Stratégia egy élhetőbb jövőért

•  Fotó: Pethő Melánia

Fotó: Pethő Melánia

Gyergyóban is elindulhat a város és a vidék együttműködését elősegítő Átalvető program, ezt azonban előbb egy gazdaképzés előzi meg. A Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetőjével, Bányász Józseffel a programról, a vidéki gazdaságok fellendítését célzó stratégia egészéről beszélgettünk.

Pethő Melánia

2012. február 28., 16:372012. február 28., 16:37

2012. február 28., 18:512012. február 28., 18:51

Stratégia egy élhetőbb jövőért
Gyergyóban is elindulhat a város és a vidék együttműködését elősegítő Átalvető program, ezt azonban előbb egy gazdaképzés előzi meg. A Gyulefehérvári Caritas vidékfejlesztéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetőjével, Bányász Józseffel a programról, a vidéki gazdaságok fellendítését célzó stratégia egészéről beszélgettünk.
– A Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés munkacsoportja az élhetőbb jövő érdekében egyfajta stratégiát dolgozott ki. Gyakorlatilag miről szól a terv?
– A remény stratégiája nevű programunk tulajdonképpen reálutópia. A jelenlegi gazdasági paradigmarendszer már csak egy ideg működhet, a jövőt az életszerű gazdaságok fogják jelenteni, ezért a vidéki, családi méretű gazdaságoknak értelmet kell adni. Ahhoz viszont az őstermelő fel kellene ismerje, hogy azzal az eszköztárral, amivel rendelkezik, lehet életminőséget, megélhetést biztosítani családja számára. Az életszerű gazdaság sosem tud versenyképes lenni, de nem is az a cél, hanem az, hogy az életet szolgálja, és ne a versenyt. Ezt a gondolatot kellene megjeleníteni, átadni a falusi, de akár a városi embereknek is: termelje meg a megélhetéshez szükséges élelmiszert, és ha többet termel, értékesítse úgy, hogy mást is segítsen.
– Hogy lehet mindezt gyakorlatba ültetni?
– Akkreditált és non-formális képzésekkel, szemléletalakítással, jó példákkal kívánjuk elérni. Ehhez készítjük Gyergyószentmiklóson a minta-, vagy tangazdaságot növénytermesztés és állattartás, illetve szántóföldi takarmánytermesztés terén. Az iskolákban ugyanakkor szeretnénk egyfajta pályaorientációs folyamatot beindítani, hogy a fiatalok köréből ne mindenki kívánkozzon az „úri életpályákra”, mert azoknak nincs nagy perspektívájuk. Böjte Csaba testvérrel van egy együttműködési szándék, ő önálló gazdaságokat indít, hogy a rendszerében lévő gyermekek megtanuljanak gazdálkodni. Emellett tárgyalunk a Batthyány Ignác Technikai Kollégiummal, s ha összegyűlne egy osztálynyi diák, már ősztől elindítanánk az agrárképzést, amihez biztosítanánk a gyakorlóteret. A Varga Katalin utcai székhelyünk udvarán szociál-pedagógiai kertet alakítunk ki, ami konkrét gyakorlótér lesz. Egy gyógynövény lugast is kiképzünk, a termesztés már tavasztól beindulna.
– Mindemellett támogatások megszerzéséhez is segítik a gazdákat.
– Igen. Ezt a gazdatársadalmat valamilyen szinten hozzá kell juttatni a támogatásrendszerekhez. Vannak normatív rendszerek, támogatások, melyek egyértelműen nem a segítségről szólnak, hanem arról, hogy függőséget alakítsanak ki. Ezeket okosan fel lehet használni a kisközösségek érdekében. Vannak munkatársaink, akik ismerik a pályázati rendszerek útvesztőit, és minél több gazdát próbálunk hozzásegíteni a támogatásokhoz, beruházáshoz, tőkéhez, hogy elindíthassanak egy gazdaságot, melynek haszna lehet.
– A stratégiának része az Átalvető program. Ez több mint értékesítési lehetőség.
– A gazda, ha már termel valamit, kéne tudja értékesíteni is azt – az Átalvető program piacot teremt a terméknek. A program által megpróbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy egészség szempontjából mitől jobb az őstermelő terméke a nagyipari élelmiszereknél, ugyanakkor cél egy egészséges kapcsolatrendszer kialakítása a falu és a város között, úgy, ahogyan az 200-300 évvel ezelőtt is működött. Fontos, hogy a termelő és a vásárló között alakuljon ki egy személyes kapcsolat, és persze bizalom. A modern kor eszközeit felhasználva, a kapcsolatteremtés első lépéséhez internetes felületet használunk, ahol a termékekről, a termelőkről tájékozódhat az érdeklődő, és ugyanitt rendelhet. Az átvételi ponton pedig személyesen is találkozhat a vásárló a termelővel. Ezt később vásárok is segíthetik. Jelzem, nem akarunk senkivel konkurálni, senkinél jobbak lenni, célunk, hogy minél több ember kerüljön kapcsolatba egymással.
– Udvarhelyszéken már működik a program. Mik az ottani tapasztalatok?
– Tizenegynéhány rendszeres termelő van, tejtermékből nem tudnak annyit kínálni, mint amekkora a kereslet, a lekvárok rég elfogytak, a gyógynövények szintén. Gyakorlatilag sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A székelyudvarhelyi átvételi ponton Caritas-alkalmazott veszi át a termékeket, és átadja a vásárlónak. Ennek a személynek a fizetését egyelőre a szervezet biztosítja, de hosszabb távon azt tervezzük, hogy egy megyei szintű egyesületet hozunk létre, ami biztosítaná a tevékenység teljes hátterét.
– Mikor indulhat a program Gyergyóban is?
– Egy képzést fogunk meghirdetni hamarosan azoknak, akik új ismeretekkel bővítenék tudásukat állattartás, növénytermesztés, tejfeldolgozás terén. A program elindítása előtt el kell jutni a termék olyan szintű feldolgozásához, hogy az legyen egészséges, megbízható, a törvényes előírásoknak megfelelő. Gyergyóban nem igazán tudunk őstermelőkről, ezért örömmel vesszük, ha jelentkeznek.
– Visszatérve a stratégia egészére, milyen további elképzeléseket foglal magába?
– A szövetkezési kultúrát akarjuk erősíteni, ezért is fontos az egyesület létrehozása. Lényeges szempont az is, hogy az egyesületen belül történő értékesítéshez létezik uniós támogatás. Húsz éve beszélünk egyesületekről, de nincs igazán olyan, ahol jól meghatározott érdek mentén egészséges együttműködések alakulnának ki.
Terveink között szerepel ugyanakkor egy dokumentációs központ létrehozása is, könyvtárunk már gyarapodik, hisz szakfolyóiratokat rendeltünk meg főként vidékfejlesztés témakörben. Ha majd bejön a gazda, tudjunk információt adni a kezébe. A helyi pénz gondolatát is körbejártuk, egy barter-hálózat kialakítása lenne ennek első lépése, ami akár szívességbank is lehetne. Mindez viszont csak egy szerves fejlődésnek lehet az eredménye. Nem hiszek abban, hogy egy import tőke fejlődési folyamatokat tud elindítani, ellenkezőleg: egy fejlődési folyamat generál tőkét. Az elmúlt 20 esztendő arról szólt, hogy infrastruktúrát hoztunk be. Kérdés, hogy van-e, aki megbecsülje? Az emberrel nem foglalkozott senki. Mi ezt szeretnénk.

– A Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés munkacsoportja az élhetőbb jövő érdekében egyfajta stratégiát dolgozott ki. Gyakorlatilag miről szól a terv?

– A remény stratégiája nevű programunk tulajdonképpen reálutópia. A jelenlegi gazdasági paradigmarendszer már csak egy ideg működhet, a jövőt az életszerű gazdaságok fogják jelenteni, ezért a vidéki, családi méretű gazdaságoknak értelmet kell adni. Ahhoz viszont az őstermelő fel kellene ismerje, hogy azzal az eszköztárral, amivel rendelkezik, lehet életminőséget, megélhetést biztosítani családja számára. Az életszerű gazdaság sosem tud versenyképes lenni, de nem is az a cél, hanem az, hogy az életet szolgálja, és ne a versenyt. Ezt a gondolatot kellene megjeleníteni, átadni a falusi, de akár a városi embereknek is: termelje meg a megélhetéshez szükséges élelmiszert, és ha többet termel, értékesítse úgy, hogy mást is segítsen.

– Hogy lehet mindezt gyakorlatba ültetni?

– Akkreditált és nonformális képzésekkel, szemléletalakítással, jó példákkal kívánjuk elérni. Ehhez készítjük Gyergyószentmiklóson a minta- vagy tangazdaságot növénytermesztés és állattartás, illetve szántóföldi takarmánytermesztés terén. Az iskolákban ugyanakkor szeretnénk egyfajta pályaorientációs folyamatot beindítani, hogy a fiatalok köréből ne mindenki kívánkozzon az „úri életpályákra”, mert azoknak nincs nagy perspektívájuk. Böjte Csaba testvérrel van egy együttműködési szándék, ő önálló gazdaságokat indít, hogy a rendszerében lévő gyermekek megtanuljanak gazdálkodni. Emellett tárgyalunk a Batthyány Ignác Technikai Kollégiummal, s ha összegyűlne egy osztálynyi diák, már ősztől elindítanánk az agrárképzést, amihez biztosítanánk a gyakorlóteret. A Varga Katalin utcai székhelyünk udvarán szociál-pedagógiai kertet alakítunk ki, ami konkrét gyakorlótér lesz. Egy gyógynövénylugast is kiképzünk, a termesztés már tavasztól beindulna.

– Mindemellett támogatások megszerzéséhez is segítik a gazdákat.

– Igen. Ezt a gazdatársadalmat valamilyen szinten hozzá kell juttatni a támogatásrendszerekhez. Vannak normatív rendszerek, támogatások, melyek egyértelműen nem a segítségről szólnak, hanem arról, hogy függőséget alakítsanak ki. Ezeket okosan fel lehet használni a kisközösségek érdekében. Vannak munkatársaink, akik ismerik a pályázati rendszerek útvesztőit, és minél több gazdát próbálunk hozzásegíteni a támogatásokhoz, beruházáshoz, tőkéhez, hogy elindíthassanak egy gazdaságot, melynek haszna lehet.

– A stratégiának része az Átalvető program. Ez több, mint értékesítési lehetőség.

– A gazda, ha már termel valamit, kellene tudja értékesíteni is azt – az Átalvető program piacot teremt a terméknek. A program által megpróbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy egészség szempontjából mitől jobb az őstermelő terméke a nagyipari élelmiszereknél, ugyanakkor cél egy egészséges kapcsolatrendszer kialakítása a falu és a város között, úgy, ahogyan az 200–300 évvel ezelőtt is működött. Fontos, hogy a termelő és a vásárló között alakuljon ki egy személyes kapcsolat, és persze bizalom. A modern kor eszközeit felhasználva, a kapcsolatteremtés első lépéséhez internetes felületet használunk, ahol a termékekről, a termelőkről tájékozódhat az érdeklődő, és ugyanitt rendelhet. Az átvételi ponton pedig személyesen is találkozhat a vásárló a termelővel. Ezt később vásárok is segíthetik. Jelzem, nem akarunk senkivel konkurálni, senkinél jobbak lenni, célunk, hogy minél több ember kerüljön kapcsolatba egymással.

– Udvarhelyszéken már működik a program. Mik az ottani tapasztalatok?

– Tizenegynéhány rendszeres termelő van, tejtermékből nem tudnak annyit kínálni, mint amekkora a kereslet, a lekvárok rég elfogytak, a gyógynövények szintén. Gyakorlatilag sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A székelyudvarhelyi átvételi ponton Caritas-alkalmazott veszi át a termékeket, és átadja a vásárlónak. Ennek a személynek a fizetését egyelőre a szervezet biztosítja, de hosszabb távon azt tervezzük, hogy egy megyei szintű egyesületet hozunk létre, ami biztosítaná a tevékenység teljes hátterét.

– Mikor indulhat a program Gyergyóban?

– Egy képzést fogunk meghirdetni hamarosan azoknak, akik új ismeretekkel bővítenék tudásukat állattartás, növénytermesztés, tejfeldolgozás terén. A program elindítása előtt el kell jutni a termék olyan szintű feldolgozásához, hogy az legyen egészséges, megbízható, a törvényes előírásoknak megfelelő. Gyergyóban nem igazán tudunk őstermelőkről, ezért örömmel vesszük, ha jelentkeznek.

