Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:19

Üzemanyagárak: ez a két intézkedés hozhat valós csökkenést a szakminiszter szerint

18:03

Örökletes és ritka betegségek orvosa

17:35

Árvízveszély: másodfokú készültség Hargita és Kovászna megyében is

17:01

A fogyatékkal élők foglalkoztatása a cégeknek és a helyi gazdaságnak is megéri

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Történelmi nap a benzinkutaknál

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Faforgáccsal teli raktár gyúlt ki Szentegyházán, vízhiány és a szél nehezítette az oltást – frissítve

Történelmi nap a benzinkutaknál

Cseke Attila: az RMDSZ nem kíván kilépni a kormányból

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Fokozódik a forráselvonás, ami csak Bukarestnek jó

Nem lesz még beavatkozás, elhalasztották a kedd délutáni kormányülést az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről

Incidens Sepsiszentgyörgyön: nem maradhatott Szili Katalinék koszorúján a piros-fehér-zöld szalag

Fotó: Kátai Edit/MTI

Kerekasztal-beszélgetést tartottak hétfőn este Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó és Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott részvételével Sepsiszentgyörgyön az európai őshonos nemzeti közösségek témájában. Az esemény nem volt incidensmentes.

Székelyhon

2023. szeptember 26., 12:402023. szeptember 26., 12:40

2023. szeptember 26., 18:262023. szeptember 26., 18:26

Európa stabilitása csak akkor biztosítható, ha a nemzeti közösségek biztonságban, és az európai szubszidiaritás elvét is figyelembe véve saját önigazgatásban élhetnek – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó hétfőn egy kerekasztal-beszélgetésen Sepsiszentgyörgyön.

Nekünk az a dolgunk, hogy ahol alaptalan, jogtalan vádak hangzanak el, ott védjük egymást

– közölte Szili Katalin az MTI beszámolója szerint, hozzátéve, hogy a határon túli magyar közösségek csak így érezhetik biztonságban magukat, így érezhetik, hogy nincsenek kiszolgáltatva a többségnek, az atrocitásoknak.

Hangsúlyozta, az európai identitás a nemzeti önazonosságok összessége, Európa ezen kultúrák önazonosságából létezik, ezért is nagyon fontos az őshonos nemzeti közösségek védelme. Emlékeztetett, hogy

az európai szubszidiaritás elve alapján lehetséges az önrendelkezés, és a székelyek semmi olyat nem kérnek, ami Európában máshol nem létezne.

Aláhúzta, a székelyföldi magyarok nem etnikai autonómiát akarnak, hanem területit, amire számos példa akad. A magyarok békében akarnak élni mindenkivel, de azt szeretnék, hogy a magyar közösségeknek is jusson annyi jog, mint Európában bárkinek – mondta. Kiemelten szólt az ukrajnai magyar közösség nehéz helyzetéről, szűkülő jogairól. Emlékeztetett, hogy

az őshonos nemzeti közösségek Európa lakosságának 10 százalékát teszik ki, míg a migránsok ennek felét, utóbbiakról mégis sokkal több szó esik az uniós intézményekben, ahogy a genderkérdésről is, a kérdéskezelésben „szívfacsaró a kontraszt”.

Rámutatott: tenni kell azért, hogy Európa visszanyerje tartását, a nemzeti kisebbségek ügyével is foglalkozzon.

Fotó: Kátai Edit/MTI

„Kollektív jogok nélkül integrálni egy közösséget asszimilációt jelent” – jelentette ki Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott. Mint mondta, az identitásvédelemhez az egyéni és kollektív jogok is szükségesek. Közölte, hogy „az identitás több mint néptánc, több mint nyelv”, és

példaként az erdélyi német nyelvű iskolákat említette, ahol román gyerekek tanulnak.

Kitért az európai kisebbségek védelméről szóló keretegyezményre, illetve a nyelvi chartára és az ezek betartására vonatkozó jelentésekre az egyes tagállamok esetében, hangsúlyozva, hogy az uniós javítási javaslatok nem kötelezők, nem kényszeríthetők ki. Ezért dolgozták ki ezek kiegészítésére a tagállamok jogrendjébe beépíthető öt alapelvet – mondta.

Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban globális szinten visszalépés történt a kisebbségvédelemben, és az ukrajnai háború nehezíti a helyzetet, nemzetbiztonsági kockázatként láttatja a nemzeti kisebbségeket.

Nem a nemzeti kisebbségek jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a demokratikus jogok hiánya

– fogalmazott Kalmár Ferenc. Az európai történelemoktatásban tapasztalható szélsőségekre is kitért, hangsúlyozva, hogy ennek minél objektívebbnek kellene lennie, minden résztvevő szemszögét figyelembe kell venni.

Fotó: Kátai Edit/MTI

Kulcsár Terza József erdélyi parlamenti képviselő, az újonnan létrehozott Magyar Polgári Erő ügyvezető elnöke a székelyföldi autonómiastatútum román parlamentbe való kétszeri benyújtását ismertette, hangsúlyozva, hogy bár nem sikerült elfogadtatni, beszéltek róla.

A politikusok kisebb incidensről is beszámoltak:

a szolgálatos csendőr eltávolíttatta az általuk a Kovászna megyei prefektúra épületére, a Fogolyán Kristóf-emléktáblához kihelyezett koszorú magyar nemzeti színű szalagját.

Kulcsár Terza József az MTI-vel közölte: a neves orvos örököse, Szotyori-Nagy Áron meghívására érkeztek az épülethez, amelyben az államosítása előtt Fogolyán szanatóriuma működött. A csendőr azzal érvelt, hogy az épületre román állami intézményként nem helyezhetők más országok „zászlói”.