Házszentelés, a Teremtővel való találkozás

„A házszentelés eredete a napkeleti bölcsekhez kötődik – Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisdeddel szemben. A házszentelés alkalmával tulajdonképpen felidézzük Isten keresését, a vele való találkozást, az ő imádását” – foglalja össze a hagyományos szertartás lényegét Bartos Károly, a Szent István-templom plébánosa, kiemelve a házszentelésnek családösszefogó jellegét is. Mint mondja, egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a családtagok, testvérek, rokonok, együtt fogadják a Szentkeresztet és a jó szándékaikra, munkájukra kért áldást.

A hagyományok néhol még ma is élnek

„A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak, ez a jelkép sokáig élő volt, hisz nem is olyan régen a házszentelések alkalmával gyűjtötte be az egyház a kepét, ilyenkor a hívek fát, búzát, lisztet, diót, tojást, almát, adtak a papnak. Most házszenteléskor bizonyos összeget adnak ajándékba, viszont az adakozás szokása településenként más és más. Alfaluban például a hagyomány szerint ilyenkor gyűjtik be az egyházi járulékot. Természetesen most már nem fában, terményben, hanem pénzben” – mondja a plébános, hozzátéve, hogy Gyergyószentmiklóson a házszentelés alkalmával a hívek körülbelül egyharmada engedi be a papot, ezért nem oldható meg ilyenkor az egyházadó begyűjtése. A hívekkel való találkozások során azonban lehetőség van egyfajta felmérést végezni, újra számba venni az egyházközségi tagokat – erre sort is kerítenek az egyházi képviselők.

A házszentelés ceremóniája

A hagyomány szerint a csengettyűs ministránsok, a házszentelő katolikus papok előfutárai jelzik a ház lakóinak a pap érkezését, a kapufélfára vagy a bejárati ajtó elé rajzolt jellel jelezve a papnak, hogy az ott lakók befogadják-e vagy nem a Szentkeresztet. Ha igenlő választ kapnak, akkor a ministránsok áldást, békességet kérő verset mondanak el.

A jellel ellátott hajlékokba csengettyűszóval és a kántor énekével, vidimusok kíséretében érkezik a pap, aki kereszttel kezében köszönti a ház lakóit „Békesség e háznak és a benne lakóknak!” Az asztalon égő gyertya Krisztus világosságát, illetve a ház népének hitét jelképezi.

Székelyföld több településén térdelve fogadják a papot, illetve a keresztet, amelyet mindenki megcsókol. Ma is élő hagyomány, hogy a szertartás után a papot égő gyertyával kísérik ki.