Hirdetés
Hirdetés

Hogyan tovább a középiskolai földrajz- és történelemoktatással?

•  Fotó: Csató Andrea

Fotó: Csató Andrea

A legnagyobb port az kavarta a tanügyminisztérium 2025-ös középiskolai kerettantervének tervezetében, hogy a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem.

Hajnal Csilla

2025. február 20., 21:182025. február 20., 21:18

Január utolsó napján bocsátotta közvitára a tanügyminisztérium a 2025-ös középiskolai kerettantervek tervezetét, és március 6-áig várják a javaslatokat. Szükség van a szemléletváltásra a közoktatásban, de nem könnyű az irányváltoztatás. Az ütemterv szerint

az új kerettanterveket 2026-tól vezetnék be a hazai oktatásba, tehát a jelenlegi hetedik osztályos diákok tanulhatnak majd ezek alapján.

A legnagyobb port az kavarta, hogy a tervezet szerint a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem. Az utóbbiról azóta egyezség született, így Románia történelme önálló kötelező tantárgy lesz a tervek szerint a középiskolákban. Az erről szóló egyeztetésen Daniel David oktatásügyi miniszter, továbbá a Román Akadémia és az egyetemek történelem fakultásainak képviselői megegyeztek abban, hogy a középiskolai történelemoktatás jelenlegi módszereit újra kell gondolni.

Az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk

Fotó: Borbély Fanni

A földrajznak helye lenne az első három évben

Jelenleg az elméleti középiskolákban minden évben kötelező tantárgyként tanulják a földrajzot a reál osztályokban heti egy órában, humán osztályban heti kettőben.

Molnár Zoltán marosvásárhelyi földrajz szakos tanár, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke úgy véli, szükséges változtatni a kerettanterven, amelyben ezután is helye lenne a földrajznak, legalább az első három középiskolai évben.

Hirdetés

A szaktanár megkeresésünkre kifejtette, hiányolta a kerettantervvel kapcsolatos tárgyalásokból az előzetes, valós felmérést, csak tapasztalatok alapján jelentették ki, hogy valami nem jó, és ezen változtatni kell. „Úgy gondolom, hogy a földrajz kicsit interdiszciplináris tantárgy, ami nagyon sok más tantárgyat is magába foglal, és próbálja ezeket térben elhelyezni.

Idézet
Ez egy elgondolkodtató, akár világnézetet nevelő tantárgy, és természetesen ott van a helye kerettantervben.

Ha megnézzük a nyugat-európai példákat, azt látjuk, hogy nem feltétlenül a líceum felső osztályaiban van jelen. Franciaországban vagy akár Magyarországon 11. és 12. osztályban már nem tanulnak földrajzot, csak azok a diákok, akik választják, mert érettségizni szeretnének belőle. A kisebb líceumi osztályokban viszont nagyobb óraszámban van jelen, általában heti két órában, függetlenül az osztálytípustól. Úgy gondolom, hogy legalább három évben kéne a földrajzot megjelentetni a kerettantervben kötelező tantárgyként” – fejtette ki Molnár Zoltán.

Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével •  Fotó: László Ildikó Galéria

Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével

Fotó: László Ildikó

Szerinte igazából az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk, túl nagy a szétszórtság a tantárgyak között, szakirányultabb oktatásra lenne szükségük. Pozitív példaként hozta fel az órák tömbösítését, akár az egyetemeken, és ez segítene abban, hogy a napi hat tantárgy helyett csak napi háromból kellene készülniük másnapra.

A földrajz szakos tanár többek között nagyon fontosnak tartja a környezetföldrajzot, amelyet jelenleg tizenegyedik osztályban tanulnak.

Idézet
Ma nagy gond a globális felmelegedés, a környezetpusztítás, de egy kicsit másképpen kellene tanítani, mint ahogy az eddigi tanterv kérte, kicsit gyakorlatiasabban neveljük arra a diákokat, hogy környezetcentrikusabbak legyenek.

Én legalább ennyit meghagynék azért földrajzból. Interdiszciplinárisan, több tanítás szemszögéből nézve, ez akár kapcsolatot is teremthetne a különböző szaktantárgyak vagy tudományok között” – magyarázta a földrajz helyét a kerettantervben Molnár Zoltán.

Gyakorlatiasabban kellene nevelni arra a diákokat, hogy környezetcentrikusabbak legyenek •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Gyakorlatiasabban kellene nevelni arra a diákokat, hogy környezetcentrikusabbak legyenek

Fotó: Pixabay.com

A közelmúlt alapos ismerete a fontosabb

Novák Csaba Zoltán történész, egyetemi tanár szerint a történelemoktatás újragondolása azt is jelenti, hogy a múltról való tudást szellősebben és fókuszáltabban kellene bemutatni az iskolában. Természetesen fontos az ókorról tanulni, de nem biztos, hogy olyan részletesen kell ezt tenni, hiszen a diákok számára nem túl maradandó ez a tudás. Van, amit meg kell tanulni, de az anyag mennyiségét és milyenségét át kell gondolni – magyarázta a Székelyhonnak a marosvásárhelyi történész.

Idézet
Az lenne a legfontosabb, hogy a történelemtudásuk alapján tudják szintetizálni, elemezni a jelent. Épp ezért a közelmúlt alapos ismerete fontosabb, mint a régmúlt részletes megismerése”

– érvelt a szakember, aki úgy véli, Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével, hiszen ezek lefedik a huszadik századot. Tavaly decemberben ugyanis az akkori tanügyminiszter, Ligia Deca bejelentette, már a 2025-2026-os tanévtől kezdődően a tizenkettedikesek és tizenharmadikosok számára kötelező tantárgy lesz az iskolában a hazai kommunizmus története.

