanak, ha mondjuk esti mesét szeretnének olvasni a gyerekeknek. Ilyen helyszín lehet Csíkszeredában például a volt Goscom épületegyüttese az Akác és a Piactér utcák találkozásánál.
Ez lehetne – szerintünk – az önkormányzat lehetséges lépése. Ha viszont a civil szféra, vagy akár baráti társaságok is úgy érzik, hogy keresztény kötelességük segíteni egy-egy érintett családon, ők is megtehetik. Bérelhetnek egy lakást, amelyet egy kiszemelt család rendelkezésére bocsátanak, a baráti társaság tagjai pedig időnként ellenőrizhetik, hogy a felkarolt család jól érzi-e magát, a gyerekek pedig megtanulták-e a másnapi leckét. Segíteni ugyanis nem csak takarókkal lehet a katasztrófa éjszakáján.
Csíkszereda önkormányzatát mindenképp sürgeti az idő, hiszen hamarosan itt a tavasz, az érintett roma közösség pedig – érthető módon – kéri vissza a megszokott, vagy ahhoz közeli életét; akárcsak a városlakók az Erőss Zsolt Arénájukat. A január hetedikei segítőszándék nyilván már a múlté, akárcsak a sportcsarnok előterében felhalmozott takaró- és élelemhegyek, a problémát azonban nem lehet tovább odázni.
A sportcsarnok előterében felhalmozott takaró- és élelemhegyek. A január hetedikei segítő szándék már a múlté
Fotó: Pinti Attila
Zárjuk egy rövidre szabott, ám sokatmondó párbeszéddel a segítségnyújtás szándékával írt cikkünket. A baráti hangulatú párbeszéd egy tűzkárosult és egy városi nő között zajlott nemrég.
– mondta a csíkszeredai hölgy, felismerve az egyik üzletben a csíksomlyói romatelep egyik lakóját, aki erre mindössze annyit válaszolt:
Egy tűzvész és következményei
A január 7-én este egy túlhevült kályha miatt keletkezett tűzvészben a telepen húsz ház vált a lángok martalékává, akkor az ott lakók közül 252 személyt ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában helyeztek el a helyi hatóságok. Azóta 138-an visszaköltöztek a telepre az épen maradt házakba, vagy befogadókhoz, 123 személy maradt az Erőss Zsolt Arénában, az ő elhelyezésükről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
1 hozzászólás