Visszatérve a természethez

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Negyedik alkalommal tartanak képzőművészeti alkotótábort Gyimesközéplokon, a borospataki Skanzen Panzióban. A hagyományos építészetet ápoló vállalkozás tulajdonosai, Szász István és Szász Marika által szervezett táborban idén huszonhat alkotó vesz részt. Rendhagyónak ígérkezik a tábort záró kiállítás, mivel a szombaton 17 órakor kezdődő eseményre Berecz András Kossuth-díjas előadóművész is hivatalos.

Szőcs Lóránt

2012. október 01., 18:042012. október 01., 18:04

2012. október 01., 20:302012. október 01., 20:30

Borospatakon jártunk hétfőn. Amint Gaál András festőművésztől – aki Márton Árpád festőművésszel közösen vállalta a kurátori szerepet – megtudtuk, idén tíz olyan idősebb képzőművészt hívtak meg oda, akik a Gyergyószárhegyi Alkotótelepen is részt szoktak venni, de a jövőre gondolva fiatalokat is toboroztak.

Feltöltődött társasággal találkoztunk, ugyanis vasárnap a Pogányhavason kirándultak. „Egy festőnek mindig szüksége van az ilyen típusú felüdülésekre” – emelte ki Gaál András. Hozzátette, Aurel Ciupe képzőművész, a Nagybányai Művésztelep egyik alkotója például sohasem a képzeletből alkotott. Azt tartotta, hogy a természet a legnagyobb művész, utánozni érdemes, de teljes mértékben lemásolni lehetetlen. A jó megfigyelőképességű alkotó azonban látja, és meg tudja örökíteni a lényeget. Amint mondta, a képzeletből alkotó művészeknek is szükségük van olykor a feltöltődésre. Amikor elfogynak az ötletek, ki kell lépni a műteremből, és a természet vagy az emberek által nyújtott témákat megörökíteni.

Gaál András már több tájképet is készített, a kirándulásra is magával vitt kisebb mértékű paszpartukat, és pasztellel ezekre készített gyors vázlatokat. Visszatérve a táborba pedig kidolgozta ezeket a képeket. Amint mondta, kéznél vannak az akril és az akvarell festékek is, ha mélyebb gondolatokat, benyomásokat szeretne kifejezni.     

Márton Árpád inkább a figuratív alkotásokat részesítette előnyben, mint kifejtette, az előző évek tapasztalatára is épített. Lelkileg készült a táborra, vázlatokat hozott magával, és a csángó alakjait, ideáltípusait most dolgozza ki. A túlnézés című képén például a hegyek tetejéről érkező fénybe néz a képen ábrázolt alak, „túl kell nézni a hegyeken” – véli az alkotó.

A Szülőföld munkacímű képén egy alak öleli magához a sugárzó földet és az apró csángó házakat. Visszatérő motívumnak számítanak a festő alkotásain az ablakok, amelyek játéklehetőséget biztosítanak a térrel és a perspektívákkal, továbbá különböző világok dimenzióiba nyílnak. Egyiken egy csángó arc tekint ki, feltöltődve attól, amit lát. Amint a művésztől megtudtuk, a Berszán Lajos atya tartotta vasárnapi szentbeszédéből ihletődött ez a kép, „a lelkész teremtette meg a Gyimes völgyében a középiskolai oktatást, gimnáziumot hozott létre, egy ilyen elzárt vidéknek is ablakot nyitott a világra”.  

Márton Árpád szerint ebben az alkotótáborban mindig feltöltődik az ember. A társaság is sokat jelent, de főleg ez az érintetlen, tiszta világ ihlető erejű, „reggeltől estig lehet alkotni ebben a természet által szolgáltatott muzsikában, csak a kolompolás vagy a patak csobogása által megtört csendben” – összegzett.    
 
Részt vevő művészek:
Ásztai Csaba, Ábrahám Jakab, Ádám Gyula, Bálint Zsigmond, Bajkó Attila, Bardócz Lajos, Bráda Tibor, Deák Ilona, Ferencz Ernő, Bakos Erzsébet, Gaál András, Hunyadi László, Hús Zoltán, Kádár F. Tibor, Kántor József, Kristó Róbert, Kövecsi Kovács Imre, Magyari Márton, Márton Árpád, Nagy Előd, Orth István, Simó Enikő, ifj. Szász István, Szakács Imre, Székely Berta, Varga Edina.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei