Készakarva hozták magukat balesetközeli helyzetbe az Erdély Mentőcsoport tagjai, akik az elmúlt hétvégén a Súgó-barlangban próbálták ki, milyen állapotokat élhet meg az, aki barlangi mentésre szorul. Állítják, az életmentés sokkal hatékonyabb, ha a mentést végző személy ismeri azt az állapotot, amelyet az áldozat megél a baleset során.
2011. november 21., 16:002011. november 21., 16:00
2011. november 21., 17:442011. november 21., 17:44
Turi László szakmai vezető (fotón jobbról) a gyergyószéki csapat tagjaival
latolgatja a mentési lehetőségeket
A barlangi túrázás élményeinek begyűjtése mellett a tapasztalatszerzés volt az egyik fő szempont, amiért az Erdély Mentőcsoport jó néhány tagja az elmúlt hét végén a Sípos-kő tömbjének gyomrában húzódó Súgó-barlangot járta be. Az ellenőrzött körülmények között, barlangász vezetésével folytatott túra tulajdonképpen egy képzés része; a mentőcsoport tagjai ugyanis elengedhetetlenül fontosnak tartják az „áldozat bőrébe bújva” megtapasztalni azt az állapotot, ami egy barlangi baleset során hatalmába kerítheti az áldozatot. A hatékony mentés szempontjából a hely és környékének feltérképezése is a képzés része volt, hogy az esetlegesen adódó éles helyzetekben már tudott legyen, ezen a területen hogyan lehet sürgősen beavatkozni.
Az Erdély Mentőcsoportról
A katasztrófahelyzetekben veszélybe kerülő, illetve károkat szenvedő emberek és közösségek mentése, védelme és segélyezése – ezek azok a célok, melyeket az Erdély Mentőcsoport megfogalmazott, és melyeknek jelenleg bejegyzés alatt álló tagszervezetei megfelelni kívánnak. Egyelőre hat területi mentőcsoport létesült Erdélyben: Gyergyószék, Udvarhelyszék, Marosszék, Háromszék, Csíkszék és Kolozs-Torda történelmi régiókban. Életre hívásukat az utóbbi években felénk is egyre gyakrabban pusztító természeti katasztrófák tették indokolttá – mondta el Turi László szakmai vezető, aki egyben a szolnoki Életjel Mentőcsoport vezetője. Ismertette továbbá, hogy a területi szervezetek szövetségét egy koordinációs központ fogja irányítani, de a központosítás ellenére a mentőcsoportok teljes önállóságot élveznek.
Bár a tagszervezetek még csak bejegyzés alatt állnak, már közel 200 személy jelezte tagfelvételi szándékát az emberéletek mentésére szakosodó szervezethez. A képzésekkel sem várakoznak a jogi procedúra végéig: az önkéntesek többsége már különböző oktatásokon, mentési felkészítőkön, csapatépítő tréningeken vett részt anyaországi mentőcsoportok szakembereinek vezetésével. „Ezeknek a csoportoknak jövő év közepéig el kell érni a bevethetőségi szintet. Ekkor vizsgát tesznek, majd összeállítunk egy listát, és kiajánljuk őket a hivatásos állománynak. Az Erdély Mentőcsoport ezekért a tagszervezetekért garanciát vállal, a bevetésekre olyan emberek mennek, akik ki vannak képezve” – mondja a szakmai vezető, nyomatékosítva, hogy kezdeményezésük a már meglévő mentő és segélyezési alakulatoknak nem konkurenciája kíván lenni, hanem azok munkáját kívánja kiegészíteni. „Mentőkutyákkal, árvízvédelmi munkákkal, alpintechnikai mentéssel, búvármunkákkal, vízi mentéssel, kis gép kezeléssel, műszaki mentéssel kívánjuk kiegészíteni a már működő mentőalakulatok munkáját” – részletezi a sokoldalú tevékenységet Turi László.