– Visszatérve a stratégia egészére, milyen további elképzeléseket foglal magába?

– A szövetkezési kultúrát akarjuk erősíteni, ezért is fontos az egyesület létrehozása. Lényeges szempont az is, hogy az egyesületen belül történő értékesítéshez létezik uniós támogatás. Húsz éve beszélünk egyesületekről, de nincs igazán olyan, ahol jól meghatározott érdek mentén egészséges együttműködések alakulnának ki. Terveink között szerepel ugyanakkor egy dokumentációs központ létrehozása is, könyvtárunk már gyarapodik, hisz szakfolyóiratokat rendeltünk meg főként vidékfejlesztés témakörben. Ha majd bejön a gazda, tudjunk információt adni a kezébe. A helyi pénz gondolatát is körbejártuk, egy „barterhálózat” kialakítása lenne ennek első lépése, ami akár szívességbank is lehetne. Mindez viszont csak egy szerves fejlődésnek lehet az eredménye. Nem hiszek abban, hogy egy import tőke fejlődési folyamatokat tud elindítani, ellenkezőleg: egy fejlődési folyamat generál tőkét. Az elmúlt 20 esztendő arról szólt, hogy infrastruktúrát hoztunk be. Kérdés, hogy van-e, aki megbecsülje? Az emberrel nem foglalkozott senki. Mi ezt szeretnénk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Eltűnt vaslábi nő megtalálásában kér segítséget a rendőrség

Önként távozott otthonából a vaslábi nő július 6-án, vasárnap, és azóta sem tért haza, megtalálásában segítséget kér a rendőrség.

Eltűnt vaslábi nő megtalálásában kér segítséget a rendőrség
2025. július 09., szerda

Ismét a lovasélet fővárosává válik Gyergyószentmiklós, közeledik a 18. Székelyföldi Lovas Ünnep

Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Székelyföldi Lovas Ünnepet Gyergyószentmiklóson. A nagykorúvá váló rendezvény idén is látványos show-műsorokat, versenyeket és családi kikapcsolódási lehetőségeket kínál a lovassport szerelmeseinek.

Ismét a lovasélet fővárosává válik Gyergyószentmiklós, közeledik a 18. Székelyföldi Lovas Ünnep
2025. július 09., szerda

Jönnek a 24. Gyergyóremetei Falunapok

Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a gyergyóremetei falunapokat, ahol idén is színes program-kavalkád várja a résztvevőket minden korosztályból. Az eseménysor péntektől vasárnapig várja a helyieket és vendégeket.

Jönnek a 24. Gyergyóremetei Falunapok
Jönnek a 24. Gyergyóremetei Falunapok
2025. július 09., szerda

Jönnek a 24. Gyergyóremetei Falunapok

2025. július 08., kedd

Nem várt eredményt hozott a sertéspestisgóc környékén végzett ellenőrzés

Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.

Nem várt eredményt hozott a sertéspestisgóc környékén végzett ellenőrzés
2025. július 07., hétfő

Nem adhat információkat az ügyészség az orotvai gyilkosság ügyében  

Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.

Nem adhat információkat az ügyészség az orotvai gyilkosság ügyében   
2025. július 06., vasárnap

Uz Bence utódait nem idegesítik a megszorítások

Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.

Uz Bence utódait nem idegesítik a megszorítások
2025. július 05., szombat

Ég az erdei avar és a száraz növényzet Hollósarkán

Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.

Ég az erdei avar és a száraz növényzet Hollósarkán
2025. július 02., szerda

Vízkorlátozás léphet érvénybe két gyergyói településen

Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.

Vízkorlátozás léphet érvénybe két gyergyói településen
2025. július 02., szerda

Százéves az ereklyés országzászló mozgalom – tudományos konferencia Maroshévízen

Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.

Százéves az ereklyés országzászló mozgalom – tudományos konferencia Maroshévízen
2025. július 01., kedd

Gyógynövények éjszakája az Erdővidék Múzeumában

Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.

Gyógynövények éjszakája az Erdővidék Múzeumában