Lövétei májusfa-állítók
Fotó: Balázs Ödön
Régi magyar neve pünkösd hava, meteorológiai megnevezése tavaszutó, a csillagászok Ikrek hava néven tartják számon – ez lenne a május, amelynek nevét Ovidius római költő a „nagyobbság” (maius) szóra vezette vissza, mások Maia görög istennő, megint mások pedig a növény- és az állatvilág növekedését elősegítő, itáliai Maius istennő nevéből eredeztetik. És valóban: egyfajta termékenység-elősegítő rituáléként fogható fel május 1-je évszázadokon át gyakorolt szokása, a jakabfa-állítás is.
2023. május 01., 08:242023. május 01., 08:24
2023. május 01., 08:252023. május 01., 08:25
Nevezik májusfának, zöldág-hajnalfának is, néhol inkább a jakabág vagy jakabfa megnevezés honosodott meg annak okán, hogy
A hozzájuk kapcsolódó egyik legendás csoda, miszerint az őket vendégül látó varga korsójából sosem fogy ki a jó bor, asztaláról a kenyér, és a nyárson folyamatosan sül az ízletes liba, bizony manapság is sokaknak kapóra jönne hitük erősítésében…
A 19. század végén aztán a baloldal ezt az egyházi ünnepet is lenyúlta, és 1891-ben nemzetközi munkásünneppé léptette elő (mire válaszul 1955-ben XII. Piusz pápa bevezette a munkás Szent József, az ácsok, asztalosok, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, tímárok és édesapák védőszentje liturgikus emléknapját). Így nem csoda, ha
Pedig – és erre Gazda Klára írásos bizonyítékot is talált – 1753-ban például Kézdivásárhelyen már biztosan volt jakabág-verés, és 1814-ben „Alsócsernáton fiscusa némely gyermek megbüntetését kéri, akik fűzfákat vagdaltak ki, és azt a lányos házak ajtajára tűzték”. Sőt,
Ezt igazolja Nagymihályfi Ödönfi László görgényi várnagy és székely alispán által 1548-ban kiadott ítéletlevél, melyben elrendeli, hogy a Dálnoki Török Mátyásné és Csernátoni Damokos Mihály közti perben tartsanak tanúvallatást. De mi most maradjunk a fiatalok korabeli „kommunikációjánál”.
Minden év május elsején a falukban, városokban, sok épület előtt lehet leszúrva látni virító zöld levelű, ágas-bogas, karcsú, magas fákat, melyeken virágok, szalagok, déli gyümölcsök, italok, füzérek stb. díszelegnek. Falvakon nőtlen ifjak kedveseik ablaka előtt állítják fel május első napján virradóra a májusfát; városokban ma már csak a mészárosok emelnek ily fákat a tőlük húst hordó fehérnép számára. A májusfáról azt írják, hogy sz. Jakab és sz. Fülöp, midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbeli cselekvényeért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták, s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. Ez volt sz. Jakab apostol napja virradójára (május 1-én). Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani, még pedig, ha lehet észrevétlenül. Ma már májusfa helyett egy csokor szép virág is megteszi kellő hatását.
Réső Ensel Sándor szerk.: Magyarországi népszokások (Pest, 1866)
A kiszemelt leányzó háza elé állítandó sudár, fiatal fát általában megfosztották a lombjától, csak a tetején hagytak ágakat.
A legények előző este, csoportokba verődve mentek az erdőbe nyírfa- vagy fenyőágért – az előbbinek gonosz-távoltartó erőt tulajdonítottak a régiek, az utóbbiból több volt. De vittek boroszlánt, fűz-, bükk- és egresfát is, Korondon meg éppenséggel vadcseresznyét!
Szovátán minden legény maga vágta az ágat, és egyedül vitte a szeretőjének.
A lányokat nem nagyon érdekelte, hogy nyír- vagy fenyőfával érkezik-e a legény, csak érkezzen! Mert nagy szégyent jelentett, ha valaki nem kapott – ezért aztán
A gelencei hajadonok annyira hálásak tudtak lenni, hogy a zöld ágakat kendőkkel, piros szalagokkal felpántlikázták, és egy hét múlva, a figyelmesség viszonzásaként lakomát rendeztek. Erre emlékeztet a népdal is:
Kedvesednek háza előtt
Az éjszaka magasra nőtt,
S gyenge szellő lágy szárnyain
Piros kendő leng ágain.
Még több szóbeszédre adott okot, ha kukoricaszár, ganés seprű vagy mindenféle ringy-ronggyal, kapcadarabbal teleaggatott, száraz gally került a zöld ág helyébe: ez a korábban táncban kikosarazott legény bosszúja is lehetett, de
A zabolai legények még az utcakapukat is bemázolták, vagy elvitték a szomszéd telkére, „macskazene” kíséretében. A Homoród mentén a táncba hívást visszautasító lánynak ilyenkor
Persze az is előfordult, hogy a hajnalfákat csínyből vagy bosszúból kicserélték, ellopták, ezért a komolyan udvaroló legénynek sokszor napfelkeltéig ügyelnie kellett arra, hogy az általa vitt a helyén maradjon. A félreértések elkerülése végett néhol a nevüket is belevésték.
