A totalitárius diktatúra nagyon mélyen beleszőtte magát a társadalom szöveteibe
Fotó: Deák Szidónia
Van egyfajta eltávolodás, történelmi homály, ami belepi az emlékezetet, így fordulhat elő, hogy sokan nosztalgiával gondolnak a kommunizmusra. Ezért fontos lépés az, hogy jövőtől kötelező tantárgy lesz a közoktatásban a hazai kommunizmus története.
2024. december 19., 07:512024. december 19., 07:51
Kötelező tantárgy lesz a romániai kommunizmus története a következő tanévtől kezdődően a végzős középiskolások számára – jelentette be az oktatási szaktárca vezetője, Ligia Deca a hét elején.
A bemutatóra a Bukaresti Egyetemen került sor, anélkül, hogy az eseményt nyilvánosan meghirdették volna az egyetem honlapján vagy újságírókat hívtak volna – számol be a részletekről az Edupedu.ro oktatási szakportál.
A tanügyminiszter az eseményen kifejtette, hogy
Ebből kifolyólag 2025-2026-os tanévtől kezdődően a tizenkettedikesek és tizenharmadikosok számára kötelező tantárgy lesz az iskolában a hazai kommunizmus története.
Sokan nosztalgiával gondolnak vissza a kommunizmusra, hiszen két generáció után az események történelemmé alakulnak át. Így működik a társadalmi emlékezet
Fotó: A Nagy Imre Általános Iskola diákjainak gyűjtése
Novák Csaba Zoltán történész, egyetemi tanár, az RMDSZ egykori szenátora szerint ha egy társadalom meg szeretné érteni a saját helyzetét, azokat az állapotokat, amelyekben létezik, akkor
Fotó: A Nagy Imre Általános Iskola diákjainak gyűjtése
„Egy totalitárius diktatúráról beszélünk, amely nagyon mélyen beleszőtte magát a társadalom szöveteibe, nagymértékben erőszakkal befolyásolta az előző generációk életét, ezért még inkább ismerni kell. Ez egy rendkívül jó alkalom lehet arra, hogy egy társadalmat, egy fiatal generációt megismertessünk azzal, hogy
Ez egy példa lehet arra, hogy megismerjük, hogyan működik egy társadalom olyan körülmények közepette, amikor egy totalitárius diktatúra telepszik rá az emberekre” – fejtette ki a tantárgy szükségességét a marosvásárhelyi történész.
Fotó: Daczó Katalin gyűjtése
A diákok ma is tanulnak a '89 előtti állapotokról az iskolában a tanóra keretében, amelyről Novák Csaba Zoltán úgy véli: elég jó keretet biztosítanak arra, hogy a tanár minél többet átadhasson erről a korszakról. A történész szerint
A társadalmi emlékezet egyik tulajdonsága az, hogy két generáció után az események történelemmé alakulnak át, és innen kezdve, amikor egy fontos eseményre már csak úgy tekintünk, mint egy történelmi eseményre, akkor megváltozik a hozzáállásunk ehhez az eseményhez. A történész úgy véli, hogy ez lassan több generáció szempontjából bekövetkezik a rendszerváltást illetően is, hiszen
Van egyfajta eltávolodás, egy történelmi homály, ami belepi, de ez mindennel így történik, nem csak a szocializmus időszakával – mutatott rá a történész a folyamatok mozgatórugóira.
Fotó: Daczó Katalin gyűjtése
Emellett az is kiválthatja a nosztalgia érzését a kor iránt, hogy nagy elvárásokkal kezdtünk bele a rendszerváltás utáni életünkbe, és ezek közül nem mindegyik pont úgy teljesült, ahogy kellett volna – magyarázta Novák Csaba Zoltán.
– fejtette ki a szakember. Ugyanakkor a rendszerváltás és az utána érkező szabad világ egyik produktuma, a közösségi média jelenléte teljesen felkavarta az emberek érzelmi, mentális állapotát – tette hozzá a történész.
Fotó: Daczó Katalin gyűjtése
– magyarázta megkeresésünkre Novák Csaba Zoltán.
Az oktatási minisztérium képviselői bejelentették, hogy megvárják míg a dokumentum megjelenik a Hivatalos Közlönyben is, majd ezt követően a Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ honlapjára is felkerül. Egyelőre még nem jelent meg a tantárgy részletes leírása.
Fotó: Veres Nándor
Az ország hegyvidéki meteorológiai állomásai környékén mért legvastagabb, fél métert meghaladó hóréteg a Bucsecs-hegységben levő Omu-csúcson volt csütörtökön.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Egy újabb, 28 kilométeres szakaszát adják át várhatóan péntek délután az A7-es moldvai autópályának, de ahogy az infrastruktúra-fejlesztéseket monitorozó egyesület mondja: nálunk semmi sem ilyen egyszerű. Nagyobb a bejelentés, mint amit a valóság mutat.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a minimálbér kérdését, és eddigi közlése értelmében az „elvileg nem fog emelkedni”.
A legfelsőbb bíróság bírái csütörtökön úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet.
A munka- és családügyi minisztérium elindítja október 20-án a 2025-ös lombikbébiprogramot – adta hírül csütörtöki közleményében az RMDSZ.
Turné indul Erdélyben, amely feltárja, mely népzenei dallamokból inspirálódott Johannes Brahms 21 magyar táncának megalkotásakor. A hosszas kutatómunka eredményét bemutató eseménysorozat Maros megyei dalt is azonosított a források között.
A Hargita Székely Néptáncszínház és a Csíki Játékszín alkalmazottai is elsősegélynyújtási képzésen vesznek részt, a két intézmény egy defibrillátort is kapott – az újraélesztés világnapján erről tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában.
Hitelfelvételre készül a székelyudvarhelyi önkormányzat, amely a tervezett észak-nyugati elkerülőút nyomvonaláról is döntött. Utóbbi esetben négy lehetőség közül választották ki a képviselők, hogy melyiket dolgozza ki részletesebben a tervező.
8 hozzászólás