„Óriási élmény volt látni hogyan működik itt a gazdálkodás, mert ezt a fajta életformát és ezeket a gazdálkodási technikákat már teljesen elveszítettük otthon” – ezekkel a szavakkal kezdte csíkdelnei beszámolóját hétfőn délelőtt a Skót Mezőgazdasági Kollégium tanácsadója és oktatója. Nicky Penford egy hetet töltött vidékünkön a Pogány-Havas Kistérség meghívására.
2011. július 11., 15:442011. július 11., 15:44
2011. július 11., 18:232011. július 11., 18:23
Elmondása szerint itt tartózkodásának első napjaiban a Csíki-medence kaszálóival ismerkedett, a hét második felét már a Gyimesekben töltötte, ahol többek között a szénacsinálás folyamatában vett részt. „Elképesztő, milyen sokféle növény él ezeken a helyeken. Véleményem szerint ez a fajgazdagság egyedülálló, sőt, valószínű, hogy a székelyföldi kaszálókon az egy négyzetméterre jutó növényfajok száma a legmagasabb a világon” – jelentette ki a külföldi szakember.
Kiemelte, a gazdák nagyszerű munkát végeznek a hagyományos gazdálkodási módszerrel, de több támogatásra van szükségük az Európai Unió részéről ahhoz, hogy megtarthassák ezt a gazdálkodási formát. A szakember szerint a támogatásoknak sokkal rugalmasabbaknak kellene lenniük, abban lenne fontos szerepük, hogy vonzóbbá tegyék a gazdálkodást a fiatalok számára is. „Ha itt körülnézünk, azt látjuk, nincs szükség új szabályokra, hiszen a fajgazdagság évszázados munka eredménye. A támogatásokat nem szabadna új szabályokhoz kötni, hanem azt kellene támogatni, hogy fennmaradhasson, ami már működik” – nyomatékosított a szakember.
Hozzátette, hazájában például már olyan mértékben eltűntek a természetileg értékes területek, hogy maguk az adófizetők, a városlakók igénylik a gazdák tevékenységét, mely által szép tájaik, kaszálórétjeik lehetnek. Ezért a munkáért az adófizetők pénzéből jelentős támogatást adnak a farmereknek.
Nem lehet versenybe szállni a modern gazdálkodással
A hagyományos gazdálkodás nem lehet versenyképes a modernizált termeléssel szemben – magyarázta a skót szakember. Nicky Penford úgy látta, Romániában a síkságokon erősíteni fogják a termelést, míg a hegyvidékeken, ahol szóba sem jöhet a modern, gépesített gazdálkodás, fennáll a veszély, hogy felhagynak ezzel a tevékenységgel. „Mivelhogy a versenyképességre nincs lehetőség, ezért válnak fontossá a támogatások” – állapította meg.
Az agrárszakember a sok pozitív élmény mellett lehangolónak nevezte azt, hogy mennyire kevés pénzt kapnak a gazdák az elvégzett munkáért, illetve hogy egyszerűen nem látszanak azok a tevékenységi területek, melyek révén többletbevételhez juthatnak a gazdák. Egyik kitörési lehetőségként a falusi turizmust említette, ez azonban csak kevesek számára jelenthet megoldást. Megélhetést biztosíthat még a nyersanyag helyben történő feldolgozása is. Ezek megvalósításának azonban számtalan akadálya van. Például a tejcsarnokok működését mindenféle szabályok nehezítik, ugyanakkor amellett, hogy ezek száma igen alacsony, a termelőknek fizetett pénzösszegek is nevetségesek. Szintén problémát jelent, hogy a létező agrárkörnyezeti programok nem segítik egyértelműen a gazdálkodást, hanem inkább nehezítik azt. Beszélgetésünk végén a szakember reményét fejezte ki, hogy hozzá tud járulni ahhoz, hogy ennek a gazdálkodási formának a hírét elvigye hazájába. Tervei szerint egy következő látogatás alkalmával főiskolai diákjait is elhozza térségünkbe, megismertetve velük azt, miért és mennyire fontosak ezek a hagyományos gazdálkodási rendszerek a természetileg értékes területek fennmaradása szempontjából.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!