
Felpörgött az ágazat, de a negyedik hullám miatt visszafogottan bizakodnak a vendéglátóiparban. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Talpra tudtak állni a járványhelyzet és a korábbi korlátozások által leginkább érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozások a kényszerszabadságra biztosított állami támogatás megszűnése után. Beindult a turizmus, felpörgött a vendéglátószektor is, ám úgy tűnik, a megszűnő problémákat újak váltják fel.
2021. szeptember 12., 15:592021. szeptember 12., 15:59
Két hónapja, azaz június végén szűnt meg a járványhelyzet miatti bezárások és korlátozások által érintett ágazatokban a nehéz időszak átvészelésére biztosított állami támogatás, amelyből a kényszerszabadságra került alkalmazottak bérét folyósíthatták a vállalkozások.
„Nem kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy valamelyik ágazat nem úgy működik, ahogy kellene. Elvileg a nyár folyamán minden rendben volt, nem is jelentettek komolyabb személyzetcsökkentést. Azt még nem tudjuk, hogy a járvány negyedik hulláma mit fog hozni, de most nincsenek értesüléseink ilyen jellegű gondokról” – mondta el megkeresésünkre Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője.
ugyanis azoknak a tevékenységét érintették leginkább a járványügyi korlátozások – jegyezte meg az intézmény képviselője.
Az ügynökség munkatársainak a meglátását erősítik az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ) elnökének, Nagy Györgynek a tapasztalatai is, akinek a Gondűző szálloda és étterem tulajdonosaként a turisztikai ágazatra is van rálátása.
„Megmozdult a gazdaság és azon belül a turizmus is, és a személyes tapasztalatom is az, hogy nem a csökkentett munkaprogramhoz, hanem akár új munkatársak alkalmazásához kellett folyamodjanak, folyamodjunk.
– fogalmazott. Általánosságban jól boldogulnak a megszűnt állami támogatás nélkül is a vállalkozások – véli az UKKSZ elnöke, aki szerint ezt igazolja az is, hogy munkaprogram-csökkentésre ugyan továbbra is igényelhető állami juttatás, de nincs rá szüksége a vállalkozásoknak, ugyanis tudnak munkát adni alkalmazottaiknak.
A vendéglátóipar számára az energiaárak növekedése és a személyzet-utánpótlás is gondot jelent. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vállalkozói szektorban a helyzet azonban mégsem olyan rózsás, mint amilyennek tűnhet: a járványhelyzettel összefüggésbe hozható problémák ugyan megszűnni látszanak, azonban
– mondta el Nagy György a villamosenergia-, a földgáz- és üzemanyagköltségek emelkedésére utalva. A turisztikai, illetve vendáglátóipari ágazatban ugyanakkor
Már a járvány előtt is gondot jelentett ebben a szektorban az, hogy a betanított személyzet egy része elvándorolt és külföldön kamatoztatta tudását, a járványügyi korlátozások idején azonban sokan szakmát váltottak, máshol helyezkedtek el, ezért a korlátozások feloldása óta még nehezebben tudják betölteni a megüresedett állásokat a turisztikai, illetve vendéglátóipari ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknál – tudtuk meg Nagy Györgytől.
A gazdaság sikeres újraindulására utal az is, hogy a munkanélküliségi ráta visszatért a járvány előtti szintre. Jánó Edit a frissen elkészült összesítés alapján elmondta, 4956 regisztrált munkanélküli szerepel az ügynökség nyilvántartásában, ez 94-gyel kevesebb mint egy hónappal korábban. A munkanélküliségi ráta 3,67 százalékos Hargita megyében, ez szinte hajszálpontosan megegyezik a járvány előtti időszakban mérttel: 2019 augusztusának végén 3,68 százalékos volt.
A munkanélküliek mintegy 32 százaléka az udvarhelyi térségben él, és ebben a székelykeresztúri térség adatai nincsenek benne. A helyzet hónapról hónapra javul, ugyanis a készruhaiparból elbocsátottak egy része már el tudott helyezkedni – az elmúlt hónapban 23-an találtak munkát közülük –, de a kétharmaduk, azaz mintegy 650-en még nem találtak új állást – derül ki a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség adataiból.
A Hargita megyei nők körében a munkanélküliségi ráta továbbra is magasabb, mint a járvány előtti időszakban, jelenleg 49 százalékos a nők részaránya az állástalanok körében, de ez a szám is folyamatosan csökken. „Statisztikai szempontból most már jól áll a megye. Már április, május óta csökkenés észlelhető, most pedig már a 2019 augusztusában mértnek megfelelő adatokról beszélhetünk” – summázta a tendenciákat Jánó Edit.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
szóljon hozzá!