
Biró A. Zoltán, Burus-Siklódi Botond és Sárosi-Blága Ágnes ismertette a kutatás eredményeit
Fotó: Gábos Albin
A romániai magyar pedagógusok fontos feladatnak tartják az anyanyelv ápolását, védelmét, valamint a nemzeti kultúra átadását a fiatal generációknak – ez is kiderül abból az átfogó kutatásból, amelyben arra keresték a választ, hogy a pedagógusok milyen problémákkal szembesülnek.
2019. április 03., 20:402019. április 03., 20:40
2019. április 03., 20:582019. április 03., 20:58
A romániai magyar pedagógusokról szóló átfogó kutatás fontosabb eredményeit szerdán ismertették a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) csíkszeredai székházában. Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke bevezetőként elmondta, kutatási programjuknak az volt a célja, hogy szakmailag megalapozott képet kapjanak a pedagógustársadalomról, attitűdjeikről, a helyzetükhöz való hozzáállásukról, hiszen
Ennek a nagyszámú értelmiségi rétegnek pedig fontos társadalmi szerepe van. A pedagógusokat érintő kutatást, amelynek eredménye egyfajta „problématérkép” is, a Sapientia EMTE mellett működő KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja végezte el.
Biró A. Zoltán professzor, a KAM vezetője kiemelt néhány fontosabb eredményt. Például a megkérdezettek több mint 90 százaléka tartja nagyon fontos pedagógusi feladatnak az anyanyelv ápolását, védelmét, a nemzeti kultúra átadását, szakterülettől, tantárgytól, térségtípustól függetlenül. A felmérés arra is rávilágított, hogy a tanárok, tanítók, óvónők úgy tapasztalják,
A felmérésből leszűrhető következtetések szerint a pedagógustársadalom az előzetes feltételezésekkel ellentétben meglepő módon egységesen vélekedik adott problémakörökről, legyen szó akár partiumi, belső-erdélyi, mezőségi, székelyföldi, vidéki vagy városi pedagógusról.
– magyarázta a professzor. Ugyancsak a kutatás mutat rá arra, hogy a legtöbb pedagógus személyes indíttatásból választotta a pályát, és kevesen hagyják el azt.
Sárosi-Blága Ágnes kutató a módszertanról beszélt. Mint megtudtuk, a felmérést 2017–2018-ban végezték el, a kérdőíveiket 6075 pedagógus, valamint 524 tanintézet-vezető töltötte ki, továbbá 50 interjút is készítettek. Egyebek közt a pályaválasztás, az anyanyelv és kultúra, a társadalmi megítélés, a pedagógusképzés, az elégedettség, a tanórán kívüli tevékenységek, valamint a személyes digitális nyitottság témáját érintették. A különböző témakörökön belül részelemzéseket is végeznek, amelyek közül három már megtalálható az RMPSZ, illetve a KAM weboldalán. Tervezik ugyanakkor, hogy a későbbiekben további részelemzéseket tegyenek közzé.
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
1 hozzászólás