Vita a csíkszéki horgászok és a horgászegyesület között

Két lelkes amatőr horgász szerkesztőségünket kereste meg panaszával, miszerint a hargitai horgászközösség több ezresre tehető, nem érzik úgy, hogy elegendő figyelmet kapnának a horgászegyesületük részéről. Egyikük nemrég költözött Csíkszeredába, horgásztársa viszont gyerekkora óta horgászik.

„Tapasztalatunk szerint általános probléma az, hogy semmiféle medertakarításról nem tudunk, az Olt nagyon szennyezett. Ha elindul az ember Csíkszereda környékén az Olt-hídtól Felcsík fele óriási szeméttorlaszok vannak, irtózatos, hogy mi van ott: traktorgumitól kezdve vécétetőig minden található. A horgászegyesületnek a rendőrséggel együtt kellene legyenek eszközei, hogy valamilyen szinten ezt megelőzzék. A horgászegyesület szerelhetne kamerákat, így nyomon lehetne követni, hogy ki szemetel és meg lehetne büntetni pár embert. A másik probléma az, hogy nem lehet ellenőrt látni itt a környéken, nem kéri számon senki az engedélyeket, nem ellenőrzik a botok számát. Nem tapasztalható semmilyen megelőző akció vagy esetleg diákok bevonása, oktatása. Telepítésről sem hallottunk már évek óta, pedig Udvarhelyen például teljesen más a helyzet, ott folyamatosan takarítanak és jelennek meg hírek arra vonatkozóan, hogy milyen fajokat telepítettek. Kíváncsiak lennénk, hogy a begyűjtött összegeket az egyesület mire fordítja. Elég szép összeg befolyhat a kasszába, s úgy lenne korrekt, ha visszafordítanák a rendszerbe, és nem csak a vadászatra éleződne ki az aktivitásuk” – osztották meg tapasztalataikat a horgászok.

Az egyesület álláspontja

Felkerestük irodájában Bencze Istvánt, a  Csíkszeredai Horgász és Vadász Egyesület elnökét. Tőle tudjuk, hogy jelenleg 326 vadász és 428 horgász tagja az egyesületnek. A vadászok évi 800 lejt, míg a horgászok 112 lejt fizetnek, utóbbiból 82 lej tagsági díj, a további 30 lejt a horgászengedély kibocsájtására kötelesek befizetni. „A medertakarítás nem a mi dolgunk, ehhez van külön szakosított cég, nincs is benne az alapszabályzatban, és nem is tudok országos szinten olyan helyet, ahol a társulat takarítja a medreket. Nálunk egyéb baj van. Gyakorlatilag horgászlehetőség csak az Oltban van. Ez természetes víz, és természetes vizeken nem tudunk, nem szoktunk telepíteni. Huszonhat éve vagyok a társulat elnöke, az elmúlt évig mi minden évben telepítettünk az úgynevezett holtágba. 1989-ben megjelent egy határozat, amely kimondta, hogy le kell szabályozni a kanyargós vizeket, és így megépítették az új medrét az Oltnak, amely az Olt-hídjától indult és egészen Zsögödig tart. A hegyi patakok belefolynak a régi Oltba, és az összegyűjti az egészet, majd visszahozza a Szeredai-fürdőhöz. Az egyesület ezért épített egy gátat közel a Szeredai-fürdőhöz, ezt egy kicsit felduzzassztotta, és innen jött a holtág elnevezés” – magyarázta Bencze.

Az egyesület elnöke hozzátette, a holtág egy nagyon jó horgászterület, és ide telepítettek is halakat évente, az idei év az első olyan alkalom, amikor ez elmaradt. „A probléma most az, hogy van egy tulajdonos, aki a közelben halastavakat létesített, és ebből a holtágból táplálja a tavait, körülötte pedig megvásárolta a területeket. Közben a tulajdonostól a lánya átvette a tavak működtetését. Ő beperelt minket azzal az indokkal, hogy a holtág hozzájuk tartozik. Eljutottunk odáig, hogy a törvényszék kért egy kivizsgálást, és a szakértő kimutatta, hogy igaza van a hölgynek, mert telekkönyvileg egy rész valóban hozzájuk tartozik, de a holtág nagyobbik része állami tulajdon. Mivel a szakértő nem határozta meg mekkora részről van szó, ezért a törvényszék most azt kéri, hogy határozzuk meg ezt pontosan. Szeptember tizenkettedikére van kiírva az új tárgyalás, és akkor eldöntik, hogy a holtág megmarad-e a csíkszeredai horgászoknak, vagy az említett hölgy tulajdona lesz. A rendőrség is kért tőlünk egy költségvetési kimutatást, ebből kiderült, hogy az elmúlt 10 évben 242 ezer lejt költöttünk a holtágra. A baj az, hogy amíg ez az ügy nem oldódik meg, addig a csíkiaknak nincs ahol horgásszanak” – ismerte el Bencze.

Egy halőr teljesít szolgálatot

Bencze István hozzátette, más oka is lehet annak, hogy az idén több panasz is érkezett az egyesülethez a horgászoktól. „Áprilisig mi csak a hozzánk tartozó területekre tudtunk engedélyt kibocsátani, ha más megyébe mentek horgászni, ott kértek egy pluszösszeget. Idén áprilisban megjelent a 396-os számú rendelet, és innen kezdve adunk ki mindenhol érvényes horgászengedélyeket, de csak a saját tagjainknak. Ezzel kapcsolatban azért elégedetlenkednek, mert eddig a 30 lej kifizetésével már mehettek halászni, most viszont kötelezően egyesületi tagok kell legyenek, és be kell fizetniük az évi 82 lej tagsági díjat is. Egy halőrünk van, a törvény is úgy írja elő, hogy ennyi elégséges. Ő amennyire tud, jelen van Balánbányától Tusnádig, de legtöbbet a szépvízi vízgyűjtő környékén tartózkodik, mert ott van a legtöbb probléma, mivel nem tartják be a szabályokat: engedély nélkül horgásznak, etetnek. Kamerákat a horgászoknak még nem szereltünk, de ennek az az egyszerű oka, hogy nem lehet. Tönkreteszik, ellopják, az emberek hozzáállásával van a probléma″ – zárta az igazgató.