
Vetés az 1930-as években
Fotó: Fortepán/Új nemzedék napilap
Ha Máté nevet, nem lesz a borból ecet – így a mondás, ami arra utal, hogy a mai napsütés jó bort vetít előre. Székelyföldön ugyan nincs olyan sok nemes szőlő, hogy erre különösebben felkapjuk a fejünket, ám a régi gazdálkodók ezt a napot is számon tartották.
2023. szeptember 21., 07:512023. szeptember 21., 07:51
Főleg azért, mert Erdélyben és Partiumban régen Máté napján kezdték vetni az őszi búzát. A gazda ilyenkor tiszta ruhát öltött magára, a gabonamagvakra szentelt vizet locsolt, majd pedig szótlanul ment ki a határba.
Ilyenkor asszonnyal sem szeretett találkozni, mert azt nehéz lett volna megállni szó nélkül, másrészt meg attól tartott, elviszi a szerencséjét.
Háromszéken a vető előző nap, még napfelkelte előtt kiment a temetőbe, és az onnan hozott földet keverte a másnap elvetendő mag közé.
Kalotaszegen az aratókoszorúból kidörzsölt szemeket is a vetőmag közé keverték. Néhol a szakajtókba, kosarakba rakott búzát ilyenkorra megszenteltették a templomban, majd ez került a vetőmag közé, hogy bőséges termést hozzanak.
Vetés az 1960-as években
Fotó: Fortepán/Péterffy István
De a mivel a Kárpát-medencében az éghajlati viszonyok nem mindenütt egyformák, a Máté hetét sem tartották mindenhol alkalmasnak a vetésre. Például
Máshol nem szántottak, mert úgy vélték, az ilyen földet igencsak fölveri a gaz – innen a Gazos Máté elnevezés.
Valamiféle munkavégzési tilalom Székelyföldön is létezhetett, hiszen 1766-ban ünnepszegés gyanánt jegyezték fel a rend szigorú felügyelői, hogy szentgyörgyi Tompos Andrásné „Szent Mihály havában Szent Máthé Apostol ünnepe napján kenyeret sütött”. Vetés napján a hajdani tápaiak sem sütöttek kenyeret, még a hamut sem háborgatták, bolygatták meg a kemencében.
– írja Bálint Sándor.
Őszi vetés a Solymosi-lázban (2013)
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Ugyancsak tőle tudjuk, hogy a magyarózdi református gazda a hétnek ama napján fogott a vetés szertartásához, amelyiknek éjszakáján Péter és Pál ünnepe után először látta meg az égen a Fiastyúkot. Az első marék vetőmagot a szájába vette, és csukott ajkakkal végezte munkáját, hogy hite szerint az ég madarai a termést ne tizedeljék meg. A végén ezt a búzát a föld szélére vetette.
A vetéshez kapcsolódó babonák viszont általános érvényűek. Előtte semmit sem szabad kölcsönadni, mert az elviszi a szerencsét.
Vetés reggelén a befogott ló elé ostorral keresztet kell rajzolni, és ha a ló vagy a szekér eltapossa, ne számítsunk jó termésre. Mindezen persze lehet mosolyogni, de akkor azt kockáztatjuk, hogy Máté tehén borjához hasonlítanak bennünket…

A népi megfigyelés szerint Máté napján, szeptember 21-én kezdődnek az őszi viharok. Jelentős időjárási fordulónap, amely a Kárpát-medencében a gazdasági év végét is jelzi – kezdődnek a pásztorünnepek és a szüreti mulatságok.
Szent Máté apostolról
Máté apostolról sokféle történet kering, a legendák homályából ma már nehéz kihámozni a valóságot. Azon kívül, hogy sírját Salerno városában őrzik, nem sok, történetileg hitelesnek tekinthető adat maradt ránk róla. Lehet, hogy Etiópiában működött, de talán Perzsiában, a pártusok földjén is megfordult, de akár Szíriában, Makedóniában és Írországban is téríthetett. A hagyományok szerint ő volt az első evangélium szerzője, ám sokan úgy tudják, a kész mű nem az ő tollából származik, hanem valamelyik tanítványa foglalta írásba röviddel a halála után. És ha már itt tartunk: egyes verziók szerint hóhér szúrta hátba Etiópiában, miközben oltárnál imádkozott, mások szerint máglyán halt meg, de az is lehet, hogy imádságára a máglya kialudt, és ő később Núbiában hunyt el békességben. A vám- és pénzügyőrök, bankárok, vámosok védőszentje – elvégre ő is adószedő és vámos volt Kafarnaumban, mielőtt Jézus felszólította, hogy kövesse. Jelképe angyal vagy ember szárnyakkal, ábrázolásain ifjú alak áll mellette, olykor könyvet, alabárdot adnak a kezébe. Mivel napja a szent kereszt felmagasztalása, illetőleg Kozma és Damján közé esik, Máténak viszonylag kevés patrociniuma van a magyar nyelvterületen, de például a Maros megyei Bede közéjük tartozik, és a Beszterce-Naszód megyei, közel 90 százalékban magyarok lakta Szentmáté neve is arra utal, hogy a 14. században Máté lehetett a temploma védőszentje.
Luca Niculescu korábbi újságírót és diplomatát, jelenlegi külügyi államtitkárt nevesítette miniszterelnök jelöltnek hétfőn este Nicușor Dan államfő.
Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn az MTI-vel.
Volodimir Zelenszkij szerint két orosz drón támadta meg hétfő reggel a Fekete-tenger román partjainál azt a teherhajót, amelynek két tengerésze életét vesztette – számolt be az AFP.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Október 9–18. között zajlik a Székelyföld Napok 17. kiadása. Kovászna, Maros és Hargita megyében több tucat program világít rá értékeinkre, és a szórványról sem feledkeznek meg a szervezők.
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának elemzése szerint az életszínvonal csökkenése és az elszegényedés aggasztja leginkább a romániaiakat, és ezek a félelmek erősebbek, mint az Európai Unió legtöbb tagállamában.
Az államfő kihirdette, a medvekilövési kvótát megduplázó törvényt hétfőn – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes közösségi oldalán.
Tengeri baleset történt hétfőn a Fekete-tengeren, de Románia felségvizein kívül, két tengerész életét vesztette, a legénység tizenegy tagját pedig kimentették.
Közzétette kéthetes, október 5–18. közötti időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) hétfőn közel száz helyszínen tart házkutatást hat megyében egy korrupciós ügyben, amelyben több határrendőr és vámhivatalnok érintett.
szóljon hozzá!