Fotó: Barabás Ákos
Közelebb kell kerülnünk a természethez, hiszen részesei vagyunk, és újra kell tanulni a merengést, a lelassulást – véli Vasile Costin, aki immár két évtizede él a taoista szerzetesek szellemisége és az általuk összeállított gyakorlatsorok szerint. A tapasztalt tajcsicsuan- és csikungoktató, hagyományos fengsujszakértő és engedélyezett sportoktató az energiák kiegyensúlyozásáról szóló harcművészeti, egészségmegőrző és filozófiai rendszerről, illetve ezek hatásáról beszélt lapunknak. A mester múlt hét végén a székelyudvarhelyi Fit Forma aerobikteremben tartott képzést.
2017. március 17., 14:022017. március 17., 14:02
2017. március 17., 14:372017. március 17., 14:37
– Hogyan kezdődött az útja a keleti harcművészetek és filozófia világában?
– Húsz évvel ezelőtt, 1997-ben kezdtem el, amikor épp egy nagyobb változáson mentem keresztül. Ezek a keleti mozgásművészetek segítettek abban, hogy meghatározzam önmagam mint emberi lény, hogy megtaláljam a harmóniát, az életutamat, kiegyensúlyozottá és jobb emberré tettek.
– Mit jelent a tajcsi és a csikung, illetve a fengsuj?
– Ezek valójában nemcsak mozgásművészetek, hanem életformák. Alapjuk a csi, a világegyetemet mozgató és átható életenergia, ezt használják fel. A tajcsi és a csikunk arra biztat, hogy kerüljünk minél közelebb a természethez, a természeti körforgásokhoz. A gyakorlatokkal javíthatjuk kapcsolatunkat a természettel, segítenek abban, hogy az élő környezettel harmonikusan éljünk, hiszen annak szerves részei vagyunk.
A fengsújjal az energiákat harmonizáljuk egy térben, amelyet négy fal határoz meg, míg a tajcsival és a csikunggal az ember belső energiáit harmonizáljuk. A fengsuj egy lakásberendezési stílus is, ám nem a kereskedelmi értelemben, azaz nem a különböző tárgyak és szobrok elhelyezése által, hanem a térben lévő energiák harmonizálásával. Az ötezer évvel előtti alapismereteket alkalmazzuk.
Vasile Costin szerint az emberek legfontosabb célja az egészség kell legyen
Fotó: Barabás Ákos
– Romániában mikor jelentek meg a keleti energiagyakorlatok? Ön szerint miért kezdtek el vonzódni az emberek a keleti szellemiséghez?
– Már a rendszerváltás előtt is ismerték ezeket, de inkább a kilencvenes években terjedtek el. Előbb a harcművészeti vonatkozásban, majd a szellemiség és önfejlesztés miatt kezdtek egyre vonzóbbakká válni. Valószínűleg sokan találkoztak ezekkel a fogalmakkal útkeresésük során. Szerintem a természettől való eltávolodás miatt egy űr keletkezik az emberekben, és ezt egy adott pillanatban mindenki elkezdi érezni, ekkor ébred rá, hogy helyre kell állítania a kapcsolatot. A gyakorlatokkal az ember visszanyeri az irányítást élete fölött:
hiszen érzelmileg és szellemileg is kiegyensúlyozottabbá válik.
Fotó: Barabás Ákos
– Hogyan alkalmazhatja valaki ezeket a gyakorlatokat az életében?
– Az érdeklődőknek elsősorban azt kell eldönteniük, hogy ezek a filozófiák illenek-e hozzájuk, majd egy tanfolyamon a mestertől vagy oktatótól megtanulhatják az alapokat, a gyakorlatokat. Szerintem mindenki érzi, ha ezek illenek hozzá és belső békét hoznak neki, és akkor folytatja. Ezek a gyakorlatok bárkinek alkalmasak, de nem mindenki rezonál rájuk. Nem számít a felkészültség, a kor, a nem, a vallás, a nemzetiség.
Ha hetente két-három alkalommal együtt, majd egyedül is gyakorol, berögződik. Türelemre és kitartásra van szükség, hiszen mindenki másként fejlődik. A természethez hasonlóan, ha valamit elvetünk, az kinő, de a legfontosabb előbb elvetni a magot. Éveken keresztül kell dolgozni egy-egy célért, ha valaki nagy eredményt akar, sokat kell dolgoznia azon, a szerényebb eredmények rövidebb idő alatt jelennek meg. A legfontosabb cél egy ember életében az egészség kéne legyen, és azon minél előbb dolgozni.
Fotó: Barabás Ákos
– Manapság a stressz, a kimerültség és kiégés világszerte népbetegséggé vált. Ön szerint ezt mi okozza?
– A természeti ritmusok felborulása miatt van ez, az emberek jin és jang ritmusának a természet ritmusaival lüktető egységben kellene lennie. A jang a dinamikát, a mozgást, az akciót jelenti, manapság az életünkben túlzottan sok jang van, és túl kevés jin. Kilencven százalékban rohanás az életünk, ám a kibékéltséghez fele-fele arányban kellene lenniük, ezért szükségesek olyan tevékenységek, amelyek csökkentik a túlzott jangot, a stresszt. Ez érezhető a világban, hogy elfelejtették az emberek a relaxációs technikákat, a merengést, a csend élvezetét, a természetben való feltöltődést. A legjobb az lenne, ha mindenki elkezdene dolgozni belső békéje kialakításán, amihez nem kötelező a keleti kultúra filozófiáját átvenni, lehet bármilyen más tevékenység, amitől érezzük, hogy jobbak, kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Én arra szeretném buzdítani az embereket, hogy
Minél több kiegyensúlyozott ember lesz a világban, annál békésebb világunk lesz.
– Mi volt a legfontosabb lecke, amit az utóbbi húsz évnyi gyakorlat alatt tanult a tajcsi és csikung által?
– Több is volt, de talán a legfontosabb az, hogy ha valamit akarsz, azt meg is tudod valósítani. Olykor több időbe telt elérni a célomat, de előbb mindig el kellett döntenem, hogy akarom, majd dolgoznom kellett érte.
Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.
Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
Négy település önkéntes tűzoltói siettek pénteken délután Gyergyószentmiklósra, ahol egy csarnok tetőszerkezete kapott lángra.
Megkezdte a közterületen elhagyott személygépkocsik elszállítását a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség. Egyelőre négy parkolóhelyet szabadítottak fel.
Hagyományőrzéssel és közösségépítéssel ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az Erdélyi Múzeum Egyesület sepsiszentgyörgyi fiókegyesülete, mely a hét elején tojásíró kalákát, majd a termésből kiállítást szervezett.
Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.
Láncbaleset történt Csíkszeredában a nemrég felújított vasúti felüljárón pénteken délelőtt. A balesetben egy személy sérült meg.
A húsvéti ünnepkör alkalmából Székelyudvarhelyen tartandó szertartások, szentmisék, illetve istentiszteletek rendjét foglaltuk össze nagypéntektől húsvét hétfőig.
Nagyszombaton és húsvét vasárnapján több útszakaszon és időpontokban kell útlezárásra, forgalomkorlátozásra számítani a csíkszeredai templomok környékén – tájékoztat Facebook oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
szóljon hozzá!