HIRDETÉS
2019. január 18., péntek
Piroska
Piroska
Mint kifejtette, kétszáz éve olyan mértékben beavatkozott az ember az erdő életébe, hogy most már elsősorban a védelmet kellene szem előtt tartani, ugyanakkor jelenleg az óvintézkedések költsége is az erdőt terheli.
Az erdőradar, a műholdas nyomkövető rendszer fenntartásának költségei az erdőtulajdonosokat terhelik, ők pedig csak úgy tudják befizetni ezeket az összegeket, ha minél több fát vágnak ki” – részletezte a szakember. Felidézte, hogy
az 1800-as évek elején még száz évre készítettek üzemterveket, ma már tízévesek az üzemtervek és Romániában folyamatosan csökkentik a vágható erdő korhatárát, így egyre több fa termelhető ki.
{A}
Szemléltetésképp elmondta, Sepsiszentgyörgy városának az államosítás előtt egyharmaddal több erdője volt, mint most, és bár igény és lehetőség is lenne az erdős területek növelésére, azt éppen a törvények nem teszik lehetővé. A kivágott részek bekerültek a mezőgazdasági jegyzékbe legelőként, így ott nem lehet erdősíteni, sőt még azt a fát is ki kell vágni, ami magától kinő ezeken a legelőkön – mondta Csákány. Hozzátette:
fára, erdőre nagyobb igény lenne, mint legelőre, hiszen a városban már megszűnt az állattenyésztés, egyre kevesebb állatot legeltetnek.
Sepsiszentgyörgy adminisztratív területe 7264 hektár, ebből 1774 hektár erdő, aminek tulajdonjoga megoszlik a város, a közbirtokosságok, az egyház és az állam között. A város tulajdonában 1244 hektár erdő van,
a kitermelt fából évente 3-4 ezer köbmétert a lakosságnak adnak el kedvező áron tűzifaként, és mintegy 600 köbméter hulladékfát az Őrkő negyedben élő rászorulóknak osztanak ki jelképes áron.
Székely László, a város erdeit gondozó Hatod Magánerdészet vezetője elmondta, országos szinten ritkán fordul elő, hogy a lakosságnak adják el az önkormányzati tulajdonban levő erdőkből a kitermelt fát, mert egyszerűbb, ha még „lábon” odaadják egy cégnek, az pedig továbbadja a feldolgozó nagyvállalatoknak. Háromszéken jelenleg 210-250 lej között mozog a tűzifa métere.
