Az 1774-ben készült Giovanni Battista Guadagnini hegedű
Fotó: László Ildikó
Jelentős kitüntetésben részesült Kovács Attila székelyudvarhelyi hegedűművész, aki nemrég vehette át a magyar állam tulajdonában lévő, 1774-ben Giovanni Battista Guadagnini hangszerkészítő által megálmodott hegedűt. Attila göröngyös életútja mellett beszélt a hangszer különlegességéről, illetve arról is, hogy miként szeretné azt bemutatni a közönségnek a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjaként.
2024. január 21., 08:582024. január 21., 08:58
2024. január 21., 15:232024. január 21., 15:23
Hosszú ideje ismerem a művész családból származó Kovács Attilát, így nem volt furcsa látni, hogy találkozásunkkor sem tette le a kezéből a különleges hangzású hegedűt. Mitől olyan egyedi ez a hangszer? – kérdeztem rá gyanútlanul, és akkor döbbentem rá, hogy a szerény művész valójában egy rendkívül értékes hegedűn játszik, aminek átadásával a magyar állam is elismerte tehetségét.
Generációkra visszanyúló, ismert székelyudvarhelyi művész családból származik, így már gyerekként „magába szívta” a zene szeretetét – meséli lapunknak Kovács Attila. Éppen ezért édesapja, Kovács László, az Alla Breve Vegyeskar karnagya a helyi Palló Imre Művészeti Középiskolába íratta be. Itt már a felvételikor felmérik a diákok képességeit – hallás, ritmusérzék, ének stb. –, majd ezt követően, a szakemberek javaslatait meghallgatva, a szülők és a diákok dönthetik el, hogy milyen hangszeren tanuljon a gyerek. Attila esetében ez a hegedű lett.
– osztotta meg tapasztalatait. A legelején sokat segített neki tanára, Bodurián János, illetve az, hogy édesapja is bejárt az óráira. „Az elején nem mondanám, hogy élveztem, de végül meglett a munka gyümölcse” – fogalmazott. Hozzátette, végül országos versenyekre kezdtek járni, ahol díjakat is nyertek, ezek után pedig már elválaszthatatlan volt hangszerétől.
Sokszor jártak nemzetközi versenyekre gyerekkori barátaival, Dénes Csongorral és Zerkula Györggyel, akik szintén hegedűművészek; egy ilyen megmérettetésen ismerkedtek meg Ács Évával, egy méltán híres budapesti hegedűtanárral. Attila őt szerette volna felkeresni édesapjával egy másik alkalommal a fővárosi Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, ám kiderült, hogy valamit félreérthettek, hiszen a tanárnő nem ott oktat. Ennek ellenére az iskola portásnője ragaszkodott hozzá, hogy hegedűs lévén mindenképp beszéljen a helyi tanszékvezetővel. Ennek az lett az eredménye, hogy elhívták felvételizni a tanintézménybe. Ezt követően Székelyudvarhelyen tanára, Derzsi Albert készítette fel a megmérettetésre, amelyet sikeresen vett. Így
Frissen végzett művészként Svájcba szeretett volna menni Stuller Gyula hegedűművészhez, hogy még inkább kiterjessze tudását, ám erre akkor nem volt lehetősége. Így Székelyudvarhelyen próbált ismét szerencsét – ám kisvártatva hiányozni kezdett a szakmai kihívás. Időközben számos neves külföldi zenekar próbajátékán vett részt, hogy felvételt nyerhessen a formációkba. Noha megvolt az egyetemi végzettsége, mégis úgy döntött, hogy Svájcban visszairatkozik a mesteri képzésre, hogy Stuller Gyulától tanulhasson. Itt napi 6-8 órát gyakorolt, hogy fejlődjön a tudása.
Jelenleg a Liszt Ferenc Kamarazenekar első hegedűseként játszik.
Ötvenkét éve, 1972-ben vásárolta meg a magyar állam a Giovanni Battista Guadagnini olasz hangszerkészítő mester által 1774-ban megalkotott hegedűt, amit elsőként a Bartók Vonósnégyes vehetett át. Idővel annak jól ismert tagja, Kovács Attila egykori kamarazene tanára és mentora, néhai Hargitai Géza Kossuth-díjas hegedűművész játszhatott rajta. A székelyudvarhelyi művészt külön büszkeséggel tölti el, hogy említett tanárával – akivel kapcsolatuk a későbbiben barátsággá nemesedett – tíz évig együtt zenélhetett a Liszt Ferenc Kamarazenekarban.
