Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:08

Kiadós eső érkezik, helyenként záporok és zivatarok is előfordulhatnak

10:49

A székelyföldi futsalosok megtapasztalták, milyen a világ egyik legjobbjával játszani

10:28

Néhány hét múlva kezdődhet el a juhok beoltása

09:38

A fekete-tengeri incidensek miatt ül össze a Legfelsőbb Védelmi Tanács

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Kétezernél is többen írták alá a hulladékdíjak elleni petíciót

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Nem akar adót emelni a kijelölt miniszterelnök, de kizárni sem tudja

Medvét láttak Csíktaplocán

Ha Máté napján vetni megyünk, kerüljük az asszonyokat!

Vetés az 1930-as években

Fotó: Fortepán/Új nemzedék napilap

Ha Máté nevet, nem lesz a borból ecet – így a mondás, ami arra utal, hogy a mai napsütés jó bort vetít előre. Székelyföldön ugyan nincs olyan sok nemes szőlő, hogy erre különösebben felkapjuk a fejünket, ám a régi gazdálkodók ezt a napot is számon tartották.

Kocsis Károly

2023. szeptember 21., 07:512023. szeptember 21., 07:51

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Főleg azért, mert Erdélyben és Partiumban régen Máté napján kezdték vetni az őszi búzát. A gazda ilyenkor tiszta ruhát öltött magára, a gabonamagvakra szentelt vizet locsolt, majd pedig szótlanul ment ki a határba.

Vetés közben sem nagyon beszélt, de különösen tilos volt káromkodni, a végén minél magasabbra igyekezett dobni az utolsó szemeket, hogy a gabonaszálak is olyan magasra nőjenek földjén, és a következő évben jó termése legyen.

Ilyenkor asszonnyal sem szeretett találkozni, mert azt nehéz lett volna megállni szó nélkül, másrészt meg attól tartott, elviszi a szerencséjét.

Háromszéken a vető előző nap, még napfelkelte előtt kiment a temetőbe, és az onnan hozott földet keverte a másnap elvetendő mag közé.

A vetés előtt imádkozott, és levette a kalapját, ezzel tisztelegvén a gabonaszemek előtt.

Kalotaszegen az aratókoszorúból kidörzsölt szemeket is a vetőmag közé keverték. Néhol a szakajtókba, kosarakba rakott búzát ilyenkorra megszenteltették a templomban, majd ez került a vetőmag közé, hogy bőséges termést hozzanak.

Vetés az 1960-as években

Fotó: Fortepán/Péterffy István

De a mivel a Kárpát-medencében az éghajlati viszonyok nem mindenütt egyformák, a Máté hetét sem tartották mindenhol alkalmasnak a vetésre. Például

a göcsejiek egyenesen pelvahétnek nevezték, mondván, aki ilyenkor vet, majd polyvás gabonát arat.

Máshol nem szántottak, mert úgy vélték, az ilyen földet igencsak fölveri a gaz – innen a Gazos Máté elnevezés.

Valamiféle munkavégzési tilalom Székelyföldön is létezhetett, hiszen 1766-ban ünnepszegés gyanánt jegyezték fel a rend szigorú felügyelői, hogy szentgyörgyi Tompos Andrásné „Szent Mihály havában Szent Máthé Apostol ünnepe napján kenyeret sütött”. Vetés napján a hajdani tápaiak sem sütöttek kenyeret, még a hamut sem háborgatták, bolygatták meg a kemencében.

Algyőn ilyenkor korán kimennek vetni, hogy még napkölte előtt kiérjenek a földre. Amikor a nap éppen feljön, a vetnivaló búzával telt zsákokat odaütögetik a földhöz. A búzavetés régebben szinte országszerte karácsonyi abroszból vagy házi szövésű sütőabroszból történt, ugyanabból, amelynek vásznából az aratógatya is készült. A deszkiek a vetőzsákot feldobták a háztetőre, ahol három napig érte a harmat”

– írja Bálint Sándor.

Őszi vetés a Solymosi-lázban (2013)

Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium

Ugyancsak tőle tudjuk, hogy a magyarózdi református gazda a hétnek ama napján fogott a vetés szertartásához, amelyiknek éjszakáján Péter és Pál ünnepe után először látta meg az égen a Fiastyúkot. Az első marék vetőmagot a szájába vette, és csukott ajkakkal végezte munkáját, hogy hite szerint az ég madarai a termést ne tizedeljék meg. A végén ezt a búzát a föld szélére vetette.

A vetéshez kapcsolódó babonák viszont általános érvényűek. Előtte semmit sem szabad kölcsönadni, mert az elviszi a szerencsét.

Kenyeret azért nem szabad sütni, mert az azt megszegők búzája üszkössé válik.

Vetés reggelén a befogott ló elé ostorral keresztet kell rajzolni, és ha a ló vagy a szekér eltapossa, ne számítsunk jó termésre. Mindezen persze lehet mosolyogni, de akkor azt kockáztatjuk, hogy Máté tehén borjához hasonlítanak bennünket…

korábban írtuk

Szent Máté: vámszedő volt, apostol lett

A népi megfigyelés szerint Máté napján, szeptember 21-én kezdődnek az őszi viharok. Jelentős időjárási fordulónap, amely a Kárpát-medencében a gazdasági év végét is jelzi – kezdődnek a pásztorünnepek és a szüreti mulatságok.

Szent Máté apostolról
Máté apostolról sokféle történet kering, a legendák homályából ma már nehéz kihámozni a valóságot. Azon kívül, hogy sírját Salerno városában őrzik, nem sok, történetileg hitelesnek tekinthető adat maradt ránk róla. Lehet, hogy Etiópiában működött, de talán Perzsiában, a pártusok földjén is megfordult, de akár Szíriában, Makedóniában és Írországban is téríthetett. A hagyományok szerint ő volt az első evangélium szerzője, ám sokan úgy tudják, a kész mű nem az ő tollából származik, hanem valamelyik tanítványa foglalta írásba röviddel a halála után. És ha már itt tartunk: egyes verziók szerint hóhér szúrta hátba Etiópiában, miközben oltárnál imádkozott, mások szerint máglyán halt meg, de az is lehet, hogy imádságára a máglya kialudt, és ő később Núbiában hunyt el békességben. A vám- és pénzügyőrök, bankárok, vámosok védőszentje – elvégre ő is adószedő és vámos volt Kafarnaumban, mielőtt Jézus felszólította, hogy kövesse. Jelképe angyal vagy ember szárnyakkal, ábrázolásain ifjú alak áll mellette, olykor könyvet, alabárdot adnak a kezébe. Mivel napja a szent kereszt felmagasztalása, illetőleg Kozma és Damján közé esik, Máténak viszonylag kevés patrociniuma van a magyar nyelvterületen, de például a Maros megyei Bede közéjük tartozik, és a Beszterce-Naszód megyei, közel 90 százalékban magyarok lakta Szentmáté neve is arra utal, hogy a 14. században Máté lehetett a temploma védőszentje.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék