
Egyre több a koronavírusos beteg, a mentőszolgálat alkalmazottai túlterheltek
Fotó: Olvasói felvétel
Hargita megye az ország legtöbb mentőautóival rendelkező megyéi között van, de még így is a mentőcsapat-ügyeletek bővítésének a lehetőségeit vizsgálja a mentőszolgálat vezetősége, ugyanis a kapacitásaik határán vannak a koronavírusos betegek nagy száma miatt. A fertőzés masszív közösségi terjedésére utal az, hogy olyan nap is volt a héten, amikor a súlyos esetekhez riasztott rohammentő minden páciensénél koronavírus-fertőzést igazoltak a tesztek, függetlenül attól, hogy ők baleseti sérültek vagy ájult személyek voltak.
2021. október 15., 21:582021. október 15., 21:58
A koronavírusos betegek nagy száma miatt már kapacitásai határán működik a Hargita Megyei Mentőszolgálat.
„Egyre sűrűbben kezd előfordulni, hogy a hívások száma megnő, a mentők sokat kell álljanak a kórházak előtt, hiszen a kórházak túlterheltek. Az emberek azért nem érzékelik, hogy milyen gondok vannak a mentőszolgálatnál is, mert ahogy bejön a hívás, ha távolabbról is kell küldjük a mentőt, de a legközelebbi szabad kocsit átirányítjuk a beteghez.
– foglalta össze a helyzetet Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatója. Elmondta viszont azt is, hogy
Kedden például Csíkszeredában az orvosos mentőautó, azaz a súlyos eseteket ellátó rohammentő összes betege koronavírusos volt: „akárhová hívták, ha autóbeleset volt, ha eszméletlen volt páciens, letesztelték őket, és mind Covid-fertőzöttek voltak”.
A mentőszolgálat vezetősége már vizsgálja a mentőcsapat-ügyeletek bővítésének a lehetőségeit. Ha két egymás utáni napon előfordul az – ami a napokban egyszer már megtörtént –, hogy a mentőautók a kórházak előtt kell várakozzanak az ellátásra szoruló betegekkel, akkor megnövelik a mentőcsapatok számát.
Ennek viszont az a veszélye – hangsúlyozta Péter Szilárd –, hogy a személyzet kimerül. Ha viszont szükség esetén nem hozzák meg ezt a döntést, akkor emberéletek kerülhetnek veszélybe, azaz úgy kell egyensúlyban tartsák a mérleg nyelvét, hogy mindkét serpenyőjében egyre csak halmozódnak a kockázati tényezők.
„A kórházak sürgősségi osztályain az ágyak tele vannak, hiszen mi is viszünk betegeket, és vannak olyanok is, akik maguktól mennek.
De ennek az a veszélye, hogy ha – Isten őrizz – ilyenkor történik valami súlyosabb, akkor nagyon távoli mentőpontokról kell a csapatokat átküldjük. Tehát ez állandó veszéllyel jár” – fogalmazott a mentőszolgálat vezérigazgatója.
Azzal is értékes idő veszhet el, hogy állandóan át kell öltözzön a mentőautók személyzete, amikor fertőzötteket visznek terepről kórházba, vagy onnan a fertőző részlegekre, illetve gyakran előfordul az is, hogy
A koronavírusos betegek szállítása után a mentőautót is fertőtleníteni kell, ameddig ez nem történik meg, nem indulhat el nem koronavírusos beteg ellátására. „Ezek mind időveszteségek. Olyan kapacitáshiány alakulhat ki ezek miatt, aminek a következtében emberéletek kerülhetnek veszélybe” – mondta Péter Szilárd.
A közeljövőt illetően a megyei mentőszolgálat vezérigazgatója elmondta,
Amennyiben ez megtörtént – amivel kapcsolatban vannak fenntartásai, tekintve, hogy a megyében később kezdődött a negyedik hullám, mint az ország más részein –, két-három hét múlva kezd érződni az enyhülés a mentőszolgálathoz beérkező hívások számában.
A járvány fékezését illetően Péter Szilárd elmondta, őt meglepi, hogy
„Két, három hétről, egy hónapról lenne szó. Én azt a fogatókönyvet alkalmaznám, ami sikeres volt, mert Hargita megye nem került olyan állapotba, mint most” – fogalmazott a mentőszolgálat vezérigazgatója, aki szerint attól függetlenül, hogy most nincs érvényben ilyen előírás,
A magánmentőket is bevetnék
Adela Cojan, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke kedden bejelentette, hogy a következő időszakban a magán mentőszolgálatok is veszik a 112-es segélyhívásokat, hogy segítsenek az egészségügyi rendszernek megbirkózni a nagy fertőzéshullámmal. A Marosvásárhelyi Rádió a megyei mentőszolgálat vezérigazgatójára hivatkozva azt közölte, hogy a mentőszolgálat már túlterhelt, és teljes kapacitással dolgozik. A hír szerint a megyei egészségbiztosítási pénztár már kapott költségvetés-kiegészítést a magán mentőszolgálatok bevonásának a finanszírozására. Utóbbiak viszont arra panaszkodnak, hogy a tavalyi szükségállapot idején is végeztek hasonló szolgáltatásokat, ám az állam nem fizette ki ezeket, illetve a költségekhez képest rendkívül kevés pénzt kaptak a szolgáltatásokra.
A Maros Megyei Tanács szeptemberi ülésén az egészségügy, a szociális ellátás és a kultúra területét érintő fontos döntéseket hozott, és több megyei intézmény költségvetését is kiegészítette.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!