Bevizsgálták: nem iható a szejkei borvízforrás vize

Fontos részlet, hogy míg a november 5-ei mintavétel előtt hosszabb ideig nem volt számottevő csapadék a térségben, addig a november 16-ai mintavételt megelőzően egy kevés eső esett. Harmadik alkalommal a próbavétel a nagy havazás és hóolvadás után történt, 2018. november 22-én.

A 37 Celsius fokon kitenyészthető baktériumok összcsíraszáma az összes vizsgálat közül márciusban volt a legmagasabb: egy milliliter vízmintában 49 baktérium volt, ami két és félszerese a megengedett maximális határértéknek – olvasható a dokumentumban.

Máthé István tájékoztatása szerint november első hetében a vizsgált higiéniailag fontos baktériumcsoportok közül csak a coliform baktériumok voltak kimutathatóak. A második héten a coliformok mellett megjelent a fekális eredetű kólibacillus vagy tudományos nevén Escherichia coli (3 kólibacillus per 250 milliliter vízminta). Ennek a mikrobának a csíraszáma a harmadik hétre megnőtt (23 kólibacillus/250 ml vízminta), ugyanakkor megjelentek a fekális enterokokkuszok is (22 baktérium/250 ml). A novemberi vizsgálatok során ez utóbbi alkalommal volt a legmagasabb a baktériumok összcsíraszáma a vízben.

„A coliform baktériumok illetve a fekális enterokokkuszok közül az illető baktériumokat egy-egy jellegzetes telepből izoláltuk és DNS vizsgálatok alapján beazonosítottuk őket: az előbbi Enterobacter aerogenes fajhoz, míg utóbbi az Enterococcus hirae baktériumfajhoz tartozott.

»Indikátor-fajoknak« is nevezzük őket, mivel ha bekerülhettek a forrásvízbe, akkor azzal azt is jelzik (indikálják), hogy velük egyszerre akár más, fekáliából származó veszélyesebb kórokozó mikroorganizmusok is bekerülhetnek az illető víztestbe” – írja tájékoztatójában a Sapientia EMTE oktatója.

– teszi hozzá.

„A mikrobiológiai vizsgálatok összegzéseképpen elmondható, hogy

Az is megfigyelhető volt, hogy a tavaszi hóolvadáskor volt a legszennyezettebb a forrás, ugyanakkor novemberben a csapadékosabb időszakban egyre több mikrobacsoport egyre nagyobb számban jelent meg a borvízben. Valószínűsíthető, hogy a csapadék révén nagyon gyakran felszíni szennyezésnek van kitéve a forrás. Ezt erősíti az a tény is, hogy különböző mintavételi időszakokban a borvíz esetében mérhető ún. fajlagos elektromos vezetőképesség értékei változóak, ami azt jelenti, hogy a víz összes oldott sótartalma ingadozik, feltehetően a felszíni talajvíz behatásának köszönhetően” – áll a beszámolóban.

Nagyon nagy valószínűséggel ez a felszíni víz a talajon keresztül részben beszivárog a borvízbe.

Azt sem lehet kizárni hogy a két betongyűrű talajfelszín alatti összeillesztésénél nem jut be felszíni víz a kútba. A betongyűrűkre ráhelyezett kerek betonfedő mentén is beszivároghat a víz. Szintén megfigyelhető, hogy a borvíz nagy felületen szabadon érintkezik a levegővel, így a vízben levő vas egy része már a betongyűrűben oxidálódhat, vékonyabb-vastagabb vasréteg csapódhat ki a vízfelszínen, amely szilárd felület kedvezhet egyes mikrobák elszaporodásának, így ún. mikrobiális biofilmek alakulhatnak ki a borvíz felszínén”.

Mint arra a mikrobiológus emlékeztet, a saját vizsgálataik előtt a sajtóban többször is megjelent az elmúlt években, hogy mikrobiológiai szempontok alapján időnként nem iható a szejkei borvíz és több alkalommal történt fertőtlenítés is. „Sajtóértesülések szerint az utóbbi időszakban 2017. december 8-án, 2018. június 11-12-én illetve július 3-án is fertőtlenítették a forrást. A vizsgálataink tükrében a forrásfertőtlenítés időbeni hatásossága is kérdéseket vet fel.

– írja a mikrobiológus.

„Tekintettel arra, hogy nagyon sokan isszák a szejkei borvizet a vizsgálataink alapján az lenne a javaslatunk, hogy geológus és hidrológus szakemberek bevonásával

– zárul a tájékoztató.