„Óriási élmény volt látni hogyan működik itt a gazdálkodás, mert ezt a fajta életformát és ezeket a gazdálkodási technikákat már teljesen elveszítettük otthon” – ezekkel a szavakkal kezdte csíkdelnei beszámolóját hétfőn délelőtt a Skót Mezőgazdasági Kollégium tanácsadója és oktatója. Nicky Penford egy hetet töltött vidékünkön a Pogány-Havas Kistérség meghívására.
2011. július 11., 15:442011. július 11., 15:44
2011. július 11., 18:232011. július 11., 18:23
Elmondása szerint itt tartózkodásának első napjaiban a Csíki-medence kaszálóival ismerkedett, a hét második felét már a Gyimesekben töltötte, ahol többek között a szénacsinálás folyamatában vett részt. „Elképesztő, milyen sokféle növény él ezeken a helyeken. Véleményem szerint ez a fajgazdagság egyedülálló, sőt, valószínű, hogy a székelyföldi kaszálókon az egy négyzetméterre jutó növényfajok száma a legmagasabb a világon” – jelentette ki a külföldi szakember.
Kiemelte, a gazdák nagyszerű munkát végeznek a hagyományos gazdálkodási módszerrel, de több támogatásra van szükségük az Európai Unió részéről ahhoz, hogy megtarthassák ezt a gazdálkodási formát. A szakember szerint a támogatásoknak sokkal rugalmasabbaknak kellene lenniük, abban lenne fontos szerepük, hogy vonzóbbá tegyék a gazdálkodást a fiatalok számára is. „Ha itt körülnézünk, azt látjuk, nincs szükség új szabályokra, hiszen a fajgazdagság évszázados munka eredménye. A támogatásokat nem szabadna új szabályokhoz kötni, hanem azt kellene támogatni, hogy fennmaradhasson, ami már működik” – nyomatékosított a szakember.
Hozzátette, hazájában például már olyan mértékben eltűntek a természetileg értékes területek, hogy maguk az adófizetők, a városlakók igénylik a gazdák tevékenységét, mely által szép tájaik, kaszálórétjeik lehetnek. Ezért a munkáért az adófizetők pénzéből jelentős támogatást adnak a farmereknek.
Nem lehet versenybe szállni a modern gazdálkodással
A hagyományos gazdálkodás nem lehet versenyképes a modernizált termeléssel szemben – magyarázta a skót szakember. Nicky Penford úgy látta, Romániában a síkságokon erősíteni fogják a termelést, míg a hegyvidékeken, ahol szóba sem jöhet a modern, gépesített gazdálkodás, fennáll a veszély, hogy felhagynak ezzel a tevékenységgel. „Mivelhogy a versenyképességre nincs lehetőség, ezért válnak fontossá a támogatások” – állapította meg.
Az agrárszakember a sok pozitív élmény mellett lehangolónak nevezte azt, hogy mennyire kevés pénzt kapnak a gazdák az elvégzett munkáért, illetve hogy egyszerűen nem látszanak azok a tevékenységi területek, melyek révén többletbevételhez juthatnak a gazdák. Egyik kitörési lehetőségként a falusi turizmust említette, ez azonban csak kevesek számára jelenthet megoldást. Megélhetést biztosíthat még a nyersanyag helyben történő feldolgozása is. Ezek megvalósításának azonban számtalan akadálya van. Például a tejcsarnokok működését mindenféle szabályok nehezítik, ugyanakkor amellett, hogy ezek száma igen alacsony, a termelőknek fizetett pénzösszegek is nevetségesek. Szintén problémát jelent, hogy a létező agrárkörnyezeti programok nem segítik egyértelműen a gazdálkodást, hanem inkább nehezítik azt. Beszélgetésünk végén a szakember reményét fejezte ki, hogy hozzá tud járulni ahhoz, hogy ennek a gazdálkodási formának a hírét elvigye hazájába. Tervei szerint egy következő látogatás alkalmával főiskolai diákjait is elhozza térségünkbe, megismertetve velük azt, miért és mennyire fontosak ezek a hagyományos gazdálkodási rendszerek a természetileg értékes területek fennmaradása szempontjából.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
A városvezetés nem tervez lépéseket a provokatív, nacionalista plakátok ügyében Csíkszeredában. Az alpolgármester szerint nem tudni, ki áll az üzenetek mögött, de ez a kampányidőszak realitása, és talán ennél rosszabbra is számítani lehet a jövőben.
Tavaly kezdődött, idén befejeződik a községi utak jelentős részének korszerűsítése Csíkszentléleken. Az aszfaltozáson túl is van tennivaló, a gázhálózatot ugyanis ki kell terjeszteni a község két településére, ez viszont jelentős önrészt követel.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Egy ölelés, egy mosoly címmel indít fejlesztő projektet május 22-én a Hargita megyei Vöröskereszt Csíkszeredában, elsősorban Down-szindrómás gyermekeknek és fiataloknak, valamint szüleiknek. Még tíz érintett számára van hely a programban.
Idén befejeződik Csíkmadarason a községi utcák felújítása, valamint a Zetelaka felé vezető erdei út korszerűsítése is. Utóbbi munkálathoz jelentős önrésszel kell hozzájárulnia az önkormányzatnak, amelyet hitelfelvétel nélkül nem tudnak biztosítani.
Tavalyihoz hasonló költségvetéssel, azaz idén is 12 millió lej körüli összeggel számol a csíkszeredai Goscom Rt. A távhőszolgáltató alig 1741 lakrésznek szolgáltat távhőt a városban.
Május utolsó hétfőjén kezdődik a beiratkozás a csíkszeredai bölcsődébe, a szükséges iratcsomót május 26–30. között nyújthatják be a szülők.
Az eredetileg kétsávosnak elképzelt nyugati elkerülőút csíkszeredai szakasza négysávos lesz, csak a Csíkrákosig tartó részén szűkül vissza kétsávosra. A beruházás egyik kihívása az érintett földterületek kisajátítása.
A fiatalok körében is menő részt venni a szavazáson és a közösségi oldalakon megmutatni a személyi igazolvány hátoldalát – vallotta egy csíkszeredai fiatal, aki elmondta, a szüleitől tanulta, hogy fontos kivenni a részünket a választásból.
szóljon hozzá!