Kérkedés helyett segíteni kellene a marosvásárhelyi egészségügyi rendszert
Az elavult kórházbútorzat, a gondozatlan park szorul leginkább továbbfejlesztésre, de parkolóházra is szükség volna a marosvásárhelyi sürgősségi kórháznál. Az intézmény vezetője szerint, noha a politikusok szívesen dicsekednek a marosvásárhelyi egészségügyi rendszerrel, ezekben a kérdésekben mégsem segítenek.
A kórház belsejét sikerült nagyjából felújítani, ám infrastruktúrája mégis messze elmarad a követelményektől • Fotó: Haáz Vince
Mindenki afféle reklámtárgyként használja a marosvásárhelyi egészségügyi rendszert, de senki nem tesz érte semmit – jelentette ki múlt héten Claudiu Puiac, a működésének 35. évét ünneplő marosvásárhelyi sürgősségi kórház menedzsere. A kórházigazgató érdeklődésünkre kifejtette, hogy
elsősorban a politikusokra gondolt, akik előszeretettel dicsekednek ország-világ előtt a marosvásárhelyi kórházi rendszerrel,
az orvosi egyetemmel és egyáltalán mindennel, ami az egészségi ellátáshoz kapcsolódik, csakhogy nemigen segítik annak továbbfejlesztését. Claudiu Puiac belátta, hogy a hetvenes évek végén épült kórház belsejét sikerült nagyjából felújítani, ám infrastruktúrája mégis messze elmarad a követelményektől. A menedzser mindenekelőtt a kórházi bútorzatra utalt, amelyet már rég ki kellett volna cserélni.
Példaként a szülészetet és a nőgyógyászatot említette, ahol a megújult falak és a köztük lévő bútorok kontrasztja talán a legnagyobb az egész épületben.
Szintén az infrastrukturális hiányok közt említette a már évekkel ezelőtt beígért parkolóház megépítését.
Aki nem érkezik a hajnali órákban, több száz méterre kénytelen járdán, tömbházak közt, zöldövezeten hagyni az autóját, és visszabaktatni a kórház vagy a járóbeteg-rendelő kapujáig. Sokszor a mentőautók sofőrjeinek is komoly szakmai kihívást jelent eljutni a főutcától az épület hátsó részéig, a sürgősségi bejáratig. A legderűlátóbb forgatókönyv szerint is, amellyel ezelőtt egy hónappal rukkolt elő a marosvásárhelyi városháza,
még négy-öt évet kell várni az emeletes parkoló megépítésére.
A három és fél évtized alatt a hátsó park is fokozatosan leépült. Az 1990 után épült vérközpont, majd a rohammentő-állomás, végül a helikopterleszálló mind-mind a park területéből kanyarítottak le jókora darabkákat.
A kis rész, amely megmaradt, az is gondozatlan, a betegeknek nem is ajánlott oda kiülni.
Hiábavaló az erdő közelsége, a számos jövő-menő autó, az egyre sűrűbben fel- és leszálló helikopter semmiként nem a nyugalmukat vagy a felfrissülésüket szolgálja.
Kérdésünkre, hogy előfordul-e, hogy a drága egészségügyi gépek kicsomagolatlanul, ládákban porosodjanak a folyosókon vagy valamelyik raktárban, Puiac nemmel válaszolt. Mint mondta, bár vannak még hiányosságok, az európai kórházakhoz képest a marosvásárhelyi kórház mintegy 75–80 százalékos átlagnál áll – ami hazai viszonylatban egyáltalán nem rossz. Ezzel szemben az orvosi felszerelések, akárcsak a bútorok, szintén csere után kiáltanak.
Ezerágyas kórház, 3900 fős személyzet
Az egykori lóversenypálya felszámolását és a marosvásárhelyi új kórház építését 1975-ben hagyta jóvá a Román Kommunista Párt miniszteri tanácsa. Helyi szinte Iosif Banc megyei elsőtitkár hallani sem akart egy új kórház építéséről, Ioan Pop de Popa orvosprofesszor tekintélyének bevetésére volt szükség ahhoz, hogy Bukarestből fölülbírálják a helyi kiskirály álláspontját. A hetvenes évek második felében elkezdett munkálatokat 1981-re sikerült befejezni. Elsőnek a járóbeteg-rendelő, majd a nőgyógyászat, illetve a röntgenrészleg kezdett működni. Az egység 1983 óta működik teljes kapacitással. Eredetileg 1200 ágyas kórháznak képzelték el a vásárhelyi egységet, de ezt, a bővítések ellenére, a mai napig nem sikerült megvalósítani. Jelenleg valamivel több mint ezer ágy áll a betegek rendelkezésére. Őket egy 3900 fős személyzet szolgálja ki.
24h
