Fotó: Csató Andrea
A legnagyobb port az kavarta a tanügyminisztérium 2025-ös középiskolai kerettantervének tervezetében, hogy a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem.
2025. február 20., 21:182025. február 20., 21:18
Január utolsó napján bocsátotta közvitára a tanügyminisztérium a 2025-ös középiskolai kerettantervek tervezetét, és március 6-áig várják a javaslatokat. Szükség van a szemléletváltásra a közoktatásban, de nem könnyű az irányváltoztatás. Az ütemterv szerint
A legnagyobb port az kavarta, hogy a tervezet szerint a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem. Az utóbbiról azóta egyezség született, így Románia történelme önálló kötelező tantárgy lesz a tervek szerint a középiskolákban. Az erről szóló egyeztetésen Daniel David oktatásügyi miniszter, továbbá a Román Akadémia és az egyetemek történelem fakultásainak képviselői megegyeztek abban, hogy a középiskolai történelemoktatás jelenlegi módszereit újra kell gondolni.
Az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk
Fotó: Borbély Fanni
Jelenleg az elméleti középiskolákban minden évben kötelező tantárgyként tanulják a földrajzot a reál osztályokban heti egy órában, humán osztályban heti kettőben.
Molnár Zoltán marosvásárhelyi földrajz szakos tanár, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke úgy véli, szükséges változtatni a kerettanterven, amelyben ezután is helye lenne a földrajznak, legalább az első három középiskolai évben.
A szaktanár megkeresésünkre kifejtette, hiányolta a kerettantervvel kapcsolatos tárgyalásokból az előzetes, valós felmérést, csak tapasztalatok alapján jelentették ki, hogy valami nem jó, és ezen változtatni kell. „Úgy gondolom, hogy a földrajz kicsit interdiszciplináris tantárgy, ami nagyon sok más tantárgyat is magába foglal, és próbálja ezeket térben elhelyezni.
Ha megnézzük a nyugat-európai példákat, azt látjuk, hogy nem feltétlenül a líceum felső osztályaiban van jelen. Franciaországban vagy akár Magyarországon 11. és 12. osztályban már nem tanulnak földrajzot, csak azok a diákok, akik választják, mert érettségizni szeretnének belőle. A kisebb líceumi osztályokban viszont nagyobb óraszámban van jelen, általában heti két órában, függetlenül az osztálytípustól. Úgy gondolom, hogy legalább három évben kéne a földrajzot megjelentetni a kerettantervben kötelező tantárgyként” – fejtette ki Molnár Zoltán.
Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével
Fotó: László Ildikó
Szerinte igazából az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk, túl nagy a szétszórtság a tantárgyak között, szakirányultabb oktatásra lenne szükségük. Pozitív példaként hozta fel az órák tömbösítését, akár az egyetemeken, és ez segítene abban, hogy a napi hat tantárgy helyett csak napi háromból kellene készülniük másnapra.
A földrajz szakos tanár többek között nagyon fontosnak tartja a környezetföldrajzot, amelyet jelenleg tizenegyedik osztályban tanulnak.
Én legalább ennyit meghagynék azért földrajzból. Interdiszciplinárisan, több tanítás szemszögéből nézve, ez akár kapcsolatot is teremthetne a különböző szaktantárgyak vagy tudományok között” – magyarázta a földrajz helyét a kerettantervben Molnár Zoltán.
Gyakorlatiasabban kellene nevelni arra a diákokat, hogy környezetcentrikusabbak legyenek
Fotó: Pixabay.com
Novák Csaba Zoltán történész, egyetemi tanár szerint a történelemoktatás újragondolása azt is jelenti, hogy a múltról való tudást szellősebben és fókuszáltabban kellene bemutatni az iskolában. Természetesen fontos az ókorról tanulni, de nem biztos, hogy olyan részletesen kell ezt tenni, hiszen a diákok számára nem túl maradandó ez a tudás. Van, amit meg kell tanulni, de az anyag mennyiségét és milyenségét át kell gondolni – magyarázta a Székelyhonnak a marosvásárhelyi történész.
– érvelt a szakember, aki úgy véli, Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével, hiszen ezek lefedik a huszadik századot. Tavaly decemberben ugyanis az akkori tanügyminiszter, Ligia Deca bejelentette, már a 2025-2026-os tanévtől kezdődően a tizenkettedikesek és tizenharmadikosok számára kötelező tantárgy lesz az iskolában a hazai kommunizmus története.
Novák Csaba Zoltán a romániai oktatási rendszert egy óceánjáró hajóhoz hasonlította, amelynek nehéz megváltoztatni az irányát, de szükséges a szemléletváltás. A jelenlegi tanügyminiszter, Daniel David független, egyetemi közegből érkezett a minisztériumba, nem kell megfelelnie senkinek – véli a történész, aki szerint a tanügyminiszter víziója révén sikerülhet reformot vinni az oktatásba, csak egy kis tanári bölcsességre van szükség.
Fellendítené az inasképzést az állam egy új támogatási programmal. Ha egy alkalmazó inasképzést is biztosít újdonsült, harmincévesnél fiatalabb alkalmazottja számára, havi támogatásban részesül.
Havi 45 ezer eurónak megfelelő összegű lejt fizet idén Csíkszereda a Pro Cultura Siculi Közösségi Társulás részére, közel háromszorosát, mint öt éve – erről is döntöttek rövid, soron kívüli ülésükön a helyi önkormányzati képviselők.
A január elsejétől érvényes uniós előírásoknak megfelelően, a nagyobb méretű hulladékok mellett a textilhulladékokat is összegyűjtik Marosvásárhelyen. Február 22-éig a Belvedere és a Kövesdomb negyedekben gyűjtik.
Véletlenül gyújtotta fel magát a ditrói férfi, aki a sajnálatos eset nyomán életét vesztette – állapította meg a rendőrség.
A tömbházlakók panaszai nyomán a marosvásárhelyi helyi rendőrség takarításra kötelezte a hajléktalanokat.
Táncszínházi előadások, kürtőskalácssütés, sajtgyárlátogatás, traktorozás, lovaglás, kerékpáros osztálykirándulások, kalandornapok, olvasásnépszerűsítő foglalkozások közül választhatnak a háromszéki gyermekek a nekik szóló programsorozatban.
Felgyújtotta magát és ennek következtében szörnyethalt egy férfi pénteken Gyergyóditróban.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta pénteken az Agerpresnek, hogy nemcsak az elnökválasztás érvénytelenítéséről, hanem a jelenlegi geopolitikai és nemzetközi helyzetről is megbeszélést kell tartani a koalícióban és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban.
A vádhatóság nem tudott meggyőző bizonyítékokat bemutatni a feltételezett elkövető ellen, ezért helyezték szabadlábra a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván történt emberölés gyanúsítottját – ezzel indokolta döntését a Marosvásárhelyi Ítélőtábla.
Az elmúlt 24 órában 87 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 98 személynek nyújtottak segítséget. Egy ember életét vesztette – tájékoztatott pénteken a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!