Sosem volt még ekkora rend, ilyen fegyelem a gyergyószentmiklósi roma iskolában, mint most. Az épület nem hogy rongálódna, hanem ennek nyomai tűnnek el, az ide járó gyermekeket pedig mintha kicserélték volna. Legalábbis iskolaidőben, amikor a frissen alkalmazott ügyintéző, Kálmán bácsi szeme van rajtuk. Az új alkalmazott a napi teendői mellett a rendre és a fegyelemre is figyel.
2011. november 17., 17:112011. november 17., 17:11
2011. november 17., 17:362011. november 17., 17:36
Becsengetés után sorban állás – ez az egyik szigorú szabály
Úgy tűnik, a pedagógiai módszerek nem voltak elegendők a gyergyószentmiklósi roma iskolában; az oktató, nevelő tevékenység valahogyan lepergett az idejárókról, az iskolaépületben folyamatosak voltak a rongálások. Az sem volt a legjobb az épületre nézve, hogy a téglagyári cigánysoron helyezkedik el, így az ott lakók szinte szabad bejárást teremtettek maguknak az intézménybe. Már rég eltűnt az iskolát körülvevő kerítés, folyamatosan cserélni kellett az ablaküvegeket, és a csempekályhák öntvényajtóit is állandóan pótolni kellett. Az idei iskolai év kezdése is csúszott pár napot, mert a nyár folyamán betörött ablakok, az időközben kidöntött közfalak, a megrongált ajtók, zárak mind kicserélésre/felújításra szorultak.
Az intézmény a Vaskertes Általános Iskola része, Csata Emese iskolaigazgató elmondása szerint az állandó rongálás miatt folyamatos gondot jelent a működtetése; az épület nem csak tanévkezdések előtt, de év közben is állandó felújításra szorul, és ez jelentős részét emészti fel a Vaskertes iskola költségvetésének. A problémák elhárítását mind az iskola, mind pedig a város vezetése abban látja, ha az iskolának egy, a cigányteleptől távoli épületben lehetne helyet biztosítani, erre azonban egyelőre nincs lehetőség. Áthidaló megoldásnak egy olyan személy alkalmazását tervezték az iskolai év kezdetén, akinek, többek között, feladata lenne felügyelni a rendre, fegyelemre, a biztonságra.
A légkör is sokat változott, a gyermekek is szófogadóbbak
Tamás Kálmán november elseje óta folytatja tevékenységét a roma iskolában. A rábízott ügyintézést elvárásokon felül látja el, és az épület sem rongálódott, amióta ő felügyel rá, sőt, mondhatni, lakhatóvá vált. Az ott tanító pedagógusok elmondása szerint a légkör is sokat változott, a gyermekek szófogadóbbak lettek.
Ott jártunkkor megtapasztaltuk: mintha kicserélték volna az iskolát és a gyermekeket is. Az ablaküvegek a helyükön, az ajtók csukódnak, az épületben rend. Szünetben pedig minden gyermek az udvaron. Ha valakinek használni kell az illemhelyet, előbb Kálmán bácsitól kér engedélyt, majd kötelezően megmutatja neki tisztára mosott kezeit. Becsengetéskor pedig a bejárat előtt kettős sorba állva várják, mikor ad engedélyt Kálmán bácsi arra, hogy bemehessenek. A szerdai tíz órás szünetben ez jó ideig eltartott, ugyanis a sor attól sor, ha egyenes, s ez, míg kialakult, hosszú perceket vett fel.
„Nincs baj ezekkel a gyermekekkel, lehet velük beszélni” – mondja Kálmán bácsi, miközben éppen virágtartókat fest. Az ügyintéző szebbé kívánja változtatni az osztálytermeket, a folyosót, ehhez kellenek a virágtartók, amikbe természetesen virág is kerül. Arra is van elképzelése, hogyan lehet visszaállítani a kerítést – ezt többi tervével együtt már közölte is az iskola igazgatójával.
Ennél már csak jobb lehet
„Egy romhalmaz kezd most lakhatóvá válni. Szinte hihetetlen, de ott tartunk, hogy az iskola hangulatának emelésén dolgozunk, hogy még otthonosabbá, hangulatosabbá tegyük mind a gyerekek, mind a pedagógusok számára. A kollégák nyugodtabbak, sokkal másabb a légkör, jó a hangulat, és ez messzemenően a Kálmán érdeme” – mondja Csata Emese, aki a kollégái nyugalmáért is hálás az új alkalmazottnak. „Végre nyugodtan tudok aludni, hogy a kollegáim testi épsége biztonságban van” – mondja az igazgatónő, olyan példákra utalva, amikor ittas állapotban, késsel fenyegették meg, vagy az utcán támadták ki a téglagyáriak az ott tanító pedagógusokat.
Csata Emese szerint a szigorú férfi szava az, ami a nagy változást elhozta. „Huszonöt igazgatónő is kimehet és beszélhet velük, a fehérnépnek nincs szava a cigányok körében” – mondja, kifejezve reményét, hogy a helyzet a romaiskolában ennél már csak jobb lesz.
Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
szóljon hozzá!