Lassan csak a nosztalgia tölti be a hegyi legelőket, egyre kevesebb háziállatot hajtanak ki. Képünk illusztráció
Fotó: Csató Andrea
A székelyföldi állattartáshoz kötődő egyik legrégebbi hagyomány volt, hogy Szent György napján indultak a legelőkre a szarvasmarha-csordák, juhnyájak. Ez a szokás mára elveszett, a hegyi legelők legtöbbjén nem hallatszik kolompszó.
2025. április 24., 07:572025. április 24., 07:57
A hagyományos állattartó életforma már a múlté. Még pár évtizede minden székelyföldi településen megszokott volt, hogy a csordákat, nyájakat Szent György napján kezdték kihajtani a legelőkre. Ez ma már csak nosztalgikus emlék – mutat rá Baróti Lajos, a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke.
1999-ben, amikor az egyesületet megalapították, még mindig léteztek azok a gazdasági struktúrák, amelyek az állattartásban a legeltetésen alapultak. Még huszonéve is
Ezeknek a csordáknak, nyájaknak összeszervezése, a legeltetés megszervezése egy külön szép feladatot jelentett akkoriban.
A globalizációs folyamatban azonban megváltozott az erdélyi gazdálkodó is. „A kistermelők létezése egyre nehezebbé vált, és akkor úgy gondoltuk, ha nagyobb gazdaságok lesznek, jobb lesz. Amikor az uniós csatlakozás előtti felkészülési folyamatok zajlottak, minket is arra oktattak, és mi is ezt kellett átadjuk a gazdáknak, hogy az átalakulás, az egyről a kettőre lépés szép, lassú folyamat lesz. De amikor belépett az ország az Unióba, egyből a mélyvízbe kerültünk. Egyből fejest kellett ugrani a projektekbe.
– mondja Baróti Lajos.
Most már minimális a nyájak, csordák kintléte. Az állatok is kicserélődtek, a mostani intenzívebb fajták nem bírják az erdei talajszerkezetet, a mozgásigényes legeltetést.
Mivel nincs rendszeres legeltetés, a legelők is leromlottak, használhatatlanná váltak. Nagyon kevés helyen lehet azt látni, hogy takarítják, tisztítják a legelőket. A Szent György-nap is már csak egy nosztalgikus emléket jelent – fogalmaz Baróti.
Fotó: Haáz Vince
Az egyesületi elnök megjegyzi, hogy vannak ugyan, akik még legeltetnek, akik úgy alakították ki a gazdaságukat, hogy az istálló, farm körül van a legelő, így megmaradt az állat természetközelibb életformája, de csak néhány ilyen gazdaság van. Máshol javarészt kötött tartásban vannak az állatok.
Ahogy a hazajáró csordák is eltűntek. Emiatt kárát vallotta az a hatalmas potenciál, ami a kinti legelőket jelenti, amely óriási mennyiségű állatot tudott régebb eltartani és ahol olyan minőségű tejet tudott termelni a szarvasmarha, ami a mai álmodott bioértékű tej magas szintjén volt” – összegez Baróti Lajos.
Hasonlóan látja a helyzetet Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is. Szent György napja évszázadokon át jelentette a mezőgazdasági év kezdetét Székelyföldön – különösen az állattartásban. Rendszerint ezen a napon hajtották ki a gazdák az állatokat a legelőkre.
Ez persze nagyban függött az időjárástól is.
Most is korai lenne kihajtani a legelőkre az állatokat Hargita megyében, hiszen még nem lenne elég az, amit az állat legel anélkül, hogy más takarmánnyal is pótolni kellene – jegyzi meg Romfeld.
Archív
Fotó: Veres Nándor
De már nem csak az időjárás hátráltatja a legeltetést, az állatok kihajtását. Változott a mezőgazdaság helyezte is. Most inkább benti farmokon zajló állattartás a jellemző. A kihajtás – ahol még van – a meddő, fiatal állatokra korlátozódik.
A gazdák egyénileg gazdálkodnak,
Egy-két település kivételével Hargita megyében nincsenek már hazajáró csordák sem.
Átalakult a hagyomány, gazdasági farmok jöttek létre, amelyek nagy számú állománnyal rendelkeznek, ami biztosítja tudja a család jövedelmét. Vannak még 1–2 tehenes kisgazdaságok, de már nagyon kevesen. Ebből a szempontból is elhalt ez a hagyomány.
Szokás volt az is (és még vannak, akik tartják) – mutat rá Romfeld, – hogy
Egyébként ha Szent György-nap előtt dörgött az ég, az jó mezőgazdasági évet ígér. Érdemes a békákat is figyelni: ha hangoskodnak ilyenkor, ez is azt jelzi, jó év lesz.
Különleges esemény előzte meg a SepsiClassic komolyzenei fesztivál nyitónapját: negyven lelkes kerékpáros gyűlt össze és vonult végig a város utcáin klasszikus dallamok kíséretében. A stílusos kezdést kulturális és zenei programsorozat követi.
Jelentős gazdasági bűncselekmény gyanújával nyomoz a Kovászna megyei ügyészség. Hétfőn több házkutatást is végrehajtottak, amelyek során okiratokat és informatikai eszközöket foglaltak le.
A tartós szárazság egyre aggasztóbb vízhiányt idéz elő Háromszéken. A legtöbb településen felszólítással próbálják szabályozni az ivóvízfogyasztást, máshol időszakosan korlátozzák az ellátást, ezzel megelőzvén a nagyobb bajt.
Főként visszaváltható üvegekre vadászva feszítik fel az okoskonténereket Sepsiszentgyörgyön. A TEGA igazgatója a lakosság segítségét kéri a vandalizmus megfékezésében.
Nagyon sok mozgássérültnek a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat által szervezett nyári tábor jelenti az év egyik kiemelkedő eseményét, ez idén június 29-től július 6-ig zajlott Mikóújfaluban.
Hat település között osztotta szét a Galac megyétől kapott egymillió lej értékű gyorssegélyt hétfői ülésén Kovászna Megye Tanácsa. Bíznak benne, hogy rövidesen az árvíz sújtotta községek fertőtlenítésére igényelt kormánytámogatás is megérkezik.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület fennállásának 35. évfordulójára készült dokumentumfilmet, hétfőn 17 órától mutatják be a kovásznai Csoma Emlékközpont és Népfőiskola székházában.
A sepsiszentgyörgyi rendőrséget riasztotta szombaton késő este egy nő, hogy 37 éves fia öngyilkosságot fontolgathat a vasútállomás környékén.
Elérkezett egy nemzedékről nemzedékre testálódott álom megvalósulásának ideje a kovásznai unitárius leányegyházközség számára: széleskörű közösségi összefogásnak köszönhetően saját gyülekezeti otthonuk lett.
Fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adtak ki a meteorológusok szombaton az ország tíz megyéjére.
1 hozzászólás