A csütörtök délutáni második dispután Marosfőn a kultúra került fókuszba Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok által, akik a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársai.
2011. július 07., 21:582011. július 07., 21:58
2011. július 07., 22:122011. július 07., 22:12
A két szociológus
Az intézet a 2011-es év elején saját kezdeményezésből felmérést végzett a romániai kultúrafogyasztásról, román és magyar közösségeken belül egyaránt. A felmérés kiértékelése még nem fejeződött be, de a táborlakók már megismerhették néhány aspektusát és eredményét a kutatásnak. A reprezentatív minta ebben az évben 3000 főből tevődött össze, és sikerült az erdélyi régiókra vonatkozó adatokat is begyűjteni. A román és magyar válaszadóknak közös kérdőívet alakítottak ki, viszont a magyar minta számára plusz kérdések is megjelentek, kitérve főleg a kultúrafogyasztás nyelvére.
Kiss Tamástól megtudhattuk, hogy az elméleti keretet a társadalmi rétegződés és a kultúra fogyasztásának összefüggése jelentette. Különböző aspektusokat vizsgáltak: a társadalmi rétegződésbeli különbségeket, az etnikai különbségeket, a kultúra fogyasztásának intenzitását, a kultúrafogyasztás nyelvét és azt, hogy milyen tartalmakat fogyaszt a minta. Kiss Tamás megállapította, hogy „az erdélyi magyarok egyre inkább periférikus régiókba koncentrálódnak, mint például Kovászna, Hargita megye, és ez befolyásolja a kulturális fogyasztást is, hiszen ezeken a területeken nem olyan magas színvonalú az a kulturális infrastruktúra, mint más régiókban.”
„Kultúra minden, amit az ember teremtett” – mutatott rá Barna Gergő. Két fő dimenziót határolt el: az elitkultúrát, valamint a tömegkultúrát. A kultúra mérésében azt kell figyelembe vennünk, hogy milyen tevékenységekben vesznek részt az egyének, milyen gyakran fogyasztanak kultúrát, és hogy milyen infrastruktúrával rendelkeznek. „Kulturális összetevő lehet az olvasás, színház látogatása, fesztiválokon való részvétel, moziba járás, kreatív tevékenységek végzése, valamint az, hogy hány könyv, cd, dvd, fényképezőgép stb. található a háztartásban” – állapította meg a szociológus. A felmérés során három különböző kategóriát határoltak el: a kulturális elitet, kulturálisan érdeklődőket és a kulturálisan passzívakat.
Barna Gergő a kutatás eddig feldolgozott adataiból azt a következtetést vonta le, hogy: „az erdélyi magyarok kulturális fogyasztása magasabb, intenzívebb, mint a románoké, beleértve az erdélyi románokét is. A kulturális aktivitást befolyásoló tényezők közé az iskolai végzettség, korcsoport, település mérete és a tartózkodási régiók tartoznak.”
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!