Kovács Attila úgy érzi, hogy sokat tanulhat a hangszertől
Fotó: László Ildikó
Jelenleg pedig
Hargitai Géza mindössze 65 éves korában hunyt el, majd ezt követően az említett hegedű a magyar állam kincstárába került vissza. A Liszt Ferenc Kamarazenekar vezetősége nagyon szerette volna, hogy ismét formációjukat gazdagítsa a hangszer, hiszen az jelentős szerepet töltött be az előadott művek hangzásában. Természetesen nem csak ők küzdöttek a hangszerért, hanem más együttesek is, így nem kevés tárgyalás, egyeztetés előzte meg azt, hogy végül pozitívan döntsön irányukba az e célból kinevezett bizottság.
– magyarázta Kovács Attila. Ő a tavaly év végén átvett hegedűt élete végéig használhatja, azzal a feltétellel, hogy évente be kell mutatni a hangszert, be kell számolni a koncertekről stb.
Ez a hangszer a hegedűgyártás fénykorában készült, érezni rajta azokat az egyedi jegyeket, amelyekre csak az olasz hangszerkészítő mesterek voltak képesek – mesélte lelkesen Attila. „Az előző hangszeremhez képest könnyebb ezen a hegedűn játszani, egyszerűbben formálhatók a hangok, nagyobbat szól, ugyanakkor egyedi, olaszos a hangszíne” – fogalmazott.
Kovács Attila (balról a második) előszőr szólaltatja meg a hangszert nagyközönség előtt
Fotó: Nemzetstratégiai Kutatóintézet
Ő úgy érzi, hogy
Az is a cél, hogy minél szélesebb körben hallhassák a hangszert, illetve annak egyedi hangzását. „Bevallom, pozitív értelemben véve még nekem is ismerkednem kell a hangszerrel, nap mint nap tanulok tőle. Eddig némileg limitálva voltam előző hangszeremmel, ez a korlát azonban eltűnt.
– nyilatkozta Kovács.
Kovács Attila elmondta, hogy először Budapesten mutathatta be a hegedűt nagyközönség előtt a Szent István Bazilikában, ahol a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezett jótékonysági eseményt a kárpátaljai magyarok támogatása érdekében.
Bízik benne, hogy Székelyudvarhelyen is bemutathatja új hangszerét
Fotó: László Ildikó
Kovács azon gondolkodik, hogy néhány zeneművész ismerősét felhívva szonátaesteket tartson, hogy még szélesebb körben hallhassák új hangszerét. Székelyföldre és Székelyudvarhelyre is szívesen eljönne zenélni, bízik benne, hogy mielőbb lesz erre alkalom.
Megbeszélést tartottak a csíkszeredai romatelepek vezetőivel, hogy visszaszorítsák a meglehetősen elharapózott szemetelést a hulladékgyűjtő-pontok körül. A guberálókkal szemben pénzbírságot is kilátásba helyeztek a cél elérése érdekében.
Telefonálgatások után kézbesítették az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) marosvásárhelyi szervezetének a támogatói aláírások gyűjtéséhez szükséges engedélyt a városházától.
Hétfőn ment el otthonról egy 51 éves sepsiszentgyörgyi férfi, akiről hozzátartozói azóta semmit nem tudnak.
Lezárult a Mikó-vár várárok-rendszerének részleges feltárása, a munkálatok során több restaurálásra szoruló tárgyat találtak.
Az elmúlt évtized gyakorlatával ellentétben idén Sepsiszentgyörgyön egyszerre négy – három magyar és egy román – személyiséget ér ez a megtiszteltetés, hogy átveheti a Pro Urbe-díjat.
Szükség van rád címmel tart előadást Geszti Péter magyarországi előadóművész szombaton este hét órától a csíkszeredai Művészetek Házában (Szakszervezetek Művelődési Háza).
Iktatta az RMDSZ Maros Megyei Szervezete pénteken azt a 25 ezer támogatói aláírást, amelyet az elmúlt hetekben gyűjtöttek össze, így mostantól hivatalosan is a szövetség Maros megyei tanácselnökjelöltjeként állt a nyilvánosság elé Péter Ferenc.
Több udvarhelyszéki faluban is áramszünet várható április 24–25-én reggel 9 és délután 2 óra között.
Lőrincz József nyugalmazott irodalomtanár, költő tart előadást Kányádi Sándor költészetéről kedden Székelyudvarhelyen.
Az Országos Közegészségügyi Intézet jelentése szerint 76 779 akut légúti fertőzéses esetet regisztráltak az április 8. és 14. közötti héten Romániában, ami 70 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában jegyzett 45 164 esethez képest.
szóljon hozzá!