A Ki-Út a szenvedélybetegeknek és hozzátartozóiknak kínál konzultációs programokat, ezek között van egyéni és csoportos konzultáció is. A hozzátartozók számára havi rendszerességgel, a szenvedélybetegek számára hetente tartanak csoportfoglalkozásokat. Ugyanakkor a program keretébe tartoznak a prevenciós tevékenységek is. Ennek keretében fiataloknak (például iskolákban) közvetítenek – korosztályuknak megfelelően – tényszerű ismereteket a szenvedélybetegségekről. Ide tartozik továbbá a készségek és képességek fejlesztése az igazi értékek mentén alapuló életmód kivitelezése érdekében. Megismertetik velük a döntéshozatalok módját és erősítik a problémamegoldó képességeiket. Mindez azért fontos, mert ezek megelőző hatással bírnak.

Noha a Ki-Út program fókuszában nem a drogfogyasztók állnak, számukra is hozzáférhető a program. „A fiatalok körében egyre gyakoribb az olyan tudatmódosító szerek használata, amelyeknek sem az eredetéről, sem az elkészítési módozatairól nem lehet tudni semmit. Ijesztő, hogy egyre inkább kitolódik itt is az alsó korhatár: tizenegy-tizenkét évesek között is már találunk drogfogyasztókat. Ma a helyzet sokkal súlyosabb, mint tíz évvel ezelőtt. De ott van a játékfüggőség, az internet- és számítógép-függőség is. Ezek mind a viselkedési függőség kategóriába sorolhatók. Ide tartozik minden olyan dolog, ami a hétköznapokra rányomja a bélyegét, működésképtelenné teszi a családot, a párkapcsolatot, a gyerekekhez, az egyénnek az önmagához való viszonyát” – mutat rá Lázár Andrea. A pszichológus ide sorolta továbbá a munkamániát is, amely abban az esetben lehet romboló, amikor valaki már nem azért dolgozik, mert az örömet okoz és sikereket ér el. Amikor a munka egy menekülési felület lesz, már függőségről beszélünk.

Mégis a legnagyobb probléma a térségben az alkoholhoz való viszonyulás – véli a szakember. „Székelyföldön mindenhez hozzátartozik az alkoholfogyasztás. Szinte elképzelhetetlen olyan rendezvény, olyan családi esemény is akár, ahol ne lenne jelen az alkohol valamilyen formában. Az emberek viszonyulása is az, hogy ha nem iszol, akkor gyenge ember vagy, hogy a pohár pálinka direkt jót tesz, mindent egy kicsi pohár pálinkával kezelünk, legyen az hasfájás, hűlés vagy fejfájás. Nem is lenne gond, ha mindez nem lendülne át a ló túlsó oldalára. Sajnos természetesnek tekintik ezt a helyzetet.”

A Caritas által működtetett csoportos foglalkozások célja, hogy a tagok saját tapasztalataikat megosztva egymást segítsék. „Ahhoz képest, hogy mekkora fajsúlya van ennek a problémának, elég kevesen jelentkeznek. A szenvedélybetegek csoportjába 5–8 személy szokott járni, ők azok, akik már nem szerfogyasztók. A szenvedélybetegség az egész családra kihatással van: a család minden egyes tagja érintett, ez egy oda-vissza viszony. Legtöbb esetben a szenvedélybeteg nem mozdul, nem akar javulást, viszont a hozzátartozó tud lépni, akár a saját érdekében is. A hozzátartozói csoportba többnyire nők járnak, de azért férfiak is előfordulnak, nem lehet azt mondani tehát, hogy az alkoholisták csak férfiak és a hozzátartozók csak nők. A nők ivási szokása inkább a háttérben zajlik, nem annyira publikus, nincs annyira szem előtt. Pedig nagyon-nagyon sok nő van, aki iszik. De a nők számára, főleg ezen a vidéken, nagyon nehéz a felvállalás. A nőket még inkább „takargatják”. Alkoholisták is vannak, de előfordulhat, hogy gyógyszerfüggővé válnak. Nem indokolt esetben is nyugtatókat, antidepresszánsokat kezdenek szedni, amitől aztán könnyen függővé válnak.  Az, hogy egy nő iszik, társadalmilag sem elfogadott, de az, hogy kicsit ideges, kezeli magát egy kis gyógyszerrel, már nem annyira feltűnő. Tehát ez egy eltitkolt probléma. Egyes gyógyszerekkel nagyon hasonló  hatást lehet elérni, mint alkoholfogyasztással.”

