Kezdődnek a III. Székelyföldi Napok

A Székelyföldi Napok jellegzetessége, hogy nemcsak a megyeszékhelyek, hanem a többi település is igyekszik bekapcsolódni. Csütörtökön már Gyimesközéplokon, a Borospatakán lévő skanzenben gyülekeztek az erdélyi táncházzenészek. A vasárnap reggelig tartó VII. Erdélyi Táncházzenészek Találkozója a muzsikusok számára egyfajta szabadegyetemet jelent a népzenei szakmai oktatási rendszer hiányában. Pénteken főleg a zenészeknek és családjaiknak szánt programok keretében tart előadást Mihály Pál és dr. Könczei Csongor, szombaton pedig szeretettel várnak mindenkit Borospatakára, ahol nyílt napot tartanak. Délelőtt 11 órától Kallós Zoltán Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő Mezőségi jajnóták címmel tart előadást, 17 órától pedig Könczei Árpád a zenész-táncos összefüggések témakörébe kalauzolja a résztvevőket. A nap végén az Üsztürű együttes koncertjét hallgathatják meg az odaérkezők, az előadást táncház követi.

Csíkmenaságon vasárnap 20 órától várják a helyi kultúrotthonba az érdeklődőket a csíkszentgyörgyi Márton Ferenc Amatőr színjátszó csoport előadására, akik Szigligeti Ede A lelenc című darabját mutatják be. A 19. századi magyar drámairodalom egyik meghatározó személyiségének története egy elszegényedett nemesi család lánygyermekeiről szól. A lányok Pesten szolgálnak, Erzsébetet elcsábítja egy férfi házassági ígéretekkel, ám hamarosan kiderül, hogy ő éppen a házi kisasszonynak a vőlegénye. Az elhagyott Erzsébet azonban gyermeket vár, akit megszül, és hazaviszi szüleihez egy pólyában, pénzzel és levéllel, hogy neveljék föl a szegény kis árvát. A lezüllött fiútestvér azonban, akit apja kitagadott, észreveszi a küszöbre tett pólyát, a pénzt elveszi, a pólyát pedig a Tiszába dobja. Éppen akkor érkezik haza a másik lány is, aki a pólyás gyermeket kimenti és hazahozza. Ebből származik a történet bonyodalma, egyfelől a testvért meggyanúsítják, hogy ő a leányanya, másrészt az igazi anya nem lehet igazán anyja saját gyermekének...

Csíkszentdomokoson hétfőn 18 órától Baricz Gergő lép fel a kultúrházban, ezt követően pedig a Naná színház a Hajdú Rege című produkcióját játssza. A Hajdúnánáson 2000-ben alakult amatőr társulat jelenleg 35 aktív taggal működik, érdekességük, hogy csak saját darabokat adnak elő. A szerepeket Márth P. Ildikó, a társulat vezetője írja és szabja a csoportot alkotó tagokra.

Csíkszeredában hétfőtől képzés indul a székelyföldi fúvószenekarok karnagyai, illetve a kórusvezetők számára a Hargita Megyei Művészeti Népiskolában. A kurzust Horváth Gábor budapesti karmester tartja, ő fog állni a Csíki Kamarazenekar és Georgius Kamarazenekar élén, amikor is csütörtökön 20 órától a Szent Ágoston Plébániatemplomban közös hangversenyt tartanak. Péter Csabától, a művészeti népiskola igazgatójától megtudtuk, hogy a megyében működő fúvószenekarok és kórusok ügyét viszik előre ezzel a képzéssel. Elméleti és gyakorlati vonatkozású a kurzus, hétfőn a fúvószenekarok karnagyainak, pénteken pedig a kórusvezetőknek tartanak előadást. Hozzátette, különösképp fontos, hogy itt tartsák ezt a képzést, hisz az Erdélyben működő fúvószenekaroknak több mint fele Hargita megyében van.

Csíkszeredában hétfőn 17 órától, a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében, a városi művelődési ház Hunyadi László Kamaratermében moldvai csángó táncházat tartanak. A táncházban muzsikálnak és a hangulatot biztosítják moldvai csángó hagyományőrzők: Hodorog András – furulya (Klézse), Botezatu Victoria – ének (Buda), tánc, Váncsa Levente – kobza (Sepsiszentgyörgy). 

A III. Székelyföld Napok részletes programja