Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:53

Valódi erőpróba előtt az FK Csíkszereda

16:25

Fákat vágnak ki a csíkszeredai megyeháza környékén, útlezárásokra lehet számítani

16:02

Miniszteri ebéd a kórházban: Rogobete szerint példaértékű a kórházi menü

15:10

Megcsúszott a sörszállítmány, több láda sör szóródott szét a főúton – frissítve

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Szinte tízmilliós sikkasztási ügy Kézdivásárhelyen

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Vigasztalhatatlan a medvebocs, amelynek az anyját kilőtték a motoros megölése miatt

Kolozsvárt a teherforgalomtól mentesítő gyorsforgalmi utat adtak át

Letűnt hagyomány a Szent György-napi állatkihajtás

Lassan csak a nosztalgia tölti be a hegyi legelőket, egyre kevesebb háziállatot hajtanak ki. Képünk illusztráció

Fotó: Csató Andrea

A székelyföldi állattartáshoz kötődő egyik legrégebbi hagyomány volt, hogy Szent György napján indultak a legelőkre a szarvasmarha-csordák, juhnyájak. Ez a szokás mára elveszett, a hegyi legelők legtöbbjén nem hallatszik kolompszó.

Gergely Imre

2025. április 24., 07:572025. április 24., 07:57

A hagyományos állattartó életforma már a múlté. Még pár évtizede minden székelyföldi településen megszokott volt, hogy a csordákat, nyájakat Szent György napján kezdték kihajtani a legelőkre. Ez ma már csak nosztalgikus emlék – mutat rá Baróti Lajos, a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke.

1999-ben, amikor az egyesületet megalapították, még mindig léteztek azok a gazdasági struktúrák, amelyek az állattartásban a legeltetésen alapultak. Még huszonéve is

az állattartás többnyire ősi, régi szokásokat követett: nyáron a legelőkön tartották a szarvasmarhákat, juhnyájakat.

Ezeknek a csordáknak, nyájaknak összeszervezése, a legeltetés megszervezése egy külön szép feladatot jelentett akkoriban.

A globalizációs folyamatban azonban megváltozott az erdélyi gazdálkodó is. „A kistermelők létezése egyre nehezebbé vált, és akkor úgy gondoltuk, ha nagyobb gazdaságok lesznek, jobb lesz. Amikor az uniós csatlakozás előtti felkészülési folyamatok zajlottak, minket is arra oktattak, és mi is ezt kellett átadjuk a gazdáknak, hogy az átalakulás, az egyről a kettőre lépés szép, lassú folyamat lesz. De amikor belépett az ország az Unióba, egyből a mélyvízbe kerültünk. Egyből fejest kellett ugrani a projektekbe.

Az a gazdaság maradt csak életképes, ahol legalább száz darab tehene van a gazdának. Most is megvan egy bizonyos állatlétszám, de már nem a legelőkön”

– mondja Baróti Lajos.

Az állatfajták is kicserélődtek, a legelők leromlottak

Most már minimális a nyájak, csordák kintléte. Az állatok is kicserélődtek, a mostani intenzívebb fajták nem bírják az erdei talajszerkezetet, a mozgásigényes legeltetést.

A hagyományos állattartás szinte teljesen eltűnt a gazdasági életből.

Mivel nincs rendszeres legeltetés, a legelők is leromlottak, használhatatlanná váltak. Nagyon kevés helyen lehet azt látni, hogy takarítják, tisztítják a legelőket. A Szent György-nap is már csak egy nosztalgikus emléket jelent – fogalmaz Baróti.

Fotó: Haáz Vince

Az egyesületi elnök megjegyzi, hogy vannak ugyan, akik még legeltetnek, akik úgy alakították ki a gazdaságukat, hogy az istálló, farm körül van a legelő, így megmaradt az állat természetközelibb életformája, de csak néhány ilyen gazdaság van. Máshol javarészt kötött tartásban vannak az állatok.

Nem is olyan régen amikor az ember kiment az erdőre, hallotta az állatok kolompját, ma pedig már alig van olyan hely, ahol ezzel találkozhatunk.

Ahogy a hazajáró csordák is eltűntek. Emiatt kárát vallotta az a hatalmas potenciál, ami a kinti legelőket jelenti, amely óriási mennyiségű állatot tudott régebb eltartani és ahol olyan minőségű tejet tudott termelni a szarvasmarha, ami a mai álmodott bioértékű tej magas szintjén volt” – összegez Baróti Lajos.

A naptárt olykor felülírta az időjárás

Hasonlóan látja a helyzetet Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is. Szent György napja évszázadokon át jelentette a mezőgazdasági év kezdetét Székelyföldön – különösen az állattartásban. Rendszerint ezen a napon hajtották ki a gazdák az állatokat a legelőkre.

Ez persze nagyban függött az időjárástól is.

Ha későn jött a tavasz, a fű még nem sarjadt ki, nem erősödött meg eléggé a legelőkön, akkor még vártak.

Most is korai lenne kihajtani a legelőkre az állatokat Hargita megyében, hiszen még nem lenne elég az, amit az állat legel anélkül, hogy más takarmánnyal is pótolni kellene – jegyzi meg Romfeld.

Archív

Fotó: Veres Nándor

De már nem csak az időjárás hátráltatja a legeltetést, az állatok kihajtását. Változott a mezőgazdaság helyezte is. Most inkább benti farmokon zajló állattartás a jellemző. A kihajtás – ahol még van – a meddő, fiatal állatokra korlátozódik.

A gazdák egyénileg gazdálkodnak,

az a szokás is megszűnt, hogy a falvakban reggelente csoportosan hajtották ki a marhákat és este haza.

Egy-két település kivételével Hargita megyében nincsenek már hazajáró csordák sem.

Átalakult a hagyomány, gazdasági farmok jöttek létre, amelyek nagy számú állománnyal rendelkeznek, ami biztosítja tudja a család jövedelmét. Vannak még 1–2 tehenes kisgazdaságok, de már nagyon kevesen. Ebből a szempontból is elhalt ez a hagyomány.

Az emlékeket még őrzik, a természetet figyelik

Szokás volt az is (és még vannak, akik tartják) – mutat rá Romfeld, – hogy

Szent György napján, az állatok kihajtásakor láncot vagy kötényt tettek a kapuba, amiről úgy tartották, hogy megvédi az állatokat egész évben.

Egyébként ha Szent György-nap előtt dörgött az ég, az jó mezőgazdasági évet ígér. Érdemes a békákat is figyelni: ha hangoskodnak ilyenkor, ez is azt jelzi, jó év lesz.

Háromszék