Novák Csaba Zoltán a romániai oktatási rendszert egy óceánjáró hajóhoz hasonlította, amelynek nehéz megváltoztatni az irányát, de szükséges a szemléletváltás. A jelenlegi tanügyminiszter, Daniel David független, egyetemi közegből érkezett a minisztériumba, nem kell megfelelnie senkinek – véli a történész, aki szerint a tanügyminiszter víziója révén sikerülhet reformot vinni az oktatásba, csak egy kis tanári bölcsességre van szükség.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 03., hétfő

Jelképes, 1 eurós áron vesz közel húsz F-16-os vadászgépet Románia Hollandiától

Hétfőn a védelmi minisztérium 18 darab F-16 Fighting Falcon repülőgép és a hozzájuk tartozó felszerelések megvásárlásáról írt alá a szerződést holland kormánnyal, a vételár szimbolikusan 1 euró – jelentette be a Facebook-oldalán Ionuț Moșteanu.

Jelképes, 1 eurós áron vesz közel húsz F-16-os vadászgépet Románia Hollandiától
Hirdetés
2025. november 03., hétfő

A szenátus „nem szólt bele”, hogy 300 fős legyen a parlament a jövőben

Hétfőn a szenátus hallgatólagosan elfogadta a parlament létszámát 300-ra csökkentő tervezetet.

A szenátus „nem szólt bele”, hogy 300 fős legyen a parlament a jövőben
2025. november 03., hétfő

Diófákat csak engedéllyel lehet kivágni, a fenyőfáknak pedig semmi keresnivalójuk a városi zöldövezetekben

A dió- és a gesztenyefa védettnek számít, csak különleges engedéllyel lehet kivágni köz- és magánterületről. A fenyőfának elvileg nincs mit keresnie a városban, mégis mindenhonnan visszaköszön – a városi kertészetnél mindennapi vesződéseikről meséltek.

Diófákat csak engedéllyel lehet kivágni, a fenyőfáknak pedig semmi keresnivalójuk a városi zöldövezetekben
2025. november 03., hétfő

Befogták az emberekre támadó kutyát, mégis a menhelyet támadták a kommentelők

A Halottak napján Sepsiszentgyörgy főterén történt kutyatámadásokról írt cikkünk után az Urban Locato cég nagyon sok támadást kapott az interneten. Úgy vélik, hogy méltánytalan amivel őket vádolják.

Befogták az emberekre támadó kutyát, mégis a menhelyet támadták a kommentelők
Hirdetés
2025. november 03., hétfő

George Simionnak nem lesz kihívója az AUR november 30-i tisztújító kongresszusán

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének, George Simionnak nem lesz kihívója a párt november 30-i tisztújító kongresszusán.

George Simionnak nem lesz kihívója az AUR november 30-i tisztújító kongresszusán
2025. november 03., hétfő

Részben összeomlott egy középkori torony Rómában, egy romániai munkás is a romok alatt rekedt – videóval

Egy romániai munkás a romok alá került, egy másik pedig könnyebben megsérült hétfőn, amikor részben összeomlott a római Forum Romanum mellett álló, 13. században épült Torre dei Conti középkori torony – számolt be a külügyminisztérium.

Részben összeomlott egy középkori torony Rómában, egy romániai munkás is a romok alatt rekedt –  videóval
2025. november 03., hétfő

Megúszta vádemelés nélkül a magyarokat Tik-Tokon gyalázó férfi

Nem emelnek vádat a Tik-Tokon a romániai magyarokat alpári hangnemben gyalázó, Budapestre kergetni kívánó férfi ellen. Nicolae Vădineanu ugyanis a Tulcea megyei ügyészség szerint sem követett el bűncselekményt.

Megúszta vádemelés nélkül a magyarokat Tik-Tokon gyalázó férfi
Hirdetés
2025. november 03., hétfő

A gyorshajtókat és az állatokkal nem megfelelően bánókat is bírságolták a rendőrök a hétvégén

Közel 30 ezer lejre bírságoltak hétfőn a közutakat ellenőrző rendőrök, ugyanakkor több mint 6000 lejre szabtak ki büntetést az állatok védelmére szakosodott kollégáik – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.

A gyorshajtókat és az állatokkal nem megfelelően bánókat is bírságolták a rendőrök a hétvégén
2025. november 03., hétfő

Nagy Zoltán: nem gondoltam, hogy ennyi gond kerül majd felszínre Gyergyószentmiklóson

Az első év a rendrakásról és az új alapok megteremtéséről szólt – 2024 október végén vette át második mandátumát Nagy Zoltán. Évértékelő sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklós polgármestere.

Nagy Zoltán: nem gondoltam, hogy ennyi gond kerül majd felszínre Gyergyószentmiklóson
2025. november 03., hétfő

Véget ér a novemberi enyheség – fagyos hajnalokkal köszön be a jövő hét

Meleggel indult a hét Erdélyben, de nem tart sokáig a kellemes idő: kedden markáns lehűlés érkezik, a nappali csúcsok 12 fok körül alakulnak. A hét második felében pedig már fagyos hajnalokra és elszórtan csapadékra is számítani lehet.

Véget ér a novemberi enyheség – fagyos hajnalokkal köszön be a jövő hét
Hirdetés