Egészségügyi miniszter: fiktív kórházi beutalás esetén az orvost és a kórházi osztály vezetőjét egyaránt szankcionáljuk

A miniszter azt is bejelentette, hogy kísérleti projektet indítanak a számos egészségügyi intézményben és szakterületen tapasztalható munkaerőhiány csökkentése érdekében. Azok a szakorvosok, akiknek az elmúlt 24 hónapban nem volt állásuk állami kórházban, feliratkozhatnak erre a mobilitási projektre, és az egészségügyi tárca 6 és 12 hónap közötti időszakra állást kínál nekik egy olyan egészségügyi intézményben, ahol munkaerőhiány van – magyarázta Rogobete, aki szerint ezzel megpróbálják megelőzni az orvosok külföldre való távozását is.

A magánkórházak körüli változások

A magánkórházaknak kell állniuk a költségeket, ha állami kórházba küldenek át pácienseket, akiknek a kezelését a szövődmények miatt már nem tudják biztosítani – jelentette ki az egészségügyi miniszter.

Magyarázata szerint

Rogobete leszögezte: a magánkórháznak abban az esetben is fizetnie kell, ha nem onnan irányították át a pácienst, de a beteg a magán egészségügyi intézményből való kiengedését követő 48 órában egy állami kórházban azonos típusú ellátásra szorul.

A miniszter rámutatott, az adatokat vizsgálva kiderült, hogy az állami és a magán egészségügyi intézmények sok esetben olyan betegeknek nyújtott szolgáltatásokat is elszámolnak, akik nem is jártak az adott kórházban. Az ilyen eseteket próbálják meg kiszűrni a szankcióval. Ha az ellenőrzések során fiktív szolgáltatásokra derül fény, az adott hónapra vonatkozó szerződésben szereplő összeg 10 százalékát visszatartja az egészségbiztosító – magyarázta a tárcavezető.

Az intézkedés az állami és a magánszféra közötti partnerség erősítése mellett a magán egészségbiztosítások támogatását is célozza. „Erről már 20 éve beszélünk, de semmi konkrét nem történt még” – fogalmazott. Hozzátette, a monopólium egyetlen rendszernek sem tesz jót, ezért fejleszteni kell a magán egészségbiztosítások rendszerét is, amely kiegészítheti a CNAS szolgáltatásait.

Egy másik intézkedés a betegeknek a járóbeteg-szakellátás felé történő átirányítását célozza. Rogobete szerint sok esetben néhány alapvető vizsgálat elvégzéséhez is két-három napra kórházba utalják a pácienseket, ami nagyon költséges az állam számára.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy bizonyos kórházak folyamatosan 20-30 százalékos kihasználtsággal működnek, ezekben „több az osztályvezető orvos, mint a beteg”. Hozzátette, nem fognak bezárni kórházakat, sem meneszteni alkalmazottakat, de fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy sok egészségügyi intézményből indokolatlanul az egyetemi vagy megyei kórházakhoz irányítják át a betegeket, főleg éjszaka vagy hétvégén.

Járóbeteg-szakellátásban nyújtott szolgáltatások

Két szakaszban növeli a kormány a járóbeteg-szakellátásban nyújtott szolgáltatásokért járó pont értékét – jelentette be az egészségügyi miniszter.

Alexandru Rogobete szerint a járóbeteg-szakellátás fejlesztése érdekében a szolgáltatásonkénti pontérték a jelenlegi 5 lejről augusztus 1-től 6,5 lejre nő, január 1-től pedig 8 lejre emelkedik.

Lemondásra szólította fel az egészségügyi miniszter a nem hatékony kórházigazgatókat

Az elmúlt négy hétben több olyan állami kórházban is járt az egészségügyi miniszter, amelyek szerinte jobban néznek ki a magánkórházak nagy részénél, és a felszereléseik jelentős részét az elmúlt két-három évben vásárolták. „Ez azt bizonyítja, hogy meg lehet csinálni (...) Nyilvánosan felszólítom azokat a kórházigazgatókat, akik folyamatosan azt ismételgetik, hogy nem lehet, adják át a helyüket azoknak, akik képesek rá és tudják, hogyan kell csinálni” – fogalmazott.

Hozzátette, „szégyelli” a betegek előtt, hogy miközben évi 77 milliárd lejes költségvetése van az egészségbiztosítási pénztárnak,

A miniszter hangsúlyozta, hogy az egészségügyi rendszer hatékonyabbá tétele nem jelenti azt, hogy megvonják a kórházaktól a szükséges forrásokat.