– közölte Szili Katalin az MTI beszámolója szerint, hozzátéve, hogy a határon túli magyar közösségek csak így érezhetik biztonságban magukat, így érezhetik, hogy nincsenek kiszolgáltatva a többségnek, az atrocitásoknak.

Hangsúlyozta, az európai identitás a nemzeti önazonosságok összessége, Európa ezen kultúrák önazonosságából létezik, ezért is nagyon fontos az őshonos nemzeti közösségek védelme. Emlékeztetett, hogy

Aláhúzta, a székelyföldi magyarok nem etnikai autonómiát akarnak, hanem területit, amire számos példa akad. A magyarok békében akarnak élni mindenkivel, de azt szeretnék, hogy a magyar közösségeknek is jusson annyi jog, mint Európában bárkinek – mondta. Kiemelten szólt az ukrajnai magyar közösség nehéz helyzetéről, szűkülő jogairól. Emlékeztetett, hogy

Rámutatott: tenni kell azért, hogy Európa visszanyerje tartását, a nemzeti kisebbségek ügyével is foglalkozzon.

Kitért az európai kisebbségek védelméről szóló keretegyezményre, illetve a nyelvi chartára és az ezek betartására vonatkozó jelentésekre az egyes tagállamok esetében, hangsúlyozva, hogy az uniós javítási javaslatok nem kötelezők, nem kényszeríthetők ki. Ezért dolgozták ki ezek kiegészítésére a tagállamok jogrendjébe beépíthető öt alapelvet – mondta.

Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban globális szinten visszalépés történt a kisebbségvédelemben, és az ukrajnai háború nehezíti a helyzetet, nemzetbiztonsági kockázatként láttatja a nemzeti kisebbségeket.

– fogalmazott Kalmár Ferenc. Az európai történelemoktatásban tapasztalható szélsőségekre is kitért, hangsúlyozva, hogy ennek minél objektívebbnek kellene lennie, minden résztvevő szemszögét figyelembe kell venni.

Kulcsár Terza József az MTI-vel közölte: a neves orvos örököse, Szotyori-Nagy Áron meghívására érkeztek az épülethez, amelyben az államosítása előtt Fogolyán szanatóriuma működött. A csendőr azzal érvelt, hogy az épületre román állami intézményként nem helyezhetők más országok „zászlói”.