Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:59

Zelenszkij kijelentette, a biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna lemond a NATO-csatlakozási törekvésekről

19:15

Több mint 1200 tonna homokkal, sóval várják a telet

19:00

Ellenőrzéseket indít az Igazságyügyi Felügyelet a Recorder filmjében elhangzottak kapcsán

18:03

Szárnyal a gyergyói zene: ezt igazolja a Made In Gyergyó II.

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

A tanügyi rendszer gyenge pontja: patthelyzet alakult ki egy marosvásárhelyi iskolában egy negyedikes fiú miatt

Az vette át a csúszópénzt, akinek pont az lett volna a dolga, hogy felfedje a csalást

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Szükség van a kommunizmus történetének oktatására, hiszen lassan mindent befed a történelmi homály

A totalitárius diktatúra nagyon mélyen beleszőtte magát a társadalom szöveteibe

Fotó: Deák Szidónia

Van egyfajta eltávolodás, történelmi homály, ami belepi az emlékezetet, így fordulhat elő, hogy sokan nosztalgiával gondolnak a kommunizmusra. Ezért fontos lépés az, hogy jövőtől kötelező tantárgy lesz a közoktatásban a hazai kommunizmus története.

Hajnal Csilla

2024. december 19., 07:512024. december 19., 07:51

Kötelező tantárgy lesz a romániai kommunizmus története a következő tanévtől kezdődően a végzős középiskolások számára – jelentette be az oktatási szaktárca vezetője, Ligia Deca a hét elején.

A bemutatóra a Bukaresti Egyetemen került sor, anélkül, hogy az eseményt nyilvánosan meghirdették volna az egyetem honlapján vagy újságírókat hívtak volna – számol be a részletekről az Edupedu.ro oktatási szakportál.

A tanügyminiszter az eseményen kifejtette, hogy

a kommunista rendszer történelmi tényeinek nem megfelelő ismerete vagy akár ismeretének hiánya teret enged a torzításoknak, amelyek befolyásolhatják a társadalmi és – mint láttuk – a választói magatartást is.

Ebből kifolyólag 2025-2026-os tanévtől kezdődően a tizenkettedikesek és tizenharmadikosok számára kötelező tantárgy lesz az iskolában a hazai kommunizmus története.

Sokan nosztalgiával gondolnak vissza a kommunizmusra, hiszen két generáció után az események történelemmé alakulnak át. Így működik a társadalmi emlékezet

Fotó: A Nagy Imre Általános Iskola diákjainak gyűjtése

Novák Csaba Zoltán történész, egyetemi tanár, az RMDSZ egykori szenátora szerint ha egy társadalom meg szeretné érteni a saját helyzetét, azokat az állapotokat, amelyekben létezik, akkor

kötelező módon ismernie kell mélyebben a saját közelmúltját is, az 1945-1989 közötti időszakot, amit Romániában kommunista időszaknak neveznek – a magyar történetírásban inkább a szocializmus fogalmával írnak le.

Fotó: A Nagy Imre Általános Iskola diákjainak gyűjtése

„Egy totalitárius diktatúráról beszélünk, amely nagyon mélyen beleszőtte magát a társadalom szöveteibe, nagymértékben erőszakkal befolyásolta az előző generációk életét, ezért még inkább ismerni kell. Ez egy rendkívül jó alkalom lehet arra, hogy egy társadalmat, egy fiatal generációt megismertessünk azzal, hogy

amennyiben nem figyel, nem veszi észre azokat a jeleket, amelyeket észre kellene venni, akkor hogyan tud kiépülni egy totalitárius, elnyomó diktatúra, hogyan tudunk hozzájárulni mi is a társadalom elemeiként ahhoz, hogy egy ilyen diktatúrát egy erőszakos párt vagy csoport ránk tudjon erőltetni különböző hívószavakkal és elnyomó gépezettel egyaránt.

Ez egy példa lehet arra, hogy megismerjük, hogyan működik egy társadalom olyan körülmények közepette, amikor egy totalitárius diktatúra telepszik rá az emberekre” – fejtette ki a tantárgy szükségességét a marosvásárhelyi történész.

Fotó: Daczó Katalin gyűjtése

A diákok ma is tanulnak a '89 előtti állapotokról az iskolában a tanóra keretében, amelyről Novák Csaba Zoltán úgy véli: elég jó keretet biztosítanak arra, hogy a tanár minél többet átadhasson erről a korszakról. A történész szerint

a korszakpolitika történeti vonatkozásai megfelelő módon vannak jelen a tankönyvekben.

Sokan nosztalgiával gondolnak vissza a kommunizmusra

A társadalmi emlékezet egyik tulajdonsága az, hogy két generáció után az események történelemmé alakulnak át, és innen kezdve, amikor egy fontos eseményre már csak úgy tekintünk, mint egy történelmi eseményre, akkor megváltozik a hozzáállásunk ehhez az eseményhez. A történész úgy véli, hogy ez lassan több generáció szempontjából bekövetkezik a rendszerváltást illetően is, hiszen

1956 eseményei is már csak történelem több mostani generáció számára, hisz a legidősebbek is legfeljebb kisgyerekként élhették meg.

Van egyfajta eltávolodás, egy történelmi homály, ami belepi, de ez mindennel így történik, nem csak a szocializmus időszakával – mutatott rá a történész a folyamatok mozgatórugóira.

Fotó: Daczó Katalin gyűjtése

Akik hátrányosan kerültek ki a rendszerváltásból

Emellett az is kiválthatja a nosztalgia érzését a kor iránt, hogy nagy elvárásokkal kezdtünk bele a rendszerváltás utáni életünkbe, és ezek közül nem mindegyik pont úgy teljesült, ahogy kellett volna – magyarázta Novák Csaba Zoltán.

Az idősebb generációból több réteg hátrányosan került ki a rendszerváltásból, illetve az azt követő időszakból, hisz ők a korábbi időszakban szocializálódtak, és vagy szakmai hátrányba keveredtek, vagy a helyzet föl nem ismerésének hátrányába”

– fejtette ki a szakember. Ugyanakkor a rendszerváltás és az utána érkező szabad világ egyik produktuma, a közösségi média jelenléte teljesen felkavarta az emberek érzelmi, mentális állapotát – tette hozzá a történész.

Fotó: Daczó Katalin gyűjtése

A közösségi média jelenléte identitásválságot eredményezett, és azt gondolom, hogy az itt terjedő álhírek, áltudományok, és az igazi tudomány háttérbe szorulása is lehet egyfajta magyarázat arra, hogy jelen pillanatban néha úgy tűnik, hogy a társadalmunk elvesztette az iránytűjét”

– magyarázta megkeresésünkre Novák Csaba Zoltán.

Az oktatási minisztérium képviselői bejelentették, hogy megvárják míg a dokumentum megjelenik a Hivatalos Közlönyben is, majd ezt követően a Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ honlapjára is felkerül. Egyelőre még nem jelent meg a tantárgy részletes leírása.