Készakarva hozták magukat balesetközeli helyzetbe az Erdély Mentőcsoport tagjai, akik az elmúlt hétvégén a Súgó-barlangban próbálták ki, milyen állapotokat élhet meg az, aki barlangi mentésre szorul. Állítják, az életmentés sokkal hatékonyabb, ha a mentést végző személy ismeri azt az állapotot, amelyet az áldozat megél a baleset során.
2011. november 21., 16:002011. november 21., 16:00
2011. november 21., 17:442011. november 21., 17:44
Turi László szakmai vezető (fotón jobbról) a gyergyószéki csapat tagjaival
latolgatja a mentési lehetőségeket
A barlangi túrázás élményeinek begyűjtése mellett a tapasztalatszerzés volt az egyik fő szempont, amiért az Erdély Mentőcsoport jó néhány tagja az elmúlt hét végén a Sípos-kő tömbjének gyomrában húzódó Súgó-barlangot járta be. Az ellenőrzött körülmények között, barlangász vezetésével folytatott túra tulajdonképpen egy képzés része; a mentőcsoport tagjai ugyanis elengedhetetlenül fontosnak tartják az „áldozat bőrébe bújva” megtapasztalni azt az állapotot, ami egy barlangi baleset során hatalmába kerítheti az áldozatot. A hatékony mentés szempontjából a hely és környékének feltérképezése is a képzés része volt, hogy az esetlegesen adódó éles helyzetekben már tudott legyen, ezen a területen hogyan lehet sürgősen beavatkozni.
Az Erdély Mentőcsoportról
A katasztrófahelyzetekben veszélybe kerülő, illetve károkat szenvedő emberek és közösségek mentése, védelme és segélyezése – ezek azok a célok, melyeket az Erdély Mentőcsoport megfogalmazott, és melyeknek jelenleg bejegyzés alatt álló tagszervezetei megfelelni kívánnak. Egyelőre hat területi mentőcsoport létesült Erdélyben: Gyergyószék, Udvarhelyszék, Marosszék, Háromszék, Csíkszék és Kolozs-Torda történelmi régiókban. Életre hívásukat az utóbbi években felénk is egyre gyakrabban pusztító természeti katasztrófák tették indokolttá – mondta el Turi László szakmai vezető, aki egyben a szolnoki Életjel Mentőcsoport vezetője. Ismertette továbbá, hogy a területi szervezetek szövetségét egy koordinációs központ fogja irányítani, de a központosítás ellenére a mentőcsoportok teljes önállóságot élveznek.
Bár a tagszervezetek még csak bejegyzés alatt állnak, már közel 200 személy jelezte tagfelvételi szándékát az emberéletek mentésére szakosodó szervezethez. A képzésekkel sem várakoznak a jogi procedúra végéig: az önkéntesek többsége már különböző oktatásokon, mentési felkészítőkön, csapatépítő tréningeken vett részt anyaországi mentőcsoportok szakembereinek vezetésével. „Ezeknek a csoportoknak jövő év közepéig el kell érni a bevethetőségi szintet. Ekkor vizsgát tesznek, majd összeállítunk egy listát, és kiajánljuk őket a hivatásos állománynak. Az Erdély Mentőcsoport ezekért a tagszervezetekért garanciát vállal, a bevetésekre olyan emberek mennek, akik ki vannak képezve” – mondja a szakmai vezető, nyomatékosítva, hogy kezdeményezésük a már meglévő mentő és segélyezési alakulatoknak nem konkurenciája kíván lenni, hanem azok munkáját kívánja kiegészíteni. „Mentőkutyákkal, árvízvédelmi munkákkal, alpintechnikai mentéssel, búvármunkákkal, vízi mentéssel, kis gép kezeléssel, műszaki mentéssel kívánjuk kiegészíteni a már működő mentőalakulatok munkáját” – részletezi a sokoldalú tevékenységet Turi László.
2010 decemberében Albániában került sor a magyarországi székhelyű KARISZ – Nemzetközi Speciális Mentő Szövetség és az alakulóban levő Erdély Mentőcsoport képviselőinek első közös nemzetközi bevetésére
Szolgálat elhivatottságga
A különleges mentéssel, humanitárius segélynyújtással foglalkozó szervezet teljes felelősséggel kívánja folyatni a vállaltakat, éppen ezért a szakmai vezetést vállaló Turi László állítja, a tagok képzésének folyamatossága mellett állandósítják az új mentési technikák bevezetését, ezek begyakorlását. Mint mondja, a szervezet tagságában bárkinek helye van, aki felelősséget érez mások sorsa iránt. „Hogyha valaki úgy dönt, hogy időt tud szánni arra, hogy ebben részt vegyen, érzi magában az elhivatottságot, és fel tudja vállalni azt, hogy elvégzi a tanfolyamokat és nyaralás helyett például egy földrengés esetén halott embereket szed ki a romok alól, akkor köztünk a helye” – fogalmaz, mindemellett pedig hangsúlyozza, nem csak a konkrét mentés, de a háttérmunka is hozzájárulhat a bajbajutottak megsegítéséhez, éppen ezért bárkit szívesen látnak a tagságban.
