Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:14

Volt egészségügyi miniszter: kormány az állam védelmének egyik legfontosabb pillérét, az egészségügyi rendszert gyengíti

17:05

Szabó István tartást és jobb játékot vár az FK-tól az FCSB ellen

16:22

Ilyen volt Orbán Viktor tusványosi előadása – fotókon mutatjuk

16:20

Drámai fináléval ért véget a Burus Csaba Emléktorna

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Többen is a Transalpinán meghalt magyarországi motoros segítségére siettek

Négyes ikreket segítettek a világra Csíkszeredában – először a kórház történetében

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Ballagás a Vártemplomban: 240 új magyar orvos és egészségügyis vehette át diplomáját

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal

Fogyóban Hargita megye: tízezrekkel lehetünk kevesebben két évtized múlva

Történjen bármi, harmincötödjére is Tusványos. Veled teljes!

Egy hamburger ára már egy teljes ebédével vetekszik: megnéztük, mennyibe kerül enni-inni Tusványoson

Orbán Viktor: ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik

Magyar Péter: legalább tíz komolyan vehető államfőjelöltre érkezett javaslat

Szükség van a kommunizmus történetének oktatására, hiszen lassan mindent befed a történelmi homály

A totalitárius diktatúra nagyon mélyen beleszőtte magát a társadalom szöveteibe

Fotó: Deák Szidónia

Van egyfajta eltávolodás, történelmi homály, ami belepi az emlékezetet, így fordulhat elő, hogy sokan nosztalgiával gondolnak a kommunizmusra. Ezért fontos lépés az, hogy jövőtől kötelező tantárgy lesz a közoktatásban a hazai kommunizmus története.

Hajnal Csilla

2024. december 19., 07:512024. december 19., 07:51

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Kötelező tantárgy lesz a romániai kommunizmus története a következő tanévtől kezdődően a végzős középiskolások számára – jelentette be az oktatási szaktárca vezetője, Ligia Deca a hét elején.

A bemutatóra a Bukaresti Egyetemen került sor, anélkül, hogy az eseményt nyilvánosan meghirdették volna az egyetem honlapján vagy újságírókat hívtak volna – számol be a részletekről az Edupedu.ro oktatási szakportál.

A tanügyminiszter az eseményen kifejtette, hogy

a kommunista rendszer történelmi tényeinek nem megfelelő ismerete vagy akár ismeretének hiánya teret enged a torzításoknak, amelyek befolyásolhatják a társadalmi és – mint láttuk – a választói magatartást is.

Ebből kifolyólag 2025-2026-os tanévtől kezdődően a tizenkettedikesek és tizenharmadikosok számára kötelező tantárgy lesz az iskolában a hazai kommunizmus története.

Sokan nosztalgiával gondolnak vissza a kommunizmusra, hiszen két generáció után az események történelemmé alakulnak át. Így működik a társadalmi emlékezet

Fotó: A Nagy Imre Általános Iskola diákjainak gyűjtése

Novák Csaba Zoltán történész, egyetemi tanár, az RMDSZ egykori szenátora szerint ha egy társadalom meg szeretné érteni a saját helyzetét, azokat az állapotokat, amelyekben létezik, akkor

kötelező módon ismernie kell mélyebben a saját közelmúltját is, az 1945-1989 közötti időszakot, amit Romániában kommunista időszaknak neveznek – a magyar történetírásban inkább a szocializmus fogalmával írnak le.

Fotó: A Nagy Imre Általános Iskola diákjainak gyűjtése

„Egy totalitárius diktatúráról beszélünk, amely nagyon mélyen beleszőtte magát a társadalom szöveteibe, nagymértékben erőszakkal befolyásolta az előző generációk életét, ezért még inkább ismerni kell. Ez egy rendkívül jó alkalom lehet arra, hogy egy társadalmat, egy fiatal generációt megismertessünk azzal, hogy

amennyiben nem figyel, nem veszi észre azokat a jeleket, amelyeket észre kellene venni, akkor hogyan tud kiépülni egy totalitárius, elnyomó diktatúra, hogyan tudunk hozzájárulni mi is a társadalom elemeiként ahhoz, hogy egy ilyen diktatúrát egy erőszakos párt vagy csoport ránk tudjon erőltetni különböző hívószavakkal és elnyomó gépezettel egyaránt.

Ez egy példa lehet arra, hogy megismerjük, hogyan működik egy társadalom olyan körülmények közepette, amikor egy totalitárius diktatúra telepszik rá az emberekre” – fejtette ki a tantárgy szükségességét a marosvásárhelyi történész.

Fotó: Daczó Katalin gyűjtése

A diákok ma is tanulnak a '89 előtti állapotokról az iskolában a tanóra keretében, amelyről Novák Csaba Zoltán úgy véli: elég jó keretet biztosítanak arra, hogy a tanár minél többet átadhasson erről a korszakról. A történész szerint

a korszakpolitika történeti vonatkozásai megfelelő módon vannak jelen a tankönyvekben.

Sokan nosztalgiával gondolnak vissza a kommunizmusra

A társadalmi emlékezet egyik tulajdonsága az, hogy két generáció után az események történelemmé alakulnak át, és innen kezdve, amikor egy fontos eseményre már csak úgy tekintünk, mint egy történelmi eseményre, akkor megváltozik a hozzáállásunk ehhez az eseményhez. A történész úgy véli, hogy ez lassan több generáció szempontjából bekövetkezik a rendszerváltást illetően is, hiszen

1956 eseményei is már csak történelem több mostani generáció számára, hisz a legidősebbek is legfeljebb kisgyerekként élhették meg.

Van egyfajta eltávolodás, egy történelmi homály, ami belepi, de ez mindennel így történik, nem csak a szocializmus időszakával – mutatott rá a történész a folyamatok mozgatórugóira.

Fotó: Daczó Katalin gyűjtése

Akik hátrányosan kerültek ki a rendszerváltásból

Emellett az is kiválthatja a nosztalgia érzését a kor iránt, hogy nagy elvárásokkal kezdtünk bele a rendszerváltás utáni életünkbe, és ezek közül nem mindegyik pont úgy teljesült, ahogy kellett volna – magyarázta Novák Csaba Zoltán.

Az idősebb generációból több réteg hátrányosan került ki a rendszerváltásból, illetve az azt követő időszakból, hisz ők a korábbi időszakban szocializálódtak, és vagy szakmai hátrányba keveredtek, vagy a helyzet föl nem ismerésének hátrányába”

– fejtette ki a szakember. Ugyanakkor a rendszerváltás és az utána érkező szabad világ egyik produktuma, a közösségi média jelenléte teljesen felkavarta az emberek érzelmi, mentális állapotát – tette hozzá a történész.

Fotó: Daczó Katalin gyűjtése

A közösségi média jelenléte identitásválságot eredményezett, és azt gondolom, hogy az itt terjedő álhírek, áltudományok, és az igazi tudomány háttérbe szorulása is lehet egyfajta magyarázat arra, hogy jelen pillanatban néha úgy tűnik, hogy a társadalmunk elvesztette az iránytűjét”

– magyarázta megkeresésünkre Novák Csaba Zoltán.

Az oktatási minisztérium képviselői bejelentették, hogy megvárják míg a dokumentum megjelenik a Hivatalos Közlönyben is, majd ezt követően a Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ honlapjára is felkerül. Egyelőre még nem jelent meg a tantárgy részletes leírása.