
Tánczos Barna (balról) és Korodi Attila. Parlamenti munkájukról számoltak be a csíki képviselők
Fotó: Gábos Albin
Az új vadászati törvény megtéríti a vadkárokat, és azokban az esetekben is kárpótlást nyújt, ha egy személy vadállat támadásának áldozatává vált – hangzott el egyebek mellett azon a sajtótájékoztatón, amelyet Korodi Attila és Tánczos Barna RMDSZ-es politikus tartott parlamenti munkájuk ismertetéséért.
2018. november 22., 19:592018. november 22., 19:59
Munkájukról számoltak be Korodi Attila és Tánczos Barna RMDSZ-es politikusok a Csíkszeredában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. Korodi Attila parlamenti képviselő kiemelte, egy hosszan tartó vita után szerdán a képviselőház döntő kamaraként elfogadta az RMDSZ által benyújtott javaslatokat is tartalmazó vadászati törvényt. Mint rámutatott, az új jogszabály előrelépés, hiszen megtéríti a vadkárokat, és azokban az esetekben is kárpótlást nyújt, ha egy személy vadállat támadásának áldozatává válik. Hozzátette,
Ezentúl a megyei önkormányzatok, amennyiben szerződésük van a szakminisztériummal, előfinanszírozhatják a kárterítést, így az érintetteket sokkal rövidebb határidőn belül kifizetik, majd a pénzösszegeket utólagosan megkapja a minisztériumtól a megyei önkormányzat. Amennyiben a szaktárca sürgősségi kilövési engedélyt bocsát ki, vagy vadak áthelyezését hagyja jóvá, például a medvék esetében, akkor az ezzel járó költségeket is fedezheti a megyei önkormányzat a szerződés értelmében. A környezetvédelmi szakpolitikus emlékeztetett, mindeddig a vadásztársaságok hatáskörébe tartozott ezen műveletek elvégzése, azonban az állam semmilyen intézménye nem fizetett a vadállatok kilövéséért vagy elszállításáért.
Korodi kiemelt egy másik nagyon fontos módosítást: a szaktárca kárpótolja azokat a személyeket, akik medvék vagy más vadállatok támadásainak áldozatai voltak.
„Amennyiben medvetámadás következtében valaki kórházba kerül, vagy életét veszíti, az állam felelősséget vállal,
Amennyiben nem dolgozott, akkor a minimálbér értékét mindaddig, amíg az elhunyt elérte volna nyugdíjas kort” – taglalta a törvényhozó.
Tánczos Barna szenátor arról beszélt, hogy korábban elfogadták azt a kezdeményezésüket, miszerint a közepes vállalkozások ne a regionális pénzügyi kirendeltségeknél adózzanak és intézzék ügyeiket, hanem a korábbi eljáráshoz visszatérve, újra a megyei közpénzügyi adminisztrációkhoz tartozzanak.
A jogszabályban viszont nem volt határidő megszabva a változás bevezetésére, így a gyakorlatban mindeddig nem történt változás. Ezúttal azonban született egy kormányrendelet, amely december 15-ében szabta meg az említett „újdonság” bevezetésének határidejét. Így e dátum után
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
szóljon hozzá!