A jó tündért hozzák Kézdivásárhelyről

Az előadás a jóságról, a szeretetről, az önzetlenségről szól; azokról az értékekről, melyek rohanó világunkban szertefoszlóban vannak, de amelyek nélkül megszűnnénk embernek lenni – mutatja be a társulat A jó tündért. Székelyföld legfiatalabb hivatásos színháza először visz színre Molnár Ferenc-darabot, minden idők egyik legsikeresebb magyar drámaírójától, akinek műveit nemcsak a történelmi Magyarországon, hanem Nyugat-Európában, illetve az Egyesült Államokban is előadták. Több színművéből film is készült, a leghíresebbek ezek közül talán a Liliom, amelyet 1934-ben Fritz Lang meg is filmesített.

A jó tündért 1930-ban mutatták be a budapesti Vígszínházban. A bemutatóról író Schöpflin Aladár műkritikus ezt a vígjátékot „abszolút színháznak” titulálja: „Már a Játék a kastélyban könnyű komédiájában, még inkább az Egy, kettő, háromban s ennél is inkább idei új darabjában Molnár Ferenc eljutott addig a pontig, ahol már abszolút színházat csinál. A szöveg magában, a színház hozzáadásai nélkül csak fél-életet él, alig több mint keret, melyet a színpadi előadásnak kell egésszé tenni, kiteljesíteni, megtölteni élettel és tartalommal. Az író legfőbb feladatának azt tartja, hogy alkalmat és módot adjon egy hatásos és érdekes színpadi előadásra, keretet a színészek játékára, elegáns vagy mulatságos képeket a rendezés fogásaira.”

A kézdivásárhelyiek produkciójának rendezője Kolcsár József, akit György Eszter díszlet- és jelmeztervező, valamint asszisztensei: Bálint Annamária, Nagy B. Sándor dramaturg, továbbá Kató Zsolt és Bakó Kincső filmes-, illetve Kertész János, Éltes Áron és Cserkész Emese zenei munkatársak, valamint Gyöne Anna Mária ügyelő segítettek. Szereplők: Gulácsi Zsuzsanna, Lung László Zsolt, Fekete Zsolt, Bordás Attila, Mezei Gabriella, Dávid Attila Péter és Fábián Ágnes (m.v.).

Belépőket a Csíki Játékszín pénztárában válthatnak, a teljes árú jegy 20 lejbe kerül. Kedvezményesen – nyugdíjasok vagy diákok – 15 lejért nézhetik meg az előadást.