Vidékfejlesztés: jóval kevesebben pályáznak Hargita megyéből, mint a román vidékekről

A 2014–2020-as országos vidékfejlesztési program (PNDR) 2015-ben indult kiírásaira pályázók száma jelentősen elmaradt a várakozásoktól – ezt már tavaly év elején jelezte Tánczos Barna. Az RMDSZ-es szenátor korábban ezt azzal magyarázta, hogy a kiírások nagyon sok olyan megkötést, feltételt tartalmaztak, amelyek elbátortalanították a gazdákat. Így nagyon kevesen éltek a pályázati lehetőségekkel, akik pedig megpróbálták, azokat olyan utólag elfogadott szabályok szerint bírálták el a minisztériumban, amelynek eredményeként nagyon sokukat visszautasították. Továbbá az okok közé sorolta azt is, hogy nem voltak időben közzétéve a belső eljárási, elbírálási procedúrák, amelyek hiányában sokan be sem nyújtották pályázatukat.

Az elmúlt egy évben ugyan országos szinten megnövekedett a leadott ügycsomók száma, de a politikus még így sem elégedett az eredménnyel, nehezményezi, hogy Hargita megyében továbbra is visszafogott a pályázók száma. Meglátása szerint azokban a megyékben nagyobb az érdeklődés, ahol az illetékes Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) vezetője, munkatársai nem csak irodai munkát végeznek, hanem rendszeresen egyeztetnek a tanácsadó cégekkel, polgármesterekkel, gazdálkodókkal – erre jó példaként a Kovászna megyei ügynökséget említette. „2014-ig Hargita megye lóhosszakkal vezetett Kovászna megye előtt, most pedig lemaradtunk, legalábbis ami a mezőgazdasági vonatkozású pályázatokat illeti” − ismertette.

Tánczos Barna kiemelte, nem lehet az a megoldás, hogy folyamatosan a tanácsadó cégekre mutogatnak. A procedúrák ugyanis bonyolultak, a kiírások szabályainak értelmezése nehéz helyzetbe hozza a gazdákat. Ezeknek a megoldására – ahogyan a sikeres pályázatokhoz is – szükség van arra, hogy a megyei AFIR segítségükre legyen az érintetteknek. Belátta ugyanakkor azt is, hogy szükség van az intézkedések népszerűsítésére is, hogy a szakpolitikusok, a mezőgazdasági igazgatóság is az ügy mellé álljon. „2016 sok szempontból különleges év volt. Választási év lévén, nem mindenkinek volt erre a tevékenységre annyi ideje, mint amennyi kellett volna. Úgy érzem, hogy a kormányváltással, az új minisztériumi lendülettel az AFIR-nak is más hozzáállást kell gyakorolnia, és mindannyiunknak többet kell segítenünk a pályázni akaróknak” – hangsúlyozta.

Mint a szenátortól megtudtuk, ami a mezőgazdasági pályázatokat illeti, az elmúlt két évben Hargita megyében 84 pályázatot szerződtek le, míg Kovászna megyében 111-et – ezzel a számmal pedig a hetes régióban listavezető. Összeg szempontjából több mint háromszorosát szerződték le a szomszéd megye gazdálkodói (7,9 millió euró), mint a Hargita megyebeliek (2,4 millió euró). Ezzel szemben a január 9-ei kimutatás szerint Olt megyében 327 szerződéskötésnél tartanak, Dolj megyében 390-nél, a legjobb helyen pedig Dâmboviţa megye áll 478-tel – sorolt pár példát Tánczos Barna.

Mint az az országos vidékfejlesztési program honlapján közzétett 2016. december 29-ei adatokból kiderül: a várható harmincnégy intézkedésből eddig húszat írtak ki, azokra tehettek le pályázati csomagokat az érdeklődök. Országos szinten a tavaly év végi időpontig 21 862 pályázati csomagot adtak le, 6670-et hagytak jóvá, 5020-at szerződtek, ebből 326 projektet befejeztek, míg 23-at töröltek. A 2007–2013-as periódusból áthozott pályázatok közül 24 093-at szerződtek le, ebből 9044-et viteleztek ki és 1769-et töröltek. Az aktuális periódusban leadott pályázatok több mint fele, közel 15 ezer mezőgazdasági vonatkozású, ahogyan a korábbi periódusból áthozottak nagy többsége is – közel 21 ezer pályázat.

Ahogy egy évvel korábban úgy most is a 6.1-es – fiatal gazdák eszközvásárlásának támogatására irányzott – kiírás bizonyul a legnépszerűbbnek, erre mindeddig 7432 pályázati csomagot tettek le, 2562-őt hagytak jóvá, 2534-et pedig szerződtek is – 105,8 millió euró értékben. Második legkedveltebb a 6.3-as kiírás, amelyekre kisgazdaságok pályázhattak fejlesztésük érdekében: 4942 ügycsomót tettek le, 699-et hagytak jóvá eddig, és 666-ra szerződést is kötöttek – 9,9 millió euró értékben. A 4.1-es kiírás révén a farmok fejlesztésére pályázhatnak a gazdálkodók, ezzel a lehetőséggel 1922-en éltek, 692 pályázatot jóváhagytak, 383-ra pedig szerződést is kötöttek – 125,4 millió euróra.

A 2015-ös adatok

Egy éve arról írtunk, hogy a 2015. december 31-ei adatok alapján országos szinten az év végéig 7656 pályázati csomagot adtak le, 1844-et hagytak jóvá, és addig mindössze 157 esetében kötöttek szerződést is. Ezek mellett egy átmeneti intézkedés révén elérték, hogy az új program pénzeiből finanszírozzák azt a 1581 pályázatot, amelyeket nem sikerült az előző, 2015-ig meghosszabbított időszak alatt befejezni. Akkor legnépszerűbbnek a 6.1-es kiírás, a fiatal gazdák eszközvásárlásának támogatása bizonyult, erre országos szinten 2874 ügycsomót adtak le. A második legnépszerűbb kiírás a 6.3-as, amelyekre kisgazdaságok pályázhattak fejlesztésük érdekében: erre 1254 pályázatot adtak le.