A székelyzászló-botrány szerepelt napirenden az EMI -tábor első előadásán. A megszólalók leszögezték, semmilyen törvénybe nem ütközik a zászló kitűzése, minden hatósági felszólítás, támadás ellenére.
2013. augusztus 07., 19:042013. augusztus 07., 19:04
2013. augusztus 07., 22:082013. augusztus 07., 22:08
A tábor hivatalos megnyítója után sorra került első előadáson elhangzott: az, hogy az államhatalom, a prefektusok több esetben is felszólítottak székelyföldi önkormányzatokat a székely zászló levételére, rengeteget tettek ezzel a zászló megismertetéséért, elfogadásáért. A telt házas előadáson Árus Zsolt, a Syékely Nemzeti Tanács gyergyószéki alelnöke, Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, illetve Tőke Ervin, csíkszeredai önkormányzati képviselő osztották meg gondolataikat a zászlóüggyel kapcsolatosan.
Felvezetésként Árus Zsolt ismerettette a székely zászló használata elleni támadások krónikáját. Elhangzott, hiba volt az, hogy Hargita megye zászlajaként próbálták bejegyeztetni, mert ez azonnal lehetőséget adott arra, hogy bíróságon megtámadják, és törvénytelenné nyilvánítsák a kék-arany lobogó megyezászlóként való használatát. A bírósági ítélet után következtek a prefektusok utasításai, melyekben a polgármesterekkel közölték, a megyezászló használata tilos, és levételére szólítottak fel. Ennek kevéssé volt foganatja, így már büntetések kilátásba helyezésével fenyegették az ellenszegülő polgármestereket. Időközben a maroshévízi Ilie Sandru iskolákat és más közintézményeket jelentett fel a zászlóhasználat miatt. A „nyugalmazott szekus” lépése öngól volt, hiszen az ügyészség nem indított eljárást, leszögezve, hogy a székely zászló kitűzése nem bűncselekmény.
A zászló elleni támadásoknak óriási volt a hozadéka – szögezték le az előadók. Talán semmilyen más módon nem lehetett volna ezt elérni, hogy így megnőjön az érdeklődés itthon, Magyarországon és más tájakon is a székely zászló iránt. Csak azért is rengetegen kitűzték házaikra a lobogót.
Mezei Jánost polgármesterként személyesen is érintették a prefektusi fenyegetések és népszerűséget hozott számára az a kijelentése, miszerint „Amíg én vagyok a polgármester, addig a székely zászló lobogni fog a városházán.” Mezei az EMI-táborban kijelentette, fontos, hogy zászlónkkal megjelöljük a helyet, ahol élünk, hogy hirdesse, ahol ez lobog, az a mi hazánk, a székelyek hazája.
Tőke Ervin saját példáján is érzékeltette, a tiltás mennyire megerősítette a székelyeket abban, hogy kiálljanak zászlójuk, szimbólumaik mellett. „Addig én is a vörös-fekete zászló pártján álltam, de amint támadni kezdték a kék-arany zászlót, azonnal kitűztem a házamra.” Hozzátette, ismer olyan esetet, hogy egy bácsi, kinek házáról lelopták a székely zászlót, csak annyit mondott: „Nem baj, kettőt teszek ki helyette.”
Az előadás során elhangzott, a zászlókérdés egyet jelent az autonómiakérdéssel, a román hatalom pedig azért ellenzi, mert „magából indul ki”. 1918-at megelőzően autonómiát követeltek, de ez csak burkolt megfogalmazása volt az elszakadási törekvéseiknek. Az a tény pedig, hogy a hatalom támadja a székely zászló használatát, még egy olyan hatást is keltett, hogy számos helyen felfigyeltek arra, hogy ha Románia tiltja a kisebbség saját szimbólumainak használatát, akkor még sincs olyan nagyon rendben a kisebbségek helyzete, amennyire ezt hangoztatni szokták.
A felszólalók leszögezték: zászlóhasználat senki ellen nem irányul és semmiképpen nem sért semmiféle törvényt, bátran kitűzheti bárki a székely zászlót, mert semmiféle büntetés nem érheti. Ugyanakkor kifejtették: nincs szükség olyan törvényre, amely „megengedi” a zászló kitűzését, hiszen egy szabályozás valószínűleg rögzítené, hogy mikor, hol loboghat szabadon. Jelenleg egyszerűbb a helyzet: „Amit a törvény nem tilt azt szabad.”
Felszólalt Borsos Géza, SZNT-tisztségviselő is, aki kijelentette: a székely zászló nem hatalmi jelkép, hanem a székely nép szimbóluma. Így ennek szabályozásáról nem dönthet más, mint a székely nép, és ha majd lesz egy ilyen, a székely parlament.
Két bocsos anyamedve tűnt fel csütörtökön késő este Bélborban a lakosságot Ro-Alert üzenetben figyelmeztették – adja hírül a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Két nagy jelentőségű témában hozott döntést csütörtökön Gyergyószentmiklós önkormányzati képviselő-testülete. A város nehéz anyagi helyzete miatt felére csökkentették a fűtéstámogatást értékét, ugyanakkor elfogadták az idei költségvetést is.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 22 éves és egy 23 éves férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy széfet, ékszereket, készpénzt és több más értéktárgyakat loptak el egy maroshévízi lakásból.
Gyergyóditró község polgármesteri hivatala teljes körű felújításon esik át a következő hónapokban. Úgy számolnak, hogy hat hónapig kell a tevékenységet más helyszíneken folytatniuk.
Az áramszolgáltató tájékoztatása szerint javítási munkálatok miatt április 3-án, csütörtökön 9 és 15 óra között áramszünet várható Gyergyószentmiklós több utcájában.
A gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola hat diákja és két tanára márciusban Észtországban vett részt egy tanulmányi úton. Több város nevezetességeit is megismerhették.
Szekérrel ütközött egy autó péntek délután Gyergyószentmiklós és Gyergyóalfalu között, a 13B jelzésű országúton. A balesetnek három sérültje van.
Beázott a plafon tetőszigetelés után az egyik felújítás alatt álló gyergyószentmiklósi tömbház negyedik emeleti lakásában. A szigetelési hibát a kivitelező kijavította, kártérítés a beruházás befejezése után, jótállási időszakban jöhet szóba.
Falopás közben értek tetten a rendőrök három férfit szerdán, akik a gyanú szerint 2024 novemberétől jelentős mennyiségű fát loptak el Gyergyóditró község erdős területeiről. A gyanúsítottakat csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezték.
Gyergyószentmiklóson tavaly létesült egy zöldövezet, amit járda vesz körbe, ennek ellenére vannak, akik egyszerűen átvágnak rajta. Ez egy olyan jelenség része, ami más formában is megmutatkozik sok helyen: vannak, akik nem becsülik a köztulajdont.
szóljon hozzá!