
Fotó: Csató Andrea
A legnagyobb port az kavarta a tanügyminisztérium 2025-ös középiskolai kerettantervének tervezetében, hogy a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem.
2025. február 20., 21:182025. február 20., 21:18
Január utolsó napján bocsátotta közvitára a tanügyminisztérium a 2025-ös középiskolai kerettantervek tervezetét, és március 6-áig várják a javaslatokat. Szükség van a szemléletváltásra a közoktatásban, de nem könnyű az irányváltoztatás. Az ütemterv szerint
A legnagyobb port az kavarta, hogy a tervezet szerint a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem. Az utóbbiról azóta egyezség született, így Románia történelme önálló kötelező tantárgy lesz a tervek szerint a középiskolákban. Az erről szóló egyeztetésen Daniel David oktatásügyi miniszter, továbbá a Román Akadémia és az egyetemek történelem fakultásainak képviselői megegyeztek abban, hogy a középiskolai történelemoktatás jelenlegi módszereit újra kell gondolni.
Az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk
Fotó: Borbély Fanni
Jelenleg az elméleti középiskolákban minden évben kötelező tantárgyként tanulják a földrajzot a reál osztályokban heti egy órában, humán osztályban heti kettőben.
Molnár Zoltán marosvásárhelyi földrajz szakos tanár, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke úgy véli, szükséges változtatni a kerettanterven, amelyben ezután is helye lenne a földrajznak, legalább az első három középiskolai évben.
A szaktanár megkeresésünkre kifejtette, hiányolta a kerettantervvel kapcsolatos tárgyalásokból az előzetes, valós felmérést, csak tapasztalatok alapján jelentették ki, hogy valami nem jó, és ezen változtatni kell. „Úgy gondolom, hogy a földrajz kicsit interdiszciplináris tantárgy, ami nagyon sok más tantárgyat is magába foglal, és próbálja ezeket térben elhelyezni.
Ha megnézzük a nyugat-európai példákat, azt látjuk, hogy nem feltétlenül a líceum felső osztályaiban van jelen. Franciaországban vagy akár Magyarországon 11. és 12. osztályban már nem tanulnak földrajzot, csak azok a diákok, akik választják, mert érettségizni szeretnének belőle. A kisebb líceumi osztályokban viszont nagyobb óraszámban van jelen, általában heti két órában, függetlenül az osztálytípustól. Úgy gondolom, hogy legalább három évben kéne a földrajzot megjelentetni a kerettantervben kötelező tantárgyként” – fejtette ki Molnár Zoltán.
Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével
Fotó: László Ildikó
Szerinte igazából az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk, túl nagy a szétszórtság a tantárgyak között, szakirányultabb oktatásra lenne szükségük. Pozitív példaként hozta fel az órák tömbösítését, akár az egyetemeken, és ez segítene abban, hogy a napi hat tantárgy helyett csak napi háromból kellene készülniük másnapra.
A földrajz szakos tanár többek között nagyon fontosnak tartja a környezetföldrajzot, amelyet jelenleg tizenegyedik osztályban tanulnak.
Én legalább ennyit meghagynék azért földrajzból. Interdiszciplinárisan, több tanítás szemszögéből nézve, ez akár kapcsolatot is teremthetne a különböző szaktantárgyak vagy tudományok között” – magyarázta a földrajz helyét a kerettantervben Molnár Zoltán.
Gyakorlatiasabban kellene nevelni arra a diákokat, hogy környezetcentrikusabbak legyenek
Fotó: Pixabay.com
Novák Csaba Zoltán történész, egyetemi tanár szerint a történelemoktatás újragondolása azt is jelenti, hogy a múltról való tudást szellősebben és fókuszáltabban kellene bemutatni az iskolában. Természetesen fontos az ókorról tanulni, de nem biztos, hogy olyan részletesen kell ezt tenni, hiszen a diákok számára nem túl maradandó ez a tudás. Van, amit meg kell tanulni, de az anyag mennyiségét és milyenségét át kell gondolni – magyarázta a Székelyhonnak a marosvásárhelyi történész.
– érvelt a szakember, aki úgy véli, Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével, hiszen ezek lefedik a huszadik századot. Tavaly decemberben ugyanis az akkori tanügyminiszter, Ligia Deca bejelentette, már a 2025-2026-os tanévtől kezdődően a tizenkettedikesek és tizenharmadikosok számára kötelező tantárgy lesz az iskolában a hazai kommunizmus története.
Novák Csaba Zoltán a romániai oktatási rendszert egy óceánjáró hajóhoz hasonlította, amelynek nehéz megváltoztatni az irányát, de szükséges a szemléletváltás. A jelenlegi tanügyminiszter, Daniel David független, egyetemi közegből érkezett a minisztériumba, nem kell megfelelnie senkinek – véli a történész, aki szerint a tanügyminiszter víziója révén sikerülhet reformot vinni az oktatásba, csak egy kis tanári bölcsességre van szükség.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
szóljon hozzá!