A pszichológus elmondta, a függőség leggyakrabban észrevétlenül alakul ki. Ugyanakkor az alkoholizmus nem a fogyasztás mennyiségéhez kötődik. A probléma akkor kezdődik, amikor már a hétköznapi életbe is beszivárog és kihatással van a környezetre és az egyénre is. Akkor, amikor elviselhetetlen belső szorongást okoz maga a tény, hogy valaki iszik. Alkoholizmus felé tartó folyamat az, amikor már nem arról szól az alkoholfogyasztás, hogy valaki társaságban alkoholt iszik, mintegy mellékes tevékenységként, hanem amikor az ivászattal el akar érni valamit, amikor funkciója lesz az alkoholnak, eszközként használja azt. Elmondta, amikor valaki hozzájuk fordul segítségért, akkor már többnyire nagy a baj. „A tapasztalat az, hogy inkább a hozzátartozók keresnek meg, kérnek segítséget. Nagyon kevés esetben van az, hogy az alkoholista rádöbben, hogy nem akar többé már így élni, szakítani akar ezzel az életformával. Ilyenkor a hozzátartozókkal azt tudjuk elérni, hogy ők megerősödjenek, hogy ne az legyen, hogy kiszolgálják az alkoholistát, és az ivási szokásai alá nyúlnak, mert a hozzátartozónak van egy ilyen támogató magatartása, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy nem. Ez pedig a kodependencia hozadéka. Ilyen esetben jól jön a megerősödés, mert kicsit függetlenedik ettől a szituációtól. Megtalálja a belső erőforrásait, rájön, hogy képes egyedül is működni, hogy tudja végezni a dolgát a másiktól függetlenül is. Ilyenkor már van esély arra, hogy a függő is felocsúdik, mert már a környezete nem úgy viszonyul, nem úgy reagál, ahogy korábban, és valamit kell kezdjen ezzel. Lehet, hogy rádöbben, hogy véget ér a kapcsolatuk, ha nem tesz valamit. Ilyenkor van esély.”

A csoportfoglalkozás azért is ajánlott, mert nagyon sokan, miután nem fogyasztanak már alkoholt, nem tudnak mit kezdeni a hirtelen felszabadult temérdek energiával. Rengeteg szabadidő áll a rendelkezésre, és nem tudnak mit kezdeni magukkal. Ilyenkor nagy az esély a visszaesésre. „Az első fázis az, hogy absztinens életmódra váltsanak, de elkerülhetetlen az, hogy egy józan gondolkodásmódot elsajátítson az, aki már nem iszik. Ebben nagyon sokat segít a csoport vagy olyan szakember, aki tud segíteni abban, hogy megtalálja az illető azt a felületet, ahol majd szét tudja oszlatni ezeket a fölös energiákat: munkában, családban, sportban stb. A spirituális elemnek nagy része van a józan élet kialakításában, de nem úgy, hogy akkor átbillen teljesen abba. Nagyon sokat segít a sport, a mozgás. Amit érdemes még megtanulni, hogy a felvállalás mekkora erőt ad. Már nem kell takargatni, nem kell álarcok mögé bújni, a kirakatot rendezgetni, hogy jól mutasson valahogy.” 

Csíkszeredában valamelyik csoporthoz való csatlakozáshoz érdeklődni a 0732–830156-os telefonszámon lehet.

A józan élet szabadsága
A Gyulafehérvári Caritas Ki-Út konzultációs programja és a magyarországi Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat szervezésében június 30. és július 3. között lelkigyakorlatot tartanak szenvedélybetegeknek és hozzátartozóiknak Székelyudvarhelyen a Szent Pio Lelkigyakorlatos Házban. Érdeklődni és jelentkezni Márton Orsolyánál, a Gyulafehérvári Caritas, Ki-Út munkatársánál lehet június 27-én, 12 óráig a 0733–773 577-es telefonszámon vagy az orsolya.marton@caritas-ab.ro e-mail címen.