Nehéz helyzetben vannak a székelyföldi lakáskeresők

Nemes Zoltán, a csíkszeredai Terniopontis ingatlanközvetítő iroda üzemeltetője érdeklődésünkre elmondta, a székelyföldi városokban, közöttük kiemelten Csíkszeredában elbillent a kereslet és a kínálat közötti egyensúly az előbbi javára. Az ingatlanügynökségekhez folyamatosan érkeznek lakásvásárlásra vonatkozó kérések, de nem tudják kiszolgálni az ügyfeleket, a bérleti lakások pedig csaknem teljesen elfogytak.

„Mivel nagyobb a kereslet, az árak is aszerint alakultak, és szemmel láthatóan nőttek a tavalyi év végéhez képest. Ezt azok is megérzik, akik kínálattal kerülnek a piacra, és megkérik az ingatlan árát. Ugyanez van a béreknél is, Csíkszeredában lassan olyan bérleti díjak vannak, mint Marosvásárhelyen. Amikor Csíkban 210 eurót kérnek egy kétszobás lakásért, és még válogatnak is a bérlők között, akkor azt tudom mondani, hogy ez igencsak kemény helyzet. Azért van ilyen kevés kiadó lakás, mert bár Csíkszereda viszonylag kis méretű város, van itt egy egyetem (Sapientia), ezenkívül pedig megyeszékhely és katonai bázis lévén, a rendőröknek és a katonáknak járó, államilag támogatott bérleti lakások miatt felemelkedtek az árak. Az sem elhanyagolható, hogy a CGS Call-center vállalat is elég komoly összeget fizet a csíkszeredai kirendeltségnél, és ott is sokan dolgoznak. Többek között ez a három oka lehet annak, hogy a bérelhető lakások gyakorlatilag teljesen elfogytak. A napokban is kerestek kiadó lakást, mondtam hogy nemrég adtam ki 210 euróért egy kétszobás lakást, amire az volt a válasz, hogy az számára is rendben lenne. Szerintem viszont ezért az árért egyáltalán nincs rendben” – hangsúlyozta Nemes.

Kompromisszumokat kell kötni

Az ingatlanközvetítő iroda üzemeltetője hozzátette, az új lakások tekintetében sem jobb a helyzet, ugyanis a legújabb lakópark árai még mindig túl magasak a csíkszeredaiak pénztárcájához képest, a Hét Vezér lakótelepi lakások pedig tudomása szerint elkeltek. „Hatalmas igény van a 65-70-75 ezer euróig megvásárolható minőségi lakások iránt, de nincs a piacon. A tömbházlakások esetében a tavalyi év végéhez képest most 8-10 százalékkal magasabbak az árak. Míg novemberben egy központi háromszobás lakás 38 500 euróért kelt el, addig most 40 ezer euró alatt nem lehet hasonló lakást találni. Inkább a két- és háromszobás lakások iránt érdeklődnek mind vásárlási, mind bérlési szempontból. Sokan azt mondják, hogy közvetítőként örülnöm kellene, hogy felmentek az árak, de egyáltalán nem örülök, hiszen ez egy adott pillanatban meg fogja fojtani a piacot. Lassan ott tartunk, hogy akkora eltolódás van a kereslet és kínálat között, hogy ha valaki lakást akar vásárolni, akkor bele kell menjen bizonyos kompromisszumokba, az igényei kell alakuljanak az ajánlatok után. Már nem is a keret a probléma, mert van bank, van hitel, van Első Ház-program: lehetőségek vannak, csak lakás nincs. Fejlesztésekre lenne szükség a bérlakások is és az eladó lakások szintjén is egész Székelyföldön. A nagy beruházók már befektették a pénzüket a nagyvárosokban, a kicsik pedig nem mernek befektetni. Hat-nyolc-tíz lakásos projektekkel lehetne élni és éltetni a piacot is, de sajnos ez nem történik meg itt Székelyföldön, picit furcsábban gondolkodunk gazdasági téren, mint mások” – tette hozzá Nemes.

A rossz állapotú lakások is elkeltek

Szabó Lehel, a Well Ingatlanügynökség vezetője is megerősítette: Csíkszeredában a tömbházlakások esetében nincs kínálat, de hatalmas a kereslet. „Az elmúlt évben a helyzet százszázalékos fordulatot vett, hiszen 2015 decemberében 200 tömbházlakásunk volt eladó, és nem sikerült értékesíteni azokat. Ezzel szemben most 200 darab megbízásunk van arra, hogy tömbházlakást szeretnének vásárolni, és nem tudjuk kiszolgálni a klienseket. Emellett az elmúlt évben minden negyedben legalább 50 százalékkal nőttek az árak: ami 20 ezer eurós ingatlan volt 2015 végén, azt most 35 ezer euróért sem lehet megkapni, mert nincs. Ami van, azokat hatalmas árakon kínálják, és még így is nagyon hamar elkelnek. Jelen pillanatban a portfóliónkban nincsen 60 ezer euró alatti eladó tömbházunk. Inkább az egy- és kétszobás lakások iránt érdeklődnek, de már a legnagyobb „gettóban” lévő egyszobásainkat is mind eladtuk. Azokra gondolok, amelyekben sem víz, sem villany nem volt bevezetve, nem volt fürdőszobájuk, sőt, még kialakítani is nehéz volt. Véleményem szerint olyan lakásokat kellene építeni, amelyek árban is elérhetők, és ez nem szabad meghaladja a 40-50 ezer eurót. Az is problémát jelent, hogy sok tehetős ember ingatlanba fektette a pénzét, ami azt jelenti, hogy vannak olyan cégek, amelyeknek több száz ingatlan van megvásárolva a válság idejéből. Ebből kifolyólag ha nem építenek több lakást, és egyes vállalkozók kezébe több száz ingatlan kerül, akkor egyértelmű, hogy nem marad olyan lakás, ami foroghatna a piacon. Ha legkevesebb 200 tömbházlakást építenének, bőven lenne akinek eladni: napi két-három kérésünk érkezik, hogy garzont vagy két-, háromszobás lakást szeretnének vásárolni. A kiadó tömbházlakásoknál még rosszabb a helyzet. Az árak növekedésének köszönhetően volt olyan eset, hogy két-három hónap után ott kellett hagyják a bérelt lakásokat, mert nem tudták kifizetni” – magyarázta Szabó.

Nagy változás egy év alatt

Az újságok apróhirdetéseit és az online hirdetéseket átnézve szembeötlik, hogy valóban nagyon kevés ajánlat közül válogathatnak az érdeklődők, ezzel szemben sok olyan hirdetéssel lehet találkozni, amelyben lakásokat keresnek. Tavaly januárban arról írtunk, hogy a garzonlakások ára 12,5–15 ezer euró között mozgott, a kétszobásokat 23–36 ezer euró közötti áron kínáltak eladásra, illetve egy Tudor lakótelepi háromszobás lakásért 29 200 eurót kértek, a központban lévőket pedig 35–42 ezer euróért hirdették. Az idei januári hirdetéseket böngészve azt láttuk, hogy garzonlakásokból csupán kettőt kínálnak eladásra: a Kalász lakótelepiért 16 500 eurót, a Testvériség sugárúton találhatóért pedig 19 500 eurót kérnek. A kétszobások ára 26–50 ezer euró között mozog, míg a háromszobásoké 36–62 ezer euró között. A tavalyi példára visszautalva idén egy Tudor lakótelepi háromszobás lakásért 39 900 eurót kértek, a központban lévőt pedig 46 500 euróért hirdették.

Keresnek, de nem találnak

Egy csíkszeredai fiatal házaspár érdeklődésünkre elmondta, egy éve nézegetik a lakásokat, intenzívebben pedig fél éve keresgélnek, de még nem találtak megfelelő lakást. „Látva, hogy a garzonok ára mennyire felment, úgy döntöttünk, inkább kétszobást vásárolnánk. Azzal szembesültünk, hogy bár több felületen is keresgélünk, nagyon kevés a kínálat, és azok is visszatérő ajánlatok. Nem találtunk még olyat, ami megfelelő lenne, a központi fekvésűeket pedig olyan áron kínálják, hogy azt nem engedjük meg magunknak. Olyan is volt, hogy mindketten felhívtuk a hirdetőt, és két különböző árat mondott 2000 euró különbséggel” – osztotta meg tapasztalatait a házaspár.

A városi házak voltak a menők a tavaly, idén pangásra számítanak Marosvásárhelyen

A jó övezetekben 10-15 százalékkal, máshol 1-3 százalékkal nőttek a marosvásárhelyi ingatlanárak az elmúlt esztendőben. Érdekes mód a nagyobb családi házak ára csökkenő tendenciát mutat, és divatba jött a vidékről való visszaköltözés. Trella-Várhelyi Tamás ingatlanszakértő az idénre pangást jósol.

„Kiszámíthatatlanul, nem normálisan alakultak az árak a 2016-os évben a marosvásárhelyi ingatlanpiacon. Ráadásul a mozgás is gyenge volt, alig-alig élénkült a piac” – foglalta össze az elmúlt év tapasztalatait Trella-Várhelyi Tamás, az egyik helyi ingatlanügynökség vezetője. Szerinte már az is logikai bukfencnek számít, hogy a jó övezetekben, mint például a főtér, a Kornisa (Párkány) sétány és a November 7. lakónegyed akár 10-15 százalékkal is nőttek az árak, holott a gazdasági mutatók ezt semmiképp nem indokolták. Ehhez képest a nem túl népszerűnek tartott Meggyesfalvi negyedben és az Adyban alig egy-két, legfeljebb három százalékos drágulás észlelhető.

Marosvásárhely jobb övezeteiben egy garzon 25 és 30 ezer euró között vásárolható, a kétszobás tömbházlakásért 40 és 50 ezer között kell fizetni, míg a 72 négyzetméter körüli háromszobás elérheti a hatvanezret. A négyszobások ennél mintegy 5-7 ezer euróval kerülnek többe.Míg a lakónegyedi tömbházak enyhén drágultak, a tizenöt-húsz évvel ezelőtt épült családi házak ára lényegesen csökkent. Aki manapság nagy házat akar magának, nem egyszerű rajz alapján építi, hanem komoly tervezőhöz és belsőépítészhez fordul.

Már nem trendi falura költözni

Míg néhány évvel ezelőtt nagy divatnak számított kiköltözni városról, mára kezd megfordulni a trend. Azok, akik a kétezres évek elején valamelyik peremközség szép kilátással rendelkező domboldalára építettek, kezdik bánni akkori döntésüket. Az idő ugyanis nem őket igazolta: a vidéki önkormányzatok „megfeledkeztek” akkori hangzatos ígéreteikről, és a mai napig sem közművesítették teljes egészében a falvak új utcáit. Ezek nagy részét még ma sem fedi aszfaltszőnyeg, a kiköltözöttek a sarat dagasztják. Ilyen jellegű – csatornázás vagy aszfalt nélküli – utcák viszont nem csak Vásárhely környékén, hanem a városban is találhatók. A vidékre menekültek gondjait továbbra is tetézi az ingázási gond. A városi buszjáratok 2017-ben is jobbára az 1989 előtti útvonal és menetrend szerint közlekednek, kevés az olyan járat, amelynek végállomását néhány kilométerrel odébb költöztették volna. Hiába épített Maros megye egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztője, a Bența testvérek cége két nagy lakóparkot Marosszentkirály és Jedd határába, a kiköltözöttek tíz éve kénytelen saját autóikkal ingázni, ami iskolás gyermekük délutáni programja esetében komoly fejfájást okozhat. Trella-Várhelyi már több olyan családról tud, amely épp a felsoroltak miatt visszaköltözött városra, ahol most beéri egy kisebb ingatlannal.

Stagnálásra számíthatunk

A szakember úgy véli, az idén már nem drágulnak a lakások. „Egy kétszobás tömbházlakás elérte a 45-50 ezer eurós árat. Ennél többet nem lesz, aki adjon, még az sem, aki bankkölcsönt venne fel. Mert aki megengedhetné magának, az nem egy ekkora tömbházba fog költözni” – magyarázta. Trella-Várhelyi Tamás úgy véli, az idén a városi, régebbi házak lesznek a menők. Azokat vagy felújítják, vagy lebontják – állapotuk, illetve az új tulajdonos igényei és anyagi lehetőségei függvényében. Hogy miért nem telket vásárolnak azok, akik városon szeretnének építkezni, a válasz pofonegyszerű: Marosvásárhely szinte valamennyi övezete már túlzsúfolt, így rendkívül kevés az eladásra kínált telkek száma. A nagyobb belvárosi telkek négyzetméterenként legalább 150 euróba kerülnek, a jóval olcsóbbak viszont annyira kicsik, hogy városrendészeti szempontból nem felelnek meg egy újabb ingatlan felhúzására. A település szélén viszont már 25-30 euróért is lehet beépíthető területet vásárolni.

Nem nagy üzlet ingatlanba fektetni

Trella-Várhelyi Tamás szerint a tavalyi enyhe mocorgás után az idénre pangás várható. Kérdésünkre, hogy ilyen körülmények közt érdemes-e a megtakarított pénzt ingatlanba fektetni, nem tudott egyértelmű választ adni. Kifejtette, hogy ma már nem aranyszabály, hogy az ingatlanban mindig áll, illetve gyarapodik a pénz. „Azt láttuk, hogy 2008 óta jobbára csökkennek az árak. Azt mondják, az a jó befektetés, amely tizenöt éven belül megtérül. Egy ingatlan bérbeadása manapság aligha térítené meg ennyi idő alatt a tőkebefektetést” – vélekedett a szakember.