Tervek Gyergyószéken
Akárcsak a többi tagszervezet, az Erdély Mentőcsoport Gyergyószéki Szervezete is jogi bejegyzés alatt áll, ám a jogi háttér megszerzéséig sem tétlenkednek önkéntesei. A megalakulást egy elismerés előzte meg: a magyarországi Szendrő településen szeptemberben tartott S.O.S. Rally nevet viselő, sürgősségi betegellátó és elsősegélynyújtó megmérettetés harmadik díját hozták el a gyergyóiak. A nagyrészt vöröskeresztes tagokból álló gyergyószéki mentőcsoport a nemrégiben Törökországban bekövetkezett földrengés alkalmával is készenlétben állt, hogy magyarországi társaikhoz csatlakozva az áldozatok felkutatására induljanak. Felajánlásukra végül nem volt szükség.
A mentőcsoport Gyergyószékre vontakozó tervei között szerepel a Gyilkos-tó feltérképezése egy esetleges vízi baleset, illetve mentés esetére. „Merüléseket szeretnénk ott végezni, hogy fel tudjuk mérni, milyen áramlatok vannak, hová süllyedhet el az eltűnt személy, hol akadhatnak fel a csónakok, mekkora az iszapréteg” – ismertette a terveket Tusa Szilárd az Erdély Mentőcsoport Gyergyószéki Szervezetének elnöke.
Több előadó gondolatait ismerhetik meg az érdeklődők pénteken és szombaton Gyergyószentmiklóson a FeltöltŐ előadás-sorozaton: Ács Zoltán, Lackfi János, Czikó László és Schäffer Erzsébet előadásai mellett Eperjes Károly színművész estje zárja a sorozatot.
A 12 éve elhunyt költő, Rafi Lajos életét és munkásságát idézi meg verseken, interjúkon, személyes visszaemlékezéseken keresztül egy új emlékkötet. A megkalapált csoda című könyv bemutatóját november 7-én a Tarisznyás Márton Múzeumban tartják.
Ismét megjelentek olyan gyanús emberek Gyergyószentmiklóson, akik jótékonysági célokra hivatkozva vagy különféle termékeket és szolgáltatásokat kínálva kopognak be a helyiekhez, megtévesztő szándékkal – figyelmeztet a város önkormányzata.
Ferenczi Attila iskolaigazgató, író előadására hív az Itthon közösen a holnapért Egyesület és a Szent István Plébánia. Az előadás címe: Salamon Ernő titokzatos élete, halála és utóélete (Egy költő, akinek a nevét egy iskola viseli).
Vízelvezető csatornába szorult egy ló kedden Maroshévízen. A tűzoltók a helyi polgármesteri hivatal markológépével emelték ki a sáros állatot szorult helyzetéből. Ugyanezen a napon a tűzoltók egy fán rekedt macskát is megmentettek.
2022 tavaszán tartották az utolsó próbákat és előadásokat a gyergyószentmiklósi művelődési házban, azóta pedig „hajléktalanná” vált a város kulturális élete. Jövőre – akár saját forrásból is, de – el szeretnék kezdeni az épület belső felújítását.
Bár év elején megállapodtak arról, hogy elköltöztetik a szuvenírárusok bódéit a Békás-szoros egyik legszűkebb részének számító Pokol tornácáról, a standok azóta is zavartalanul működnek a kőomlásveszélyes útszakaszon.
November elsejétől tervezték újraindítani a fizetős parkolási rendszert Gyergyószentmiklóson, de technikai okok miatt pár hetes csúszás várható. A város addig nem szed parkolási díjat – az autósok ingyenesen használhatják a kijelölt parkolóhelyeket.
Több mint két év szünet után újra van iskolaorvosa Gyergyószentmiklósnak: dr. Kiss-Tróznai Zsuzsanna szeptembertől felügyeli a város több mint 3400 gyermekének egészségét.
Négy kiskorút ápolnak a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban a hétfő esti, Gyergyóalfalu környékén történt súlyos közlekedési baleset után.
szóljon hozzá!