2010 decemberében Albániában került sor a magyarországi székhelyű KARISZ – Nemzetközi Speciális Mentő Szövetség és az alakulóban levő Erdély Mentőcsoport képviselőinek első közös nemzetközi bevetésére
Szolgálat elhivatottságga
A különleges mentéssel, humanitárius segélynyújtással foglalkozó szervezet teljes felelősséggel kívánja folyatni a vállaltakat, éppen ezért a szakmai vezetést vállaló Turi László állítja, a tagok képzésének folyamatossága mellett állandósítják az új mentési technikák bevezetését, ezek begyakorlását. Mint mondja, a szervezet tagságában bárkinek helye van, aki felelősséget érez mások sorsa iránt. „Hogyha valaki úgy dönt, hogy időt tud szánni arra, hogy ebben részt vegyen, érzi magában az elhivatottságot, és fel tudja vállalni azt, hogy elvégzi a tanfolyamokat és nyaralás helyett például egy földrengés esetén halott embereket szed ki a romok alól, akkor köztünk a helye” – fogalmaz, mindemellett pedig hangsúlyozza, nem csak a konkrét mentés, de a háttérmunka is hozzájárulhat a bajbajutottak megsegítéséhez, éppen ezért bárkit szívesen látnak a tagságban.
Tervek Gyergyószéken
Akárcsak a többi tagszervezet, az Erdély Mentőcsoport Gyergyószéki Szervezete is jogi bejegyzés alatt áll, ám a jogi háttér megszerzéséig sem tétlenkednek önkéntesei. A megalakulást egy elismerés előzte meg: a magyarországi Szendrő településen szeptemberben tartott S.O.S. Rally nevet viselő, sürgősségi betegellátó és elsősegélynyújtó megmérettetés harmadik díját hozták el a gyergyóiak. A nagyrészt vöröskeresztes tagokból álló gyergyószéki mentőcsoport a nemrégiben Törökországban bekövetkezett földrengés alkalmával is készenlétben állt, hogy magyarországi társaikhoz csatlakozva az áldozatok felkutatására induljanak. Felajánlásukra végül nem volt szükség.
A mentőcsoport Gyergyószékre vontakozó tervei között szerepel a Gyilkos-tó feltérképezése egy esetleges vízi baleset, illetve mentés esetére. „Merüléseket szeretnénk ott végezni, hogy fel tudjuk mérni, milyen áramlatok vannak, hová süllyedhet el az eltűnt személy, hol akadhatnak fel a csónakok, mekkora az iszapréteg” – ismertette a terveket Tusa Szilárd az Erdély Mentőcsoport Gyergyószéki Szervezetének elnöke.
Több mint kétszázan próbálták ki szombaton Gyergyóremete új kerékpárútját, amelyet futók, sétálók és babakocsit toló édesanyák is birtokba vettek. A 3,2 kilométeres aszfaltcsíktól azt várják, hogy egyre többeket mozgásra ösztönöz majd.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Jótékonysági koncertet szerveznek március 27-én Gyergyóalfaluban, hogy befejezhessék a négygyermekes gyergyószentmiklósi család otthonát, amely összefogásból épült fel egy év alatt.
A virágvasárnapi barkaszenteléstől a húsvétvasárnapi határkerülésig több újdonsággal készül Gyergyószentmiklós húsvétra. Idén először a főtéri parkban tartják az ételszentelést, a szervezők pedig a közös ünneplés közösségformáló erejét hangsúlyozták.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Két új szociális intézkedéssel bővíti támogatási rendszerét Gyergyószentmiklós önkormányzata: az egyik a fogyatékkal élő személyek adóterhein könnyít, a másik pedig váratlan, súlyos egészségügyi helyzetekben nyújt gyors segítséget.
Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluban, a család és a helyi közösség segítséget kér a megtalálásához.
Hivatalosan is megkezdődött Gyergyószentmiklóson a Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa 2026-os évadának nyitánya.
Idén is meghirdeti a hagyományossá vált facsemete-ültetési programját a gyergyószentmiklósi RMDSZ, melynek alkalmával 50 családot ajándékoznak meg facsemetékkel.
Fogyatékkal élők számára az adófizetéshez, jövedelem nélkülieknek pedig az egészségügyi ellátáshoz nyújt támogatást Gyergyószentmiklós önkormányzata. Több utcafelújítási projekt előkészítése és a Monturist-ügy is napirendre került a csütörtöki ülésen.
szóljon hozzá!