Szeptember kiemelkedő napja Szent Mihály ünnepe, amely egyben a gyulafehérvári székesegyház, valamint a csíkszentmihályi egyházközség búcsúja. E nap a félelem nélküli erős akarat ünnepe, amely a népi hagyományban gyakran összekapcsolódott a szürettel, böjttel valamint a Katalin-napig tartó kisfarsang kezdetével.
2011. szeptember 27., 13:052011. szeptember 27., 13:05
2012. február 10., 13:542012. február 10., 13:54
Búcsúra fogadja híveit a csíkszentmihályi templom
Szeptember 29-én van Szent Mihály, Gábor és Rafael arkangyalok ünnepe. A néphagyomány sok mindent társított ehhez az ünnephez, ami egyben jeles napnak is számított. Na de ki is valójában Szent Mihály? Egyike a hét arkangyalnak (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan. Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?” kifejezésből ered. Az Istenhez hűséges angyalok jelszava, csatakiáltása: Ki olyan, mint az Isten?! Értelme ez: senki sem olyan, mint az Isten, vagyis: Isten a leghatalmasabb, ő a győztes, őt kell Úrnak elismerni, őt kell szolgálni.
Nagyon sok templom védőszentje, és sok település is róla van elnevezve. Már Szent István maga és királyi háza örök üdvösségére Mihálynak szentelte a veszprémi székesegyházat. Ő a patrónusa a váci és erdélyi, társpatrónusa az egri egyházmegyének is. Mihály és Gábor angyal zománcképe ott van a Szent Korona alsó részén is. A koronázási szertartás ősi bizánci szövege szerint ugyanis az új császár előtt maga Mihály arkangyal tárja majd föl az uralom kapuit. Ez a hit a magyar királyi udvarban sem lehetett ismeretlen. Egy 11. századi miniatúra II. Basileos császár koronázását úgy ábrázolja, hogy Krisztus nyújtja a koronát a császár feje fölé, Gábor teszi a fejére, Mihály pedig lándzsát ad a kezébe. A két arkangyal a koronázás, illetőleg uralkodói hatalom égi eredetére emlékezteti a királyokat.
A közel ezer éves egyházközség is ünnepel
Ez a nap az év egyik legnagyobb ünnepe a Szent Mihály arkangyalról elnevezett csíkszentmihályi plébániának. Az egyházközség első említése a pápai tizedjegyzékben 1333-ban fordult elő: de Sancto Michaele. Ekkor már templomos hely volt, azaz a település ennél jóval korábbi. A szepesi püspök feljegyzéseiben egy 1103-as évszám is található, melyet a templomon látott. A jelenlegi római katolikus templom a 13. században épülhetett, talán egy régebbi templom helyén. A település ősi tízesei: Csorosza, Alszeg, Templomszer, Tőkeszege, Csigafalva, Sárhíd. Nevében maradt fenn Cibrefalva, melyet az 1694-es tatárbetörés pusztított el, ezt hét személy élte túl. A település az 1400-as évektől az 1600-as évek elejéig élte fénykorát.
Ebben az időben Csíkszék egyik legnagyobb települése volt. A falun vezetett át a Moldvát Csíkkal összekötő Gyimesi-átjáró nyomvonala. 1622-ben a falu megalkotta Székelyföld ötödik, Csík második legkorábbi falutörvényét. A falu kivette részét a szabadságharcokból is. Fiai hősiesen küzdöttek a harctereken, de nem hiányoztak a csíksomlyói gimnázium padjaiból sem. Tanítókat, orvosokat adott nemzetünknek. Az egyházközség lelki vezetését három lelkipásztor egy évszázadon át látta el: Gábosi Dénes, Soó Dénes és Csutak László. Az első világháborútól az 1989-es fordulatig Csíkszentmihály fejlődési üteme lelassult.
Egy kis néphagyomány
A mezőgazdaságban szeptember a számvetés, a teljes betakarítás, szüret, szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok múlik az időjáráson. Emiatt számos hiedelem, időjárásjóslás kapcsolódik a hónaphoz. A meteorológusok Őszelőként tartják számon, a régi székely-nagyar naptárban Földanya havának nevezik, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava.
Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója, Csíkban ilyenkor térnek vissza a havasi legelőkről a pásztorok, hogy télire a gazdák gondjaira bízzák a jószágot. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének és a cselédfogadásnak is egyik időpontja volt. Ekkor kapták meg bérüket, illetve újból elszegődtek a régi gazdához vagy újat kerestek. Az asszonyok számára munkatilalom volt érvényben: aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, aki mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Úgy tartották, hogy Szent Mihály után már a fű sem nő. Ezzel a nappal kezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25-ig) tartott. Kisfarsang után nagyfarsangig tilos volt lakodalmazni vagy bált tartani.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!