Jól teljesített a Hargita megyei agrárszektor tavaly, de a drágulások beárnyékolják az idei szezont

Az állattenyésztési szektor természetes trágyával látja el a vegyes gazdaságokat, ez pedig egyre fontosabbá válik a műtrágya árának emelkedésével.

Többletjövedelmet biztosít

Egyre jelentősebb Hargita megyében az ökogazdaságok száma is, ez a múlt évben meghaladta a hétszázat. Az ökológiai gazdálkodásra alkalmas, nagy kiterjedésű gyepterületek nagy lehetőséget biztosítanak az állattenyésztésből származó termékek biotermékként történő értékesítésére, ami többletjövedelmet biztosít a gazdálkodók számára – állapítja meg a jelentés. Az ökogazdaságokat működtetők összesen mintegy 29 ezer hektárnyi területen gazdálkodnak. Az ökogazdálkodók száma a közelmúltban nőtt meg jelentősen, ugyanis

– ezt már Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője mondta el lapunknak. Tőle azt is megtudtuk, hogy az ökogazdálkodást folytatók között még kis számban vannak a tejtermelő gazdák, ugyanis a legelők ökoterületté történő átállási időszaka – az úgynevezett konverzió – két év, majd további fél év a szarvasmarhák esetében, így kaphatja meg az öko-minősítést az ökotakarmánnyal táplált tehén által adott tej. Az ökogazdálkodók többsége jelenleg még csak takarmánytermelő, egyelőre csak egy kis részük kapta meg a területre és az állataira is a minősítést.

Az igazgatóság jelentéséből az is kiderül, hogy tavaly folytatódott a gazdaságok koncentrálódása Hargita megyében, ez számokban csökkenést, azaz kevesebb gazdaságot jelent, a hatékonyság tekintetében viszont fejlődést. Az összesítés szerint 28 017-ről 27 524-re csökkent a gazdaságok száma 2020-ról 2021-re, a 2019-es adathoz képest ez 718-cal kevesebb gazdaságot jelent. Az egy farmra jutó szarvasmarhák száma azonban még a gazdaságok tömbösödése ellenére is viszonylag alacsony.

– magyarázta az átlagszám jelentőségét Romfeld Zsolt. Kérdésünkre azt is elmondta, a gazdaságok életképessége szempontjából fontos, hogy folytatódjon a koncentrálódás, ez azonban a biodiverzitás kárára megy, hiszen a kis farmokon a biodiverzitás nagyobb. „Gazdasági szempontból jobbak a tömbösítettebb farmok, viszont a biodiverzitás és a lakosság élelmiszer-biztonsága szempontjából nem biztos, hogy így van” – fogalmazott.

– áll a jelentésben.