Lassan csak a nosztalgia tölti be a hegyi legelőket, egyre kevesebb háziállatot hajtanak ki. Képünk illusztráció
Fotó: Csató Andrea
A székelyföldi állattartáshoz kötődő egyik legrégebbi hagyomány volt, hogy Szent György napján indultak a legelőkre a szarvasmarha-csordák, juhnyájak. Ez a szokás mára elveszett, a hegyi legelők legtöbbjén nem hallatszik kolompszó.
2025. április 24., 07:572025. április 24., 07:57
A hagyományos állattartó életforma már a múlté. Még pár évtizede minden székelyföldi településen megszokott volt, hogy a csordákat, nyájakat Szent György napján kezdték kihajtani a legelőkre. Ez ma már csak nosztalgikus emlék – mutat rá Baróti Lajos, a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke.
1999-ben, amikor az egyesületet megalapították, még mindig léteztek azok a gazdasági struktúrák, amelyek az állattartásban a legeltetésen alapultak. Még huszonéve is
Ezeknek a csordáknak, nyájaknak összeszervezése, a legeltetés megszervezése egy külön szép feladatot jelentett akkoriban.
A globalizációs folyamatban azonban megváltozott az erdélyi gazdálkodó is. „A kistermelők létezése egyre nehezebbé vált, és akkor úgy gondoltuk, ha nagyobb gazdaságok lesznek, jobb lesz. Amikor az uniós csatlakozás előtti felkészülési folyamatok zajlottak, minket is arra oktattak, és mi is ezt kellett átadjuk a gazdáknak, hogy az átalakulás, az egyről a kettőre lépés szép, lassú folyamat lesz. De amikor belépett az ország az Unióba, egyből a mélyvízbe kerültünk. Egyből fejest kellett ugrani a projektekbe.
– mondja Baróti Lajos.
Most már minimális a nyájak, csordák kintléte. Az állatok is kicserélődtek, a mostani intenzívebb fajták nem bírják az erdei talajszerkezetet, a mozgásigényes legeltetést.
Mivel nincs rendszeres legeltetés, a legelők is leromlottak, használhatatlanná váltak. Nagyon kevés helyen lehet azt látni, hogy takarítják, tisztítják a legelőket. A Szent György-nap is már csak egy nosztalgikus emléket jelent – fogalmaz Baróti.
Fotó: Haáz Vince
Az egyesületi elnök megjegyzi, hogy vannak ugyan, akik még legeltetnek, akik úgy alakították ki a gazdaságukat, hogy az istálló, farm körül van a legelő, így megmaradt az állat természetközelibb életformája, de csak néhány ilyen gazdaság van. Máshol javarészt kötött tartásban vannak az állatok.
Ahogy a hazajáró csordák is eltűntek. Emiatt kárát vallotta az a hatalmas potenciál, ami a kinti legelőket jelenti, amely óriási mennyiségű állatot tudott régebb eltartani és ahol olyan minőségű tejet tudott termelni a szarvasmarha, ami a mai álmodott bioértékű tej magas szintjén volt” – összegez Baróti Lajos.
Hasonlóan látja a helyzetet Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is. Szent György napja évszázadokon át jelentette a mezőgazdasági év kezdetét Székelyföldön – különösen az állattartásban. Rendszerint ezen a napon hajtották ki a gazdák az állatokat a legelőkre.
Ez persze nagyban függött az időjárástól is.
Most is korai lenne kihajtani a legelőkre az állatokat Hargita megyében, hiszen még nem lenne elég az, amit az állat legel anélkül, hogy más takarmánnyal is pótolni kellene – jegyzi meg Romfeld.
Archív
Fotó: Veres Nándor
De már nem csak az időjárás hátráltatja a legeltetést, az állatok kihajtását. Változott a mezőgazdaság helyezte is. Most inkább benti farmokon zajló állattartás a jellemző. A kihajtás – ahol még van – a meddő, fiatal állatokra korlátozódik.
A gazdák egyénileg gazdálkodnak,
Egy-két település kivételével Hargita megyében nincsenek már hazajáró csordák sem.
Átalakult a hagyomány, gazdasági farmok jöttek létre, amelyek nagy számú állománnyal rendelkeznek, ami biztosítja tudja a család jövedelmét. Vannak még 1–2 tehenes kisgazdaságok, de már nagyon kevesen. Ebből a szempontból is elhalt ez a hagyomány.
Szokás volt az is (és még vannak, akik tartják) – mutat rá Romfeld, – hogy
Egyébként ha Szent György-nap előtt dörgött az ég, az jó mezőgazdasági évet ígér. Érdemes a békákat is figyelni: ha hangoskodnak ilyenkor, ez is azt jelzi, jó év lesz.
Indulnak a kézdivásárhelyi Lábbusz járatai szeptember közepétől, amelyekhez a gyerekek a kijelölt találkozási pontokon csatlakozhatnak. A kezdeményezés célja, hogy a diákok biztonságosan, közösen és élményekkel teli reggelekkel érkezzenek az iskolába.
Hiába mondogatja a kormány, hogy egyes települések polgármesteri hivatalainál nemhogy nem kell embereket kirúgni, hanem még személyzetet is bővíthetnek, ez nem igaz. A valós helyzetről Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere rántotta le a leplet.
Kovászna megyében több mint kétszáz közalkalmazott marad munka nélkül, ha életbe lép a kormány negyvenöt százalékos leépítési terve. A községvezetők attól tartanak, hogy a megszorítások csődbe taszítják az önkormányzatokat.
Hivatali visszaélés vádjával bíróság elé állította kedden a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Márk Endre Dezső szászrégeni polgármestert.
Pánikra semmi ok: katonai gyakorlat részeként zajlanak a napokban a szokatlan mozgások Kovászna megyében, többek között Kézdivásárhely környékén – hívja fel a figyelmet a kézdivásárhelyi önkormányzat Facebook-oldalán.
Jól haladnak az útfelújítással az erdővidéki községben: a település huszonöt utcájából szinte mindegyikben elkezdték már munkát. Vargyas legjelentősebb infrastrukturális beruházása a kormány megszorításai ellenére sem áll le.
A feladat nagyszülőkkel és szülőkkel beszélgetni, kipróbálni régi játékokat, ételeket, kézbe venni múltbéli tárgyakat, részt venni múzeumi foglalkozásokon. Ezek alapján már képet lehet alkotni arról, milyen volt gyereknek lenni az elmúlt száz évben.
Ideális körülmények között, ragyogó napsütésben zajlottak le a hétvégén a kovásznai városnapok, amelyek sok és sokféle programot kínáltak.
Harmadik napja áll a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este érnek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Elrajtolt a kézdivásárhelyi Udvartér Színház harmadik évada. Erről, valamint az átszervezés tapasztalatairól az intézmény működéséhez keretet biztosító Vigadó Művelődési Központ igazgatóját, egyben a társulat vezetőjét, Lung László Zsoltot kérdeztük.
1 hozzászólás