Fotó: Bartos Lóránt
A gelencei falunapok alkalmával került sor vasárnap a Szent László műemléktemplom szomszédságában a templom védőszentjét ábrázoló köztéri szobor avatóünnepségére. A bronzszobort a sepsiszentgyörgyi Petrovits István készítette és az udvarhelyi Lázár-öntödében kapott formát.
2011. június 26., 22:512011. június 26., 22:51
A szobrot Tamás Sándor és Szakács Tibor polgármester leplezte le
Szombaton és vasárnap zajlottak Gelencén a falunapok. A település napjainak legkiemelkedőbb mozzanatát egy újabb köztéri szobor, a Szent László királyt ábrázoló szobor leleplezése jelentette. Az avatóünnepséget megelőzően az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított műemléktemplomban búcsús szentmisét celebrált Szabó Lajos sepsiszentgyörgyi kanonok, majd azt követően került sor a szoboravató ünnepségre.
A jelenlevőket Bereczi István gelencei plébános köszöntötte, majd Tamás Sándor megyei tanácselnök szólt a jelenlevőkhöz. „Lássuk be és tegyük a szívünkre a kezünket: minden emberben ott van a rosszra való hajlam és a jóra való képesség is. Mindannyiunkban ott van az irigység, az erőszak, a széthúzás és a lustaság is. De ugyanakkor ott van a jóra való képesség is: a szeretet, az odaadás, a szorgalom, az egymás iránti tisztelet és a segítőkészség. Ez a kettő mindannyiunkban megvan. Ez így volt Szent László királyunk idejében és így van ma is. Így van Nyugaton, így van Keleten egyaránt. Ha a jövendőt a jóra való képesség adottságaira, az abban rejlő energiák mozgósítására fordítjuk, akkor reményteljes, szép jövő előtt állunk. Azonban egy dolgot az eszünkbe kell vésnünk: azt a munkát, amit Szent László elvégzett, azt a harcot, amit megvívtak ezer éven keresztül elődeink, azt a munkát, amit ma végzünk, azt a harcot, amit ma vívunk meg, senki nem fogja helyettünk elvégzeni. A szabadásg nem csak azt jelenti, hogy nem szállnak meg idegen nagyhatalmak minket, nem ölnek meg, nem veszik el szeretteinket, nem veszik el azt, amiért megdolgoztunk. A szabadság azt is jelenti, hogy más nem törődik velünk, csak magunk vagyunk. Senki nem vállalja át a felelősséget, és senki sem végzi el a munkát helyettünk” – mondotta a megyei tanács elnöke Szent László jövőre utaló üzenetével kapcsolatosan.
Szabó Lajos kanonok megáldja a király bronz mellszobrát. Tekintse meg fotógalériánkat!
Tamás Sándoron kívül beszédet mondott Füzes Oszkár, a Magyarország bukaresti nagykövete, míg Szent László életét, munkásságát Balogh Károly történelemtanár foglalta össze. A szobrot Szabó Lajos, a sepsiszentgyörgyi Szent József katolikus templom plébánosa áldotta meg, majd az ünnepség a nemzeti imáink eléneklésével és koszorúzással ért véget.
Szent László király (született 1046 körül, elhunyt 1095. július 29-én)
A belső viszály és egyenetlenség hozta magával, hogy nem magyar földön, hanem Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya, nőágon II. Ottó császár dédunokája. László egész életét sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi.