A Barcaság egyes falvaiban a 17-18 évesnél nagyobb legények hat-hét méter magas, szép növésű, kizöldült nyírfát állítottak, társaikkal közösen a szeretőiknek – Apácán ezt pünkösdre virradóra megismételték, Barcaújfaluban és Krizbán pedig csak az utóbbi alkalomkor gyakorolták ezt a szokást.
Székelyvarságon „a XX. század közepén és végén egyaránt a legények kisebb zöld ágakkal ékesítették az ismerős leányok kerítését. A leány szereteje pedig egy selyemszalagokkal díszített nagyobb zöld ágat állított szerelmi ajándék gyanánt kedvese kapuja mellé.
A legtöbb zöld ág egy hétig díszítette a kaput. Amikor a leány leszedte a hosszú selyemszalagokat az ágról, egyet-kettőt a hajába kötött. Úgy ment misére, lakodalomba.
– sommázza a ceremónia lényegét Bárth János.
Ám mint azt mások mellett István Lajos már évekkel ezelőtt megállapította, „napjainkra az ágállítás nagyon meggyérült, és gyermekszokássá vált: néhány legényecske szokott néhány leányocska kapujára zöldágat tűzni, rokonszenvének kimutatása végett.”
Mivel a zöldellő természet reménnyel tölti el a gazdálkodó embereket, természetesen időjárási regulák is kapcsolódnak ehhez a naphoz, sőt, régen azt tartották, aki ezen a reggelen először megy a kúthoz vizet inni és a marháit megitatni, egész évben, jószágaival együtt egészséges lesz. A május elsején elvetett kender szintén bőségesnek ígérkezik.
Azt mondták, ha Fülöp és Jakab napján esik, termékeny év következik: „Ha hűvös, nedves, közepes termést várj, ha meleg, tiszta, bőven terem minden.” Rímbe szedve:
Május ha sok felleget,
Nem küld nagyon sok hideget,
Vagy rekkenő meleget,
Bort, búzát várj eleget.
De azt is megfigyelték, „ha május elseje előtti éjjel esik az eső, nagy termés lesz, ha hideg van vagy fagy, akkor termés nem lészen.”
Ám ezt akkor tudjuk a legjobban megállapítani, ha a szabadban, lehetőleg a természetben töltjük. Rajta hát!
Tizenhat közkönyvtár alakul informatikai rendszerrel felszerelt központtá Maros megyében, ebből kettőt teljesen fel is újítanak. Cél a digitális készségek fejlesztése azokban a közösségekben is, ahol eddig nem volt rá lehetőség.
Befejezéshez közeledik Gyergyószárhegy két meghatározó középületének felújítása, és más önkormányzati tulajdonú épületeknél is zajlik a munka. A felszegi iskolánál a régi arculat visszahozására is odafigyelnek.
Jacob de Haan Missa de Santa Cecilia című művét adja elő csütörtökön a székelyudvarhelyi Szent Miklós Plébánián a Palló Imre Művészeti Középiskola 9-12. osztályos diákokból álló kórusa.
Rendzavarásért és egy autó megrongálásáért vettek huszonnégy órás őrizetbe egy mezőbándi férfit vasárnap a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság egységei – közölte hétfőn a rendőrség.
A Szent György Napok kulturális hetébe ágyazott tavalyi Made in Sepsi ArtBrunch program folytatásaként idén újabb alkotóműhelyekbe látogathatnak el az érdeklődők. Hétfőn Hervai Katalin grafikusművész fogadta műtermében a vendégeket.
Hétfői együttes ülésén a szenátus jogi és védelmi bizottsága elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szerint a B és BE kategóriás jogosítvánnyal rendelkező 17 éves kiskorúak felnőtt kísérő jelenlétében vezethetnek gépjárművet.
Bringás felvonulás, koncertek, táncelőadások és különleges gyerekprogramok várnak azokra, aki részt vesznek a Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, illetve a városi könyvtár által szervezett majálison, amelyet a Sétatéren tartanak idén.
Nagy igény volt az unitárius nőszövetségeken belül a vezetői és mentálhigiénés képzésekre, ezért egy képzéssorozat harmadik állomásaként az elmúlt hétvégén Sepsiszentgyörgyön is megszervezték a nőknek szóló mentálhigiénés hétvégét.
Negyvenkét év orvosi munka áll Ambrus Irén csíkszeredai infektológus főorvos mögött, akit hasznos, a közösség érdekében végzett munkájáért elismerésben részesítette hétfőn a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság.
Medve támadt egy idős nőre hétfőn a Vidraru víztározó közelében – írja az Agerpres hírügynökség az Argeş megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatására hivatkozva.
szóljon hozzá!