Második helyen a nagyvállalatnak számító székelyudvarhelyi Amigo & Intercost Kft. áll 381,8 millió lejes üzleti forgalommal és 13 millió lejes éves profittal, amelyet közel 800 alkalmazottal valósítottak meg. A top hatos listára felkerült a középvállalkozásnak számító, farkaslaki székhelyű légzsákgyár, az ALT Technologies Transylvania Kft. is. A vállalat 198 alkalmazottal 54 millió lejes üzleti forgalmat és 16 millió lejes profitot produkált tavaly.

A toplista második ásványvíz-forgalmazó részvénytársasága az Apemin Tușnad Rt. A besorolását tekintve közepes vállalatnak 143 alkalmazottja van, 51 millió lejes üzleti forgalmat és 11,9 millió lejes nyereséget valósított meg 2017-ben.

A fémkereskedelemben érdekelt a 154 alkalmazottat foglalkoztató székelyudvarhelyi Melinda Impex Steel Kft., a középvállalkozás 198 millió lejes üzleti forgalommal és 11 millió lejes éves profittal került fel a listára. Besorolását tekintve nagyvállalat a toplista harmadik ásványvíz-palackozó cége, a 143 alkalmazottal rendelkező Perla Harghitei részvénytársaság: 101 millió lejes üzleti forgalommal és 10,6 millió lejes profittal jutott a legjobban menő hat Hargita megyei vállalkozás közé.

A megye üzleti forgalmának 70–80 százalékát – nagyságrendi sorrendben – a mikro-, valamint a kis- és középvállalkozások adják.

„Olyan vállalatok voltak a megyében, amelyek havonta egymillió dolláros forgalmat bonyolítottak le” – elevenítette fel az elmúlt évtizedeket Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, utalva a csődbe ment vagy részben felszámolt székelyudvarhelyi és csíkszeredai mezőgépészeti, fémmegmunkálási, bútor-, illetve hűtőipari nagyvállalatok közül, amelyek egyenként három-négyezer embernek adtak munkát. Az elnök szerint

Úgy véli, a folytonos előretekintés helyett időnként nem ártana felelősöket is keresni azért, hogy ide jutott a megye gazdasága.

Nincs autópálya és reptér sem a közelben, egy európai fővárosban élő befektető számára egy napba is beletelhet az utazás, amíg otthonról eljut a megye központjába. Ha mégis jönnének, valószínűleg nem találnának munkaerőt, mert az egykori gyárak szakképzett munkásai már külföldön dolgoznak vagy nyugdíjba mentek, esetleg kényszervállalkozókként próbálnak megélni – magyarázta Balási Csaba.

A Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint csak vállalkozóbarát környezet megteremtésével lehetne fejlődést elérni, valamint átfogó felméréssel a szakképzett munkaerőről, a munkaerőképzésről és az üzleti környezet ilyen irányú igényeiről. Gyakran dobálóznak az üzleti szférában az ipari park fogalmával, „de sokszor halvány fogalmuk sincs arról, hogy mi az ipari park”. „Nyugaton ez azt takarja, hogy a vállalkozásnak biztosítanak székhelyet, termelési felületet, mindenféle infrastrukturális elemmel, amire szüksége van. Ha még ilyen sincs Hargita megyében, akkor mivel tudjuk idecsalogatni a befektetőket?” – teszi fel a kérdést a szakember. Úgy véli, hogy lehetőségei még volnának a megyének, de

Csakhogy a turistalátványosságnak számító ló vontatta vasekés szántást nálunk kényszerből végzik, nem azért, mert környezetkímélő ökogazdálkodásra adták a fejüket az emberek. „Ez mind nagyon szép, csak aztán meg kell nézni, hogy novembertől májusig milyen körülmények között tud élni a székely ember, aki egy fémekével és egy lóval szánt” – fogalmazott Balási Csaba.