Otthonteremtés esszékkel

– Tamás Dénest inkább a társadalomkutatói oldaláról, tanulmányai révén ismerik az olvasók, mivel a Sapientia EMTE Társadalomtudományi Tanszékének oktatója. Mióta foglalkozik esszéírással?

–  Lehet, hogy nem ismerik ezt a szerepemet, de ez egy régi történet, amelyet a társadalomkutatói munkámmal párhuzamosan viszek. Valószínűleg azért nem tudnak róla, mert többnyire az esszéim magyarországi folyóiratokban jelentek meg.

– A jelenlegi kötete egyfajta otthonkeresés. Ön szerint hol van az otthon?

– Esszéimben arra helyezem a hangsúlyt, hogy az otthon nemcsak egy adottságot jelent, hanem az otthont meg kell teremteni, létre kell hozni, meg kell építeni. Ezeket a törekvéseket és a köztük lévő viszonyokat járom körbe a szövegeimmel. Szerencsés helyzetnek tartom, hogy ott tudom építeni az életemet, ahol születtem. Igaz, volt egy kis kitérőm, elkerültem innen, máshol is éltem, de visszajöttem, és újra fel kellett vegyem a szálakat. Erről vallanak ezek a szövegek.

– Legyen szó Sepsiszentgyörgyről vagy Csíkszeredáról, illetve bármelyik székely városról, Budapestről vagy Kolozsvárról, mindig úgy tekintenek ránk, hogy periférián élünk. Ez  a kijelentés mennyiben állja meg a helyét?    

– Szerintem ez az „ítélet” bizonyos szempontból igaz, ugyanakkor nagyon igazságtalan. Nem kell magunkra vennünk, mert itt is megtalálható minden, ami egy emberi élet normalitásához kell, mert sokszor hasonló kérdéseket teszünk fel és hasonló válaszokat kapunk, mint a központban élők. Ez a kijelentés csak földrajzi vagy gazdasági szempontból lehet helyes, a többi vonatkozásban igazságtalan.

–  Ahogy az Ön példáján is megtapasztalhattuk, nyugton ki lehet jelenteni, hogy egy értelmiségi tud itthon is jól boldogulni?

– Pontosan ez történik velem, ehhez a szerephez próbálok felnőni, ennek a kihívásnak kell megfelelnem. Általános vonatkozásban szerintem szembe kell szállnunk a fentebb említett előítéletekkel, hogy mi itt periférián élünk.

– Láng Zsolt ezeket az esszéket szépirodalmi szövegeknek minősítette. Próbálkozott-e más irodalmi műfajokkal?

– Egy ideje, úgy két-három éve írok kimondottan irodalmi szövegeket is, de még korainak tartanám ezekről beszélni. A Látóban jelent meg néhány novellám, elbeszélésem, ahol hasonló témákat boncolgatok, mint az esszéimben, persze erőteljesebb irodalmi eszközökkel, de nem gyűlt még ki egy kötetre való. Ha kitart bennem az alkotókedv, talán a közeljövőben lehet erre is számítani. Ezt sohasem lehet biztosan tudni, aki szöveggel dolgozik, az tudja, mire célzok. Egyelőre érzek magamban erre késztetést.