Megkeseríti a méhészek életét a piaci helyzet. Tavaly viszonylag jó évet zártak, de a termés szinte eladhatatlanná vált
Fotó: Veres Nándor
A szupermarketekben megtalálható, gyanúsan olcsó mézek, az Ukrajnából vámmentesen érkező szintén olcsó méz, illetve a pénz értékének a romlása miatt eladhatatlanná váltak a helyben megtermelt mézek. A tavalyi termés nagy része még a méhészek raktáraiban áll, ahogyan az udvarhelyszéki méhészeket tömörítő egyesület vezetője fogalmazott, „a kutyának sem kell”. Az áldatlan helyzet miatt a hamarosan kezdődő méhészeti idény költségeire is csak azoknak a méhészeknek lesz pénze, akik rendelkeznek tartalékokkal.
2023. március 05., 12:552023. március 05., 12:55
A kedvezőtlen időjárás miatt sorra zárták a rosszabbnál rosszabb szezonokat a méhészek az elmúlt esztendőkben, a tavalyi volt az első az utóbbi években, amikor viszonylag jól alakult az idény. Ezúttal viszont az a gond, hogy
A tavaly kipergetett méz jó része még a méhészek raktáraiban áll, „a kutyának sem kell” – mondta el Ádám József, a főként udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhész Egyesület elnöke. Az áldatlan helyzet oka az – magyarázta –, hogy
Volt olyan nagy bevásárlóközpont az országban, ahol 3,5 lejbe került a fél kilós kiszerelésű méz. „Az én kérdésem az, hogy az miből van, mert szinte a csomagolás is többe kerül. Két lej egy fél kilós kiszerelésű üveg. Ha azt mézpótló hamisítvánnyal töltenék meg, az is többe kerülne” – értetlenkedett a méhészegyesület vezetője. A további okokat illetően elmondta, hogy
– de a háborús helyzet miatt is szeretnék mielőbb eladni a mézet az ottani termelők –, azzal az árral pedig nem tudnak versenyezni az itteni méhészek.
Még úgy sem, hogy a méz nagybani felvásárlói ára csökkent, miközben az infláció hatására minden másnak emelkedett az ára 25–30 százalékot.
– magyarázta a méhész szakember. A gazdasági helyzet romlásának állítólag az a hatása, hogy
– fűzte hozzá Adám József. Kitért ugyanakkor arra is, hogy az olcsóbb vegyes virágméz iránti kereslet is csökkent, de az ára is: a 2021-es 13–14 lejes kilónkénti árról 12-re.
– fogalmazott Ádám József.
Sok méz ragadt benn a helyi méhészek raktáraiban, és bár az áru hosszú ideig eltartható,
Közeleg a szezonkezdés is, a költségek fedezésére viszont Ádám József szerint valószínűleg csak azoknak a vándorméhészeknek lesz pénze, akiknek vannak tartalékaik.
Nem csak az értékesítés jelent óriási kihívást a termelőknek, a méhészkedés is egyre nehezebb az utóbbi időben a mezőgazdasági vegyszerhasználat, a gépesítés, illetve az egyre szeszélyesebb időjárási jelenségek miatt.
„Régen, a nagyapáink idejében nekikezdtünk a havasi legelők kaszálásának valamikor júniusban, és az egészen augusztusig, szeptemberig tartott.
– panaszolta a szakember. A növényvédőszerek használatáról szerinte már szinte beszélni sem érdemes:
Ezek a szerek olyan erősek, hogy egy számítás szerint 2,5 dekagrammnyi mennyiség elég lenne a teljes magyarországi méhpopuláció, azaz 1,2 millió méhcsalád kipusztításához – érzékeltette a rovarirtó által jelentett problémát. Például a gombostű fejénél alig nagyobb repcemag által magába szívott vegyszer elegendő ahhoz, hogy egész életén át védje a belőle kikelt növényt, sőt, a neonikotinoid még repcemézben is kimutatható. „Ha a nektárból és a mézből kimutatható, akkor mi van a repceolajban? De ugyanez a helyzet a napraforgóval és a kukoricával is.
– fakadt ki a méhész, aki szerint rövid időn belül nagyon vissza fog esni a méhészetek száma, ha a helyzet nem változik. De annak a hatása a mezőgazdaságra is ki fog hatni, ugyanis a terméshozam-többletet mintegy húsz százalékos arányban a méhek által végzett beporzás eredményezi – mutatott rá az összefüggésekre a szakember.
A teljesítménykényszertől a testképzavarokig, a válás okozta problémáktól a környezeti változásokból eredő feszültségekig rendkívül széles azoknak a problémáknak a skálája, amellyel a gyermekek az iskolai tanácsadókhoz kerülnek vagy fordulnak.
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
3 hozzászólás