Fotó: Borbély Fanni
A Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara ad otthont a 2025-ös Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) agrártudományi szekciójának. Weiszburg Tamással, az OTDK elnökével, illetve Tonk Mártonnal, a Sapientia EMTE rektorával beszélgettünk.
2024. október 13., 20:592024. október 13., 20:59
Bevezetőként egy kis „agytágító”: ha az OTDK-ról beszélünk, akkor először magáról a TDK-ról kell szót ejtenünk, hiszen az OTDK ennek a leglátványosabb része. A tudományos diákköri konferencia, azaz a TDK lényege, hogy egy alapvetően poroszos felsőoktatási rendszerben létrejön egy klasszikus tutoriális, tehát személyes tanár-diák kutatási viszony. Ilyen tulajdonképpen mindenhol van, a világ minden komoly egyetemén, ahol van kutatás, ott a diákokat is bevonják a folyamatba.
„Ha egy szót kellene társítani a TDK-val, akkor én a kíváncsisággal tenném” – emelte ki Weiszburg Tamás. Mint mondta, a TDK-s kutatás lehet egy kis kutatás, a lényege megízlelni a kutatás élményét:
Weiszburg Tamás, az OTDK elnöke vezetett be a részletekbe
Fotó: Borbély Fanni
„Ez az első szűrő. A házi konferencián kiválogatják azokat a dolgozatokat, amelyek esetében úgy érzi a zsűri, hogy annak van már egy érdemi tudományos többlete. E dolgozatok szerzőinek kínálják fel azt, hogy továbbjuthatnak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára” – avatott be a részletekbe Weiszburg Tamás.
Kétévente rendezik meg, ez idő alatt pedig mintegy húszezer kis kutatás készül el az egyetemi műhelyekben, ebből pedig körülbelül 13-14 ezer érik meg dolgozattá. Ebből a 13-14 ezer diákból körülbelül 6-6,5 ezer az, akit továbbküldenek az országos konferenciára. Összességében kétévente körülbelül 4500 dolgozatot mutatnak be a diákok az összes tudományterület vonatkozásában. A jövő évi a 37. OTDK lesz.
Az anyaországon kívül nincs elsősorban magyar nyelvű agrár szakirányú felsőoktatás, a Sapientia egyetemen azonban van, ami olyan színvonalas, hogy teljes értékű partnerként tud bekapcsolódni az OTDK-ba.
– fogalmazott Weiszburg Tamás.
Csíkszeredában lesznek az agrártudományi akadémikusok, itt lesznek az egyetemi tanárok, a mai magyar agrárértelmiségnek a képviselői, és hát ami a legfontosabb: itt lesz 250-270 diák, a jövő Kárpát-medencei vezető agrárértelmisége.
A szakember jelezte, azért tudják Csíkszeredában megrendezni a 2025-ös OTDK egyik szekcióját, mert az elmúlt években olyan minőségű dolgozatokat küldtek a Sapientiáról, és olyan minőségű zsűritagok mentek a konferenciákra, amiből látszott az, hogy itt van termelés.
– fogalmazott Weiszburg Tamás. Az egész Kárpát-medencéből érkeznek majd diákok Csíkszeredába, azonban a beutazók zöme Magyarországról fog érkezni.
Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora jelezte a Székelyhonnak, hogy második alkalommal éri az a megtiszteltetés a Sapientia egyetemet, hogy Országos Tudományos Diákköri Konferenciát szervezhet – tavaly a Marosvásárhelyi Karon szervezték meg az OTDK informatikai szekcióját.
– emelte ki a rektor.
Erre szakmailag az egyetemen mindenféle alap adott, hiszen a felsőoktatási intézmény több karán van agrártudományi szak: Marosvásárhelyen kertészmérnöki, tájépítész szakok működnek, Sepsiszentgyörgyön agrár és erdész szakok, Csíkszeredában élelmiszermérnöki, génsebészet. „Egy sor olyan szakra alapoztuk ezt a rendezvényt, amelyre megvan a kellő szakmai kompetencia.”
Fotó: Borbély Fanni
A szervezés ugyanakkor jelentős kihívás az intézmény számára, hiszen az Országos Tudományos Diákköri Konferencia sorában az agrár szekció az egyik legnépesebb.
Hozzájuk társulnak azok a vezető tanárok, akik elkísérik a hallgatóikat a csíkszeredai helyszínre, illetve a zsűritagok, akik szintén a Kárpát-medence különböző tájairól érkeznek majd Csíkszeredába.
Az agrártudományi szekció 27 tagozatra oszlik majd, ez 27 különálló megmérettetést jelent. A diákok eldöntik, hogy az ő dolgozatuk éppen melyik profilhoz áll a legközelebb, melyik szűkebb tematikához, majd oda nevezik be a dolgozatot. Ez a 27 tagozat az agráriumnak különböző specifikus területeit öleli fel: a növényvédelemtől a környezetvédelemig, vagy a biogazdálkodástól a rovarok vagy egyéb kártevőknek az „ügyéig”.
Érdekesség, hogy jövőben először lesz követhető streamen a teljes konferencia.
Feltelhetett vízzel a parajdi sóbánya csütörtök estére: erről tanúskodik néhány, Facebookon megosztott videó. Értesülésünket a polgármester is megerősítette.
Uzon elárasztott útjain csütörtökön kissé visszább húzódott a víz, Bácsteleken és Kökösben folyamatosan dolgozik több száz ember, hogy a gátakat megerősítsék.
Daniel David tanügyminiszter kijelentette csütörtökön, hogy az iskolai oktatással kapcsolatban a leginkább a funkcionális analfabetizmus miatt aggódik.
Valamilyen lábbelit mindig is viselni kellett, nemdebár? Na de milyet? És miért?
A cipők története a divattörténet tudományának méltatlanul elfeledett, ám annál érdekesebb ága, Benő Eszter segítségével felfedezőútra indulhatunk e területen.
Rögtönzött falugyűlést tart a parajdi kultúrotthonban Antal Lóránt Hargita megyei szenátor, melyen a település kétségbeesett, feldúlt lakóinak igyekszik válaszolni a kérdéseire.
Az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött, hogy a vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatokat nem kell közzétenni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és más közintézmények honlapján, illetve nem kell kiterjedniük a házastársakra és a gyerekekre.
Hétfőn még nem tudhatták a nagyborosnyói és kökösbácsteleki lakók, hogy néhányuk otthonát csütörtökön már csak csónakkal lehet megközelíteni. Az árvíz nem kímélte sem a házakat, sem a háziállatokat – nyomában csak sár és elkeseredés maradt.
Az MPE kitart a Fidesz-KDNP és Orbán Viktor mellett és arra buzdítja a magyarokat, hogy a jövő évi magyarországi választásokon szavazataikkal segítsék győzelemhez a nemzeti kormányt.
Nicușor Dan államfő csütörtökön közölte, hogy valós időben tájékoztatják az áradásokról, és gyors beavatkozásra kérte a hatóságokat az emberéletek és az anyagi javak védelmében.
Harmadfokú (vörös jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) öt erdélyi és moldvai megye folyóira.
szóljon hozzá!