
Lassan csak a nosztalgia tölti be a hegyi legelőket, egyre kevesebb háziállatot hajtanak ki. Képünk illusztráció
Fotó: Csató Andrea
A székelyföldi állattartáshoz kötődő egyik legrégebbi hagyomány volt, hogy Szent György napján indultak a legelőkre a szarvasmarha-csordák, juhnyájak. Ez a szokás mára elveszett, a hegyi legelők legtöbbjén nem hallatszik kolompszó.
2025. április 24., 07:572025. április 24., 07:57
A hagyományos állattartó életforma már a múlté. Még pár évtizede minden székelyföldi településen megszokott volt, hogy a csordákat, nyájakat Szent György napján kezdték kihajtani a legelőkre. Ez ma már csak nosztalgikus emlék – mutat rá Baróti Lajos, a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke.
1999-ben, amikor az egyesületet megalapították, még mindig léteztek azok a gazdasági struktúrák, amelyek az állattartásban a legeltetésen alapultak. Még huszonéve is
Ezeknek a csordáknak, nyájaknak összeszervezése, a legeltetés megszervezése egy külön szép feladatot jelentett akkoriban.
A globalizációs folyamatban azonban megváltozott az erdélyi gazdálkodó is. „A kistermelők létezése egyre nehezebbé vált, és akkor úgy gondoltuk, ha nagyobb gazdaságok lesznek, jobb lesz. Amikor az uniós csatlakozás előtti felkészülési folyamatok zajlottak, minket is arra oktattak, és mi is ezt kellett átadjuk a gazdáknak, hogy az átalakulás, az egyről a kettőre lépés szép, lassú folyamat lesz. De amikor belépett az ország az Unióba, egyből a mélyvízbe kerültünk. Egyből fejest kellett ugrani a projektekbe.
– mondja Baróti Lajos.
Most már minimális a nyájak, csordák kintléte. Az állatok is kicserélődtek, a mostani intenzívebb fajták nem bírják az erdei talajszerkezetet, a mozgásigényes legeltetést.
Mivel nincs rendszeres legeltetés, a legelők is leromlottak, használhatatlanná váltak. Nagyon kevés helyen lehet azt látni, hogy takarítják, tisztítják a legelőket. A Szent György-nap is már csak egy nosztalgikus emléket jelent – fogalmaz Baróti.
Fotó: Haáz Vince
Az egyesületi elnök megjegyzi, hogy vannak ugyan, akik még legeltetnek, akik úgy alakították ki a gazdaságukat, hogy az istálló, farm körül van a legelő, így megmaradt az állat természetközelibb életformája, de csak néhány ilyen gazdaság van. Máshol javarészt kötött tartásban vannak az állatok.
Ahogy a hazajáró csordák is eltűntek. Emiatt kárát vallotta az a hatalmas potenciál, ami a kinti legelőket jelenti, amely óriási mennyiségű állatot tudott régebb eltartani és ahol olyan minőségű tejet tudott termelni a szarvasmarha, ami a mai álmodott bioértékű tej magas szintjén volt” – összegez Baróti Lajos.
Hasonlóan látja a helyzetet Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is. Szent György napja évszázadokon át jelentette a mezőgazdasági év kezdetét Székelyföldön – különösen az állattartásban. Rendszerint ezen a napon hajtották ki a gazdák az állatokat a legelőkre.
Ez persze nagyban függött az időjárástól is.
Most is korai lenne kihajtani a legelőkre az állatokat Hargita megyében, hiszen még nem lenne elég az, amit az állat legel anélkül, hogy más takarmánnyal is pótolni kellene – jegyzi meg Romfeld.
Archív
Fotó: Veres Nándor
De már nem csak az időjárás hátráltatja a legeltetést, az állatok kihajtását. Változott a mezőgazdaság helyezte is. Most inkább benti farmokon zajló állattartás a jellemző. A kihajtás – ahol még van – a meddő, fiatal állatokra korlátozódik.
A gazdák egyénileg gazdálkodnak,
Egy-két település kivételével Hargita megyében nincsenek már hazajáró csordák sem.
Átalakult a hagyomány, gazdasági farmok jöttek létre, amelyek nagy számú állománnyal rendelkeznek, ami biztosítja tudja a család jövedelmét. Vannak még 1–2 tehenes kisgazdaságok, de már nagyon kevesen. Ebből a szempontból is elhalt ez a hagyomány.
Szokás volt az is (és még vannak, akik tartják) – mutat rá Romfeld, – hogy
Egyébként ha Szent György-nap előtt dörgött az ég, az jó mezőgazdasági évet ígér. Érdemes a békákat is figyelni: ha hangoskodnak ilyenkor, ez is azt jelzi, jó év lesz.
Letért az útról kisteherautójával és egy ház kerítésének hajtott egy 43 éves férfi Uzon községben. Az ittasan vezető, korábban közlekedési bűncselekmény miatt már elítélt sofőrt őrizetbe vették, majd 30 napos házi őrizetbe helyezték.
Jogosítvány nélkül vezette gépjárművét az a férfi, akit a háromszéki rendőrök Torján állítottak meg ellenőrzésre. Kiderült, a férfi jogosítványát már korábban, közlekedési bűncselekmények miatt bevonták, ráadásul erősen ittas állapotban ült volán mögé.
Mintegy két hektáron égett a száraz növényzet Dobollón, majd néhány órával később Kézdiszentlélek térségében, Perkőn kigyulladt az aljnövényzet csütörtökön.
Elfogadta a sepsiszentgyörgyi képviselő-testület az új parkolási szabályzatot, amely egységes rendszerbe foglalja a lakónegyedi és a városközponti fizetéses parkolást. Drágul a parkolás, bővülnek a fizetős övezetek, és indul a Sepsi Parking App.
Őrizetbe vették azt a Kovászna megyei sofőrt, aki szerdán ittasan és gépjárművezetői engedély nélkül vezetett Felsőcsernátonban. Mint kiderült, nem első alkalommal cselekedett így.
Zsarolás, fenyegetés, zaklatás és a magánszféra megsértése miatt vettek őrizetbe egy torjai férfit a Kovászna megyei rendőrség bűnügyi nyomozói.
Már több mint 138 ezer alkalommal béreltek kerékpárt a sepsiszentgyörgyi Sepsi Bike rendszerben. A kezdeti technikai nehézségek után a szolgáltatásnak mára több mint 7 ezer regisztrált és több mint 4300 aktív felhasználója van.
A romániai oktatási rendszer súlyos szerkezeti gondja évek óta változatlan: miközben az elméleti líceumok elszippantják a legjobb képességű diákokat, a szaklíceumok minden nyáron megküzdenek a beiskolázási terv teljesítéséért.
Több mint három hete nem működik az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) honlapja, ami sokaknak bosszúságot okozott, de sok plusz kiadást is eredményezett. Ügyvédet kérdeztünk a kialakult helyzetről.
Összesen hét házkutatást tartottak egy prostitúciós ügyben vasárnap Kovászna, Prahova és Dâmbovița megyékben, két személyt pedig őrizetbe is vettek Sepsiszentgyörgyön – közölte a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
1 hozzászólás