A támogatásokat nem szabadna új szabályokhoz kötni

Elmondása szerint itt tartózkodásának első napjaiban a Csíki-medence kaszálóival ismerkedett, a hét második felét már a Gyimesekben töltötte, ahol többek között a szénacsinálás folyamatában vett részt. „Elképesztő, milyen sokféle növény él ezeken a helyeken. Véleményem szerint ez a fajgazdagság egyedülálló, sőt, valószínű, hogy a székelyföldi kaszálókon az egy négyzetméterre jutó növényfajok száma a legmagasabb a világon” – jelentette ki a külföldi szakember.

Kiemelte, a gazdák nagyszerű munkát végeznek a hagyományos gazdálkodási módszerrel, de több támogatásra van szükségük az Európai Unió részéről ahhoz, hogy megtarthassák ezt a gazdálkodási formát. A szakember szerint a támogatásoknak sokkal rugalmasabbaknak kellene lenniük, abban lenne fontos szerepük, hogy vonzóbbá tegyék a gazdálkodást a fiatalok számára is. „Ha itt körülnézünk, azt látjuk, nincs szükség új szabályokra, hiszen a fajgazdagság évszázados munka eredménye. A támogatásokat nem szabadna új szabályokhoz kötni, hanem azt kellene támogatni, hogy fennmaradhasson, ami már működik” – nyomatékosított a szakember.

Hozzátette, hazájában például már olyan mértékben eltűntek a természetileg értékes területek, hogy maguk az adófizetők, a városlakók igénylik a gazdák tevékenységét, mely által szép tájaik, kaszálórétjeik lehetnek. Ezért a munkáért az adófizetők pénzéből jelentős támogatást adnak a farmereknek. 

Nem lehet versenybe szállni a modern gazdálkodással

A hagyományos gazdálkodás nem lehet versenyképes a modernizált termeléssel szemben – magyarázta a skót szakember. Nicky Penford úgy látta, Romániában a síkságokon erősíteni fogják a termelést, míg a hegyvidékeken, ahol szóba sem jöhet a modern, gépesített gazdálkodás, fennáll a veszély, hogy felhagynak ezzel a tevékenységgel. „Mivelhogy a versenyképességre nincs lehetőség, ezért válnak fontossá a támogatások” – állapította meg.

Az agrárszakember a sok pozitív élmény mellett lehangolónak nevezte azt, hogy mennyire kevés pénzt kapnak a gazdák az elvégzett munkáért, illetve hogy egyszerűen nem látszanak azok a tevékenységi területek, melyek révén többletbevételhez juthatnak a gazdák. Egyik kitörési lehetőségként a falusi turizmust említette, ez azonban csak kevesek számára jelenthet megoldást. Megélhetést biztosíthat még a nyersanyag helyben történő feldolgozása is. Ezek megvalósításának azonban számtalan akadálya van. Például a tejcsarnokok működését mindenféle szabályok nehezítik, ugyanakkor amellett, hogy ezek száma igen alacsony, a termelőknek fizetett pénzösszegek is nevetségesek. Szintén problémát jelent, hogy a létező agrárkörnyezeti programok nem segítik egyértelműen a gazdálkodást, hanem inkább nehezítik azt. Beszélgetésünk végén a szakember reményét fejezte ki, hogy hozzá tud járulni ahhoz, hogy ennek a gazdálkodási formának a hírét elvigye hazájába. Tervei szerint egy következő látogatás alkalmával főiskolai diákjait is elhozza térségünkbe, megismertetve velük azt, miért és mennyire fontosak ezek a hagyományos gazdálkodási rendszerek a természetileg értékes területek fennmaradása szempontjából.