HIRDETÉS
2018. november 22., csütörtök
Cecília
Cecília
Mint kifejtette, kétszáz éve olyan mértékben beavatkozott az ember az erdő életébe, hogy most már elsősorban a védelmet kellene szem előtt tartani, ugyanakkor jelenleg az óvintézkedések költsége is az erdőt terheli.
Az erdőradar, a műholdas nyomkövető rendszer fenntartásának költségei az erdőtulajdonosokat terhelik, ők pedig csak úgy tudják befizetni ezeket az összegeket, ha minél több fát vágnak ki” – részletezte a szakember. Felidézte, hogy
az 1800-as évek elején még száz évre készítettek üzemterveket, ma már tízévesek az üzemtervek és Romániában folyamatosan csökkentik a vágható erdő korhatárát, így egyre több fa termelhető ki.
Szemléltetésképp elmondta, Sepsiszentgyörgy városának az államosítás előtt egyharmaddal több erdője volt, mint most, és bár igény és lehetőség is lenne az erdős területek növelésére, azt éppen a törvények nem teszik lehetővé. A kivágott részek bekerültek a mezőgazdasági jegyzékbe legelőként, így ott nem lehet erdősíteni, sőt még azt a fát is ki kell vágni, ami magától kinő ezeken a legelőkön – mondta Csákány. Hozzátette:
fára, erdőre nagyobb igény lenne, mint legelőre, hiszen a városban már megszűnt az állattenyésztés, egyre kevesebb állatot legeltetnek.
Sepsiszentgyörgy adminisztratív területe 7264 hektár, ebből 1774 hektár erdő, aminek tulajdonjoga megoszlik a város, a közbirtokosságok, az egyház és az állam között. A város tulajdonában 1244 hektár erdő van,
a kitermelt fából évente 3-4 ezer köbmétert a lakosságnak adnak el kedvező áron tűzifaként, és mintegy 600 köbméter hulladékfát az Őrkő negyedben élő rászorulóknak osztanak ki jelképes áron.
Székely László, a város erdeit gondozó Hatod Magánerdészet vezetője elmondta, országos szinten ritkán fordul elő, hogy a lakosságnak adják el az önkormányzati tulajdonban levő erdőkből a kitermelt fát, mert egyszerűbb, ha még „lábon” odaadják egy cégnek, az pedig továbbadja a feldolgozó nagyvállalatoknak. Háromszéken jelenleg 210-250 lej között mozog a tűzifa métere.
