
Képünk illusztráció
Fotó: Borbély Fanni
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,1 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta, itt éves összevetésben 4,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
2024. október 17., 13:472024. október 17., 13:47
Szeptemberben az éves inflációs ráta Írországban (0,0 százalék), Litvániában (0,4 százalék), valamint Szlovéniában és Olaszországban (egyaránt 0,7 százalék) volt a legalacsonyabb, és Romániában (4,8 százalék), Belgiumban (4,3 százalék), valamint Lengyelországban (4,2 százalék) a legmagasabb.
Az euróövezetben az éves inflációs ráta az augusztusi 2,2 százalékról szeptemberben 1,7 százalékra mérséklődött. Az Eurostat adatai arra is rávilágítanak, hogy az energia és az élelmiszerek nélkül számolt fogyasztói árindex, a maginfláció az augusztusi 2,8 százalékról 2,7 százalékra csökkent a múlt hónapban. Egy másik mutató, amely az energia- és élelmiszerárak mellett a cigaretta- és alkoholárakat is kizárja, az augusztusi 2,8 százalékról szintén 2,7 százalékra csökkent szeptemberben.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) múlt héten arról számolt be, hogy az augusztusi 5,1 százalékról szeptemberben 4,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában.
A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében a korábbi 4,9 százalékról 4 százalékra módosította a 2024-re szóló inflációs előrejelzését, a jövő év végére pedig 3,4 százalékos pénzromlást prognosztizált. A jegybank kormányzója, Mugur Isărescu leszögezte, az előrejelzéseik a jelenleg rendelkezésre álló adatokra alapulnak, az infláció alakulása a jövendőbeli adó- és pénzügyi intézkedésektől is függ.

Az augusztusi 5,1 százalékról szeptemberben 4,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!