A király személye több legendát ihletett
Vallásos lelkületét anyjától, a vitézséget atyjától örökölte, aki mielőtt a lengyel királyleányt megkapta, párviadalban legyőzte az egyik pamerán vezért. László még jóformán fel sem serdült, máris viszontagságos időket kellett átélnie: a testvérharcot András király és apja, Béla herceg, majd az évekig húzódó viszályt Salamon király és Géza bátyja között. Így korán megedződött az élet iskolájában, s korán előkészült sok harcot magában rejtő uralkodói éveire. Az ő feladata lett ugyanis az ország „megállapítása”, mint Hóman Bálint megjegyzi, vagyis a belső rend megszilárdítása és a külső határok biztosítása. Az ország védelmében még mint fiatal herceg ismételten kitüntette magát. Talán 22 éves lehetett, amikor az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe Salamon királykodása idejében (1068). A Kerlés melletti ütközetben döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Ő volt a csata főhőse, különösen azáltal, hogy az egyik menekülő kun vezért, aki egy magyar leányt vitt magával, üldözőbe vette, legyőzte, és a leányt kiszabadította, jóllehet előzőleg már súlyos sebet kapott a csatában. E hőstette valóságos legendával fonta körül alakját, s a következő századokban számtalan magyar templom falán megfestették. Igen fontos szerepet töltött be uralkodásában az igazságszolgáltatás újjárendezése. Híre a határon túl is elterjedt, benne látták a kor egyik legszebb lovageszményét, s kiszemelték a keresztes hadak vezérének. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert 1095. július 29-én az örökkévalóságba költözött. Egy ideig a somogyvári monostorban nyugodott „boldog teste” (Arany János), később Váradon helyezték végső nyugalomra. Kultusza halála után hamarosan kifejlődött. Tulajdonképpen maga a nép avatta szentté, mielőtt az Egyház hivatalosan megtette volna. Seregestől keresték föl sírját, nemcsak a gyógyulást, vigasztalást óhajtók, hanem a vitában álló peres felek is. A csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt. A szent király ereklyéibe vetett bizalom egyre növekedett; szokássá vált, hogy itt döntsenek el nagy fontosságú pereket, és László oltára előtt tegyenek esküt. Itt tartották az 1134. évi nemzeti zsinatot, s itt döntötték el egy alkalommal a zágrábi püspök perét is. Ezek után az Egyház hivatalos lépése sem váratott soká magára. III. Béla király sürgetésére III. Celesztin pápa 1192-ben László királyt a szentek sorába iktatta.
(forrás: www.katolikus.hu)
Fehérlő nárciszok törik meg a tavasz élénkzöldjét Erdőfüle határától nem messze, a Kankóskertben. A mezőt idén is őrzik, hogy a nárciszok természetes szépségükben virágozhassanak anélkül, hogy leszakítanák a látogatók.
Az alsó-háromszéki RMPSZ és a történelmi egyházak közös szervezésében 2025. május 23-án, pénteken 10 órától Sepsiszentgyörgyön lesz a hagyományos ökumenikus ballagási ünnepség a belvárosi református templomban.
Az Európai Filmek Fesztiválja idén első alkalommal érkezik Sepsiszentgyörgyre, ahol május 17–18-án a Cinema Arta by Cityplex moziban öt izgalmas vetítéssel várja az érdeklődőket. A program ingyenes.
A sokak által nagyra becsült építész műhelyébe enged betekintést az egyedülálló kiállítás, amelyet csütörtökön nyitottak meg a Székely Nemzeti Múzeumban. Az ünnepélyes alkalmon bejelentették: emlékszoba is készül Kós Károly tiszteletére.
A Kovászna megyei elsősegélyverseny 60. kiadását tartották meg ma Sepsiszentgyörgy főterén.
Több mint ötszáz kérelmet nyújtottak be a Kovászna Megye Tanácsa által meghirdetett pályázatra civilszervezetek, egyházak, ifjúsági és diákszervezetek, sportolók. A megyei önkormányzat idén 3,45 millió lejt fordított a támogatásukra.
Összeállításunkban a háromszéki középiskolák ballagási időpontjait gyűjtöttük egybe.
Jelenleg a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház csaknem mindegyik épületét korszerűsítik: építik, hőszigetelik, felszereléssel látják el azokat. András-Nagy Róbert kórházmenedzser szerint rövidesen az új sürgősségi osztály is elindulhat.
Erősítené sorait az Erdélyi Magyar Szövetség, amelynek képviselői szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon az elnökválasztás alternatíváira is kitértek, állást foglalva Nicușor Dan mellett.
Újabb kortárs-tárlat nyílik meg az Erdélyi Művészeti Központban (EMÜK) szerdán 18 órakor. A főként erdélyi kötődésű alkotókat megszólító MAMŰ Mátrix az őket foglalkoztató kihívásokról ad egyfajta helyzetképet.
szóljon hozzá!