Fotó: Iochom Zsolt
Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi – hangzott el az 1848–49-es szabadságharc tiszteletére Csíkszenttamáson megtartott ünnepség kezdetén. A szervezők talán ezzel a mondattal próbálták érzékeltetni az egybegyűltekkel, hogy a kopjafa állítása a község fennállásának egyik kimagasló eseménye, mellyel a település összes hősi halottja előtt kívánnak tisztelegni.
2011. március 15., 18:392011. március 15., 18:39
2011. március 15., 18:572011. március 15., 18:57
„Két szóval jellemezzük a márciusi eseményeket: forradalom és szabadságharc. Sajnos, mint megannyi hasonló esemény az utóbbi 163 évben, ez a forradalom és szabadságharc is a magyarság számára megtorlásba torkollt” – fogalmazott a kopjafa leleplezését követő ünnepi beszédében Márk Tibor polgármester.
A községvezető kifejtette, a mostani évforduló nem csak lelkesedésre kötelez minket, hanem múltunk reálisabb szemlélésére is ösztönöznie kell. „A községünk főterén felállított kopjafával tiszteletünket és hálánkat szeretnénk kifejezni a település összes hősi halottja előtt, és azok előtt, akik népünkért szenvedtek történelmünk során” – fogalmazott az elöljáró, arra kérve az ünneplő közösséget, adózzon mindig főhajtással az emlékmű előtt. Ugyanakkor arra is kérte a jelenlevőket, soha ne feledjék el, hogy hősi halottaink a legdrágábbat, az életüket áldozták fel az igazságért, a hazáért.
„Sokan felteszik a kérdést, hogy vajon a 21. század magyarsága összetart-e? Én vallom és hiszem, hogy igen” – ez már Salamon Dénes részéről hangzott el az ünnepségen. A Bálint Vilmos Általános Iskola történelemtanára elmondta, a kopjafa leleplezése is jelzi ezt az összetartozást és szabadságot. „Őrlángként fog világítani nekünk, utat mutatva a székelyeknek. Akik most itt állunk, és emlékezünk Petőfi Sándor hívó szavára, ne engedjük, hogy lerombolják a kopjafát, ne engedjük, hogy elfeledtessék a múltunkat, ne engedjük, hogy elvesszen szabadságunk, történelmünk dicső szelleme” – szólt az egybegyűltekhez a történelem szakos tanár.
Az ünneen felszólalók sorát a kopjafa készítője, a helyi születésű Ágoston István zárta. A fafaragó mester az emlékművön fellelhető motívumok szimbolikáját ismertette, majd így zárta mondandóját: „Ez a kopjafa figyelmeztessen arra is, hogy hősi halottainkról időnként illik megemlékezni, kegyelettel, tisztelettel fohászt mondani lelki üdvösségükért”. Az emlékünnepség végén Tamás Márton katolikus plébános áldotta meg az alkotást, majd a művelődési otthonban a helyi kultúrcsoport, illetve az általános iskola diákjai mutattak be ünnepi